Ismét Iványi Gábor egyházának státuszáról tárgyal az Alkotmánybíróság

További Belföld cikkek

Ónodi István, a Magyar Evangéliumi Testvérközösség lelkésze az Alkotmánybíróságon támadta meg a Fővárosi Törvényszék azon ítéletét, amelyben elutasította az adóhatóság határozata ellen benyújtott keresetét. A lelkész még 2020-ban felajánlotta egyháza javára az előző évi személyi jövedelemadójának egy százalékát, de a NAV érvénytelenítette a felajánlását, mert az egyház technikai száma nem szerepelt a hivatalos listán. Ónodi szerint sem az állam, sem annak valamely intézménye nem jogosult vallásszabadságához fűződő jogának csorbítására. Az alkotmánybírák szeptember 10-én tárgyalják az ügyet.

Ónodi István, a Magyar Evangéliumi Testvérközösség (MET) gazdasági igazgatója ez év januárjában alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz. A lelkész 2020-ban felajánlotta egyháza javára az előző évben befizetett személyi jövedelemadójának egy százalékát, de a NAV 2020 novemberében hozott határozatával érvénytelenítette a felajánlását, mivel az egyház technikai száma nem szerepelt a Magyar Közlönyben közzétett listán. Fellebbezés folytán a másodfokú adóhatóság az elsőfokú határozatot helybenhagyta, mert szerinte az adózók az egyszázalékos felajánlásukat kizárólag a hivatalos listán szereplő, technikai számmal ellátott szervezetek javára tehetik meg.

Bilincsben vitték el, most szabadlábon védekezhet, de nem hagyhatja el a fővárost

Mint arról beszámoltunk, 2024. február 20-án háromórás házkutatás után a NAV nyomozói bilincsben elvitték Békéscsabára a MET és intézményei gazdasági hivatalának vezetőjét. Ónodi István lelkész ellen gazdasági bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt indítottak eljárást, majd indítványozták a letartóztatását is. Március 23-án a MET közölte közösségi oldalán, hogy a Gyulai Törvényszék másodfokon megszüntette gazdasági igazgatójuk letartóztatását. Hozzátették, hogy a lelkész ezentúl szabadlábon védekezhet, de nem hagyhatja el Budapest területét.

Ónodi az adóhatóság másodfokú határozatával szemben keresettel fordult a Fővárosi Törvényszékhez, amely 2023. június 16-án kézbesített ítéletével elutasította. Ezt követően felülvizsgálati kérelmet terjesztett be a Kúriához, ám a legmagasabb bírói fórum szeptember 14-én kézbesített végzésével elutasította a kérelem befogadását.

„Szakadatlanul egyháznak minősül”

Az indítványozó az ügy előzményeként beszámolt arról, hogy az általa kedvezményezettként megjelölt vallási közösség 2012-ben, az egyházi törvény hatálybalépésével elveszítette egyházi státuszát. Álláspontja szerint a MET 2012. május 20-át követően is folyamatosan és szakadatlanul egyháznak minősül, amely technikai számra jogosult. Hangsúlyozta:

Sem az állam, sem annak valamely intézménye nem jogosult arra, hogy csorbítsa vallásszabadsághoz fűződő jogomat.

Indítványában kitért az adóhatóság felelősségére is. Amennyiben ugyanis a NAV észlelte, hogy az egyházat nincs lehetősége visszamenőlegesen technikai számmal ellátni, a döntéshozatalt megelőzően köteles lett volna a jogalkotó felé jelezni a fennálló Alaptörvény-ellenességet.

Megsemmisítés visszamenőleges hatállyal

Szerinte az állam annak eldöntésére sem jogosult, hogy egy konkrét esetben a vallás egyéb módon történő gyakorlásának minősül-e az egyház javára rendelkezés. Felajánlásával vallási meggyőződésének, hitének kívánt eleget tenni, azonban a támadott bírósági döntések megakadályozták vallásgyakorlásában.

Megítélése szerint a bíróságok figyelmen kívül hagyták a 6/2013 (III. 1.) AB-határozatot, és megsértették az Alaptörvény VII. cikk (1) bekezdésében foglalt vallásszabadsághoz való jogát, mert

a hivatkozott alkotmánybírósági döntést követően nem lehet kérdéses a vallási közösség egyházi státusza visszamenőlegesen sem, így a technikai szám is megillette volna a kérdéses időszakban.

Ónodi szerint az Alkotmánybíróság visszamenőleges hatállyal semmisítette meg az egyházi törvény több rendelkezését, és kimondta, hogy a vallási közösség az egyházi jogállását nem veszítette el, ugyanakkor a jogalkotó által előidézett Alaptörvény-ellenes helyzet mai napig nem rendeződött.

Nem öttagú tanács dönt

Az alkotmányjogi panasz 2024. január 5-én érkezett meg a Donáti utcába. Az indítványt először a 2. öttagú tanács (Czine Ágnes tanácsvezető, Handó Tünde, Haszonicsné Ádám Mária, Márki Zoltán és Schanda Balázs) tárgyalta június 4-én. Az ügy jelentőségét mutatja, hogy három héttel később már az Alkotmánybíróság teljes ülése elé került az alkotmányjogi panasz, majd a hathetes nyári ítélkezési szünet utáni első, szeptember 10-i teljes ülés napirendjére.

(Borítókép: Iványi Gábor 2022. szeptember 21-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)

Ehhez a cikkhez ajánljuk

Bookline

Mesék a bátorságról

4242 Ft

Alice Gendron
ADHD coach

5100 Ft