„Soha ekkora szakadék nem tátongott a szülők és a gyerekek között, mint most”
További Belföld cikkek
- Lázár János: Aki a Fidesz után Magyar Péter s*ggét nyalja, nem lehet tárgyaló fél
- Nézze meg videón is! Irgalmatlanul összevesztek Strasbourgban, személyeskedésig ment a vita
- Új DNS-teszt segít kiszűrni a rákos megbetegedéseket Magyarországon
- A halált kísértették, piros jelzésnél is áthajtottak a vasúti átjárón
- Szennyvíz árasztotta el a Balatont Tihanynál
Somogyi Ákos, az NMHH gyermekvédelmi főosztályának vezetője szerint ma sincsenek nagyobb veszélyben a gyermekek, mint korábban, csak már másfajta veszélyeknek vannak kitéve az AI-tartalmak elterjedése miatt, ezért szerinte ahhoz, hogy a gyermekeket felvértezzük a biztonságuk érdekében szükséges tudással, először a szülőket és a gyermekekkel foglalkozó szakértőket kell képbe hoznunk a gyors technológiai változások világában.
Ezzel szemben Tóth Dávid digitális nevelési szakértő úgy látja, a mai fiatalok sokkal rosszabb helyzetben vannak, mint a korábbi generációk, ugyanis pont azért, mert a szülők, a tanárok, de még a jogrend is nagyjából 20 év lemaradásban van a technológiákhoz képest, a mai gyerekek az internet farkastörvényei alapján próbálnak érvényesülni. Külön problémát jelent, hogy már az AI előtt is komoly függőségeket tudtak okozni bizonyos programok, mint például a játékok, de az AI következtében a gépek már pontosan, személyre szólóan tudnak tartalmakat készíteni, hogy még inkább bevonják a fiatalokat az internet világába.
A rövid, AI által generált tartalmak úgy húzzák be a fiatalokat, mintha távirányítással lennének vezérelve
– értett egyet Boa László, AI-tanácsadó Tóth Dáviddal, és hozzátette, a mesterséges intelligencia képes arra, hogy rövid videót készítsen képpel és hanggal, majd annak nézettségét, kedveltségi arányát és más mutatóit elemezve úgy módosítson az általa generált tartalmakon, hogy még inkább bevonja a fiatalokat a tartalomfogyasztásba. Boa László hozzátette, még a szakértők sem tudják pontosan, hogyan lehetne védekezni az AI által generált tartalmak ellen, így a szülőktől és az oktatóktól sem lehet ezt elvárni.
Éves szinten több százezres kárt okoz a családoknak a fiatalok online tevékenysége
„Ez olyan, mint a PET-palackok elleni küzdelem. Mindent megteszünk, hogy rájöjjünk, hogyan hasznosítsuk őket maradéktalanul újra, ahelyett, hogy betiltanánk őket” – fogalmazott Somogyi Ákos, aki szerint már meg sem lehet állítani az AI terjedését, ezért betiltani sem lehet, hanem meg kell tanulnunk együtt élni vele, és fel kell tennünk a kérdést, hogy meddig nem zavar minket az AI-tartalom, és hol lépünk át azon a határon, ahol ez már károkat okoz.
Egy átlag családban százezres hiányt tud okozni a fiatalok online tevékenysége éves szinten.
„Elég, ha arra gondolunk, amikor a gyerek festéseket vásárol a Fortnite-ban, vagy éppen egy Bongo nevű majommal SMS-ezik” – magyarázta Tóth Dániel, aki szerint ennél jóval nagyobb károkat tud okozni, ha nemcsak automatikus válaszokat kapunk egy fizetős chatbottól, mint ahogyan az a múltban megtörtént, hanem személyre szabott válaszokat is ad egy mesterséges intelligencia. És akkor még szóba sem kerültek a zsarolóprogramok és adathalász programok, amelyek még fejlettebbek lesznek az AI-nak köszönhetően.
Boa László szerint ez egyre rosszabb, ugyanis a technológia fejlődése nem lassul, hanem gyorsul.
Mit tehetnek a szülők?
Tóth Dániel szerint akkor tudunk a legtöbbet segíteni a gyermekeknek, ha a szülők és a nevelők életmódjelleggel foglalkoznak az AI által okozott problémákkal, és utána együtt kell dolgozni a gyerekekkel, mert ők előbb értesülnek a legújabb oldalakról, mint a felnőttek.
„Soha ekkora szakadék nem tátongott a szülők és a gyerekek között, mint most” – tette hozzá Somogyi Ákos, aki felhívta a figyelmet, hogy a legrosszabb, amit a szülő tehet, ha felügyelet nélkül engedi a gyermekeknek, hogy azt csináljanak az online térben, amit szeretnének. De a tiltás nem megoldás, mert már az alsós gyerekek is képesek kijátszani a szülők által hozott szabályokat vagy az általuk használt tiltó programokat.
Legyünk nyitottak a gyermekek digitális életére
– fogalmazott Somogyi Ákos.
A szülőknek, akik nem használják a mesterséges intelligenciát a hétköznapjaikban, nehéz megérteniük, milyen veszélyeket rejt magában ez a technológia. De félnek tőle, és nem nyugtatja meg őket, ha készülnek szabályozások, mert azok nem képesek lépést tartani a legújabb technológiákkal. Ezért arra kell összpontosítani, hogy bemutassák a szülőknek, mire lehet képes az AI, hogy tudják, mire kell figyelniük. A mostani probléma sokkal összetettebb a szakértők szerint, mint amivel a korábbi korosztályok szüleinek szembe kellett nézniük, hiszen nem csak arról van szó, hogy megtanítják a gyerekeknek, a zebránál mind a két irányba körül kell nézni.
Nem használunk 30 éves szoftvereket a munkánk során, akkor miért használnánk 30 éves technológiákat a nevelésben?
– tette fel a kérdést Tóth Dávid.
(Borítókép: Kántor Endre, Somogyi Ákos, Boa László és Tóth Dániel. Fotó: Nagy Tamás / Economx)