2024. június 20. 15:00
Szlovénia
Szerbia
Fussballaréna München II. forduló
2024. június 20. 18:00
Dánia
Anglia
Frankfurt Arena II. forduló
2024. június 20. 21:00
Spanyolország
Olaszország

Bűncselekménynek minősül-e a tévések vallási hovatartozásának listázása?

D  HR20240609065
2024.06.11. 15:17
Vajon elkövette-e Magyar Péter, a Tisza Párt alelnöke a személyes adattal visszaélés bűncselekményét azzal, hogy Facebook-posztjában nyilvánosságra hozta az ATV egyes munkatársainak vallási hovatartozását? Cikkünkben utánanéztünk, hogy megállná-e a helyét a bíróságon egy ilyen büntetőfeljelentés.

Mint arról beszámoltunk, hétfő este Magyar Péter kivonult az ATV Egyenes beszéd című műsorából, miután a műsorvezető, Rónai Egon szembesítette azzal, hogy valótlan állításokat tett a csatornáról. A Tisza Párt alelnöke a vasárnap esti eredményváró beszédében szóvá tette, hogy nem hívták be az ATV műsorába. A hétfői adásban Rónai egy dossziét adott át Magyarnak, amelyben összegyűjtötték a náluk történt eddigi szerepléseit. Később a csatorna a honlapján közzétette azokat az üzenetváltásokat is, amelyek igazolják, hogy Magyar nem mondott igazat a televízióval kapcsolatban.

A Tisza Párt alelnöke hétfő este Facebook-posztban reagált a történtekre, majd másfél órával később közzétett egy újabb bejegyzést, amelyben azt írta:

Abban hibáztam, hogy elhittem, hogy egy korrekt interjút akarnak készíteni. Többet nem fog előfordulni. Messzire elkerülöm a Fidesz házi televízióját.

Ezután – minden további magyarázat nélkül – megosztott „néhány információt” az ATV-ről, annak tulajdonosáról, Németh Sándorról, a csatorna több munkatársának vallási hovatartozásáról, valamint az egyik szerkesztőről, Morvay Péterről, hogy III/III-as ügynök volt a szocializmus idején.

„Rossz történelmi kort idéz”

Az ügy kapcsán Németh S. Szilárd, az ATV vezérigazgatója a Média1 megkeresésére hangsúlyozta: munkatársaikat megilleti a személyes adatok védelméhez fűződő jog, a televízió egyes munkatársai felekezeti hovatartozásának nyilvánosságra hozatalát a Büntető törvénykönyv is szankcionálja.

Rossz történelmi kort idéz, amikor emberek hovatartozását kezdik el nyilvánosan listázni, ezért az ATV minden jogi lehetőséget megad munkatársai számára, ha úgy döntenek, hogy megvédik az őket megillető jogaikat. Hozzájárulásuk nélkül személyes adatot róluk más nem hozhat nyilvánosságra, az ilyen cselekedetet a Büntető törvénykönyv is tiltja

– fogalmazott a csatorna vezérigazgatója.

Magyar Péter egy kommenten keresztül reagált a hírre. Ebben azt állította, hogy senkit sem nevezett meg a bejegyzésében:

Nos, akkor nézzük a tényeket. Senkit nem neveztem meg. Viszont akár meg is tehettem volna, mert minden érintett büszkén vállalta a nagy nyilvánosság előtt, hogy a Hit Gyülekezete nevű »egyházhoz« tartozik.

Személyes adattal visszaélés

Németh S. Szilárd szerint munkatársai felekezeti hovatartozásának nyilvánosságra hozatalát a Büntető törvénykönyv is szankcionálja.

Ebből a szempontból a személyes adattal visszaélés elnevezésű tényállás jöhet szóba. A törvény 219. § (1) bekezdése szerint

Aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott rendelkezések megszegésével haszonszerzési célból vagy jelentős érdeksérelmet okozva

a) jogosulatlanul vagy a céltól eltérően személyes adatot kezel, vagy

b) az adatok biztonságát szolgáló intézkedést elmulasztja,

vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Ennél súlyosabb, két évig terjedő szabadságvesztés a büntetés, ha a személyes adattal visszaélést különleges adatra vagy bűnügyi személyes adatra követik el.

Jelentős érdeksérelem

Minősülhet-e Magyar Péter cselekménye személyes adattal visszaélés vétségének?

Először: a Kúria 2012-es büntető jogegységi határozata szerint a személyes adattal visszaélés vétségének az elkövetője nemcsak az adatkezelő, hanem bárki más is lehet.

Másodszor: a vallási meggyőződésre utaló adat a 2011-es információs törvény értelmező rendelkezése szerint különleges adatnak minősül, így az ilyen adattal való visszaélés súlyosabb, akár két évi szabadságvesztéssel büntetendő.

Harmadszor: ez a vétség kizárólag szándékosan követhető el, mégpedig haszonszerzési célból vagy jelentős érdeksérelmet okozva. Előbbi szóba sem kerülhet, míg a második fordulat esetében fontos hangsúlyozni, hogy

a jelentős érdeksérelem a büntetőjogban objektív kategória, ami azt jelenti, hogy nem a sértett szubjektív érzése, megélése a perdöntő.

Az ítélkezési gyakorlat szerint általában jelentős az érdeksérelem, ha csorbát szenved a sértett szakmai elismertsége vagy erkölcsi megbecsültsége. De jelentős érdeksérelemnek minősül a vagyoni hátrány elszenvedése, ha például a sértett elveszíti munkáját, jövedelem forrását. Akkor is jelentős az érdeksérelem, ha a sértett családi kapcsolataiban következik be hátrányos változás.

Kérdés tehát az, hogy egy esetleges büntetőperben a bíróság az érintettek (sértettek) vallási meggyőződésére utaló adatainak nyilvánosságra kerülését olyan jelentős érdeksérelemnek minősíti-e, amivel csorbát szenvedett a szakmai elismertségük vagy erkölcsi megbecsültségük.

Magyar Péternek az a védekezése viszont, hogy ő senkit sem nevezett meg, valószínűleg nem állna meg a bíróság előtt, hiszen bejegyzésében az érintett munkavállalók a munkakörük alapján pontosan beazonosíthatók. Ahogy Magyar Péter is beazonosítható a Tisza Párt alelnökeként.

(Borítókép: Magyar Péter a Tisztelet és Szabadság Párt (Tisza Párt) EP-listavezetője nyilatkozik a sajtó képviselőinek a párt európai parlamenti és önkormányzati választási eredményváró rendezvényén 2024. június 9-én. Fotó: Hegedüs Róbert / MTI)

Ai SUMMIT konferencia 2024