Indításként rákérdeztünk, hogy maga a polgármester igénybe vett-e már életében Airbnb-t. Soproni Tamás nagyon szereti ezt a szolgáltatást, különösen amikor külföldön jár. Szembesítettük a polgármestert azokkal a kifogásokkal is, amelyek a választással és annak lebonyolításával kapcsolatban merültek fel. Egyfelől hogy jogilag nem volt formalizált, és azt sem lehetett tudni, milyen programot használtak ehhez. Soproni Tamás szerint ugyanazt az ingyenes forráskódú szoftvert használták, mint Budapest a Lakógyűléshez.

Felmerült az is, hogy miért volt a végletekig sarkítva a választás lehetősége, hogy legyen, vagy ne legyen Airbnb, ahelyett, hogy kínáltak volna esetleg köztes megoldást is, mondjuk évi 90 napot engedélyezve. A polgármester úgy véli, ha benne hagytak volna időkeretet, azt sokan megpróbálják kijátszani, arra pedig nincs kapacitásuk, hogy minden egyes lakáshotelezőt egyenként ellenőrizzenek. 

Több száz milliós éves adóbevételt hozott az Airbnb

A felvetésre, hogy ekkora összegből simán rendbe hozhatták volna a kerület sokfelé romos épületeit, a polgármester elmondta, éppen tavaly indult egy több milliárdos homlokzatfelújítási program, ahol 80 százalékot az önkormányzat fizet, aminek a fele vissza nem térítendő támogatás. A legtöbb panasz azért érkezett, mert a lakáshotel-tulajdonosok gyakran nem is ott élnek, ahol a kiadó ingatlanjuk van, nem érdekli őket a házak közös problémái, így nem is tudnak közös döntéseket hozni.

Az önkormányzat nem tud adót emelni, mert erre nincs jogosítványa. Soproni Tamás szerint az optimális szabályozás a kormány részéről az lenne, hogy egy személy, egy Airbnb. A jelen állapot az, hogy az Airbnb felveri a lakásárakat és az albérleti díjakat is.

A polgármester szerint az Airbnb teremtette szolgálatóiparban dolgozók valóban megsínylik a 2026 januárjától életbe lépő döntést. Elsősorban a mosodákra, a takarítókra és a karbantartókra gondol, nekik állásbörzével igyekeznek segíteni a következő több mint egy évben. A lakástulajdonosokat pedig adókedvezménnyel ösztönöznék, hogy inkább albérletnek adják ki ingatlanukat.

Ragadós lehet a terézvárosi voksolás

Bár a bulinegyed nem a VI., hanem a VII. kerületben van – ahol viszont nincs terítéken az ott élők megkérdezése az Airbnb jövőjéről – mégis rendszeresek egyeztetések vannak a témában a szomszédos kerületek vezetőivel. Soproni Tamás úgy véli, kivárás érezhető, hogy milyen lesz a most lezárult voksolás fogadtatása. Aztán lehet, hogy követik majd Terézváros példáját.

A polgármester azzal a megállapítással is egyetértett, hogy akik megszavazták az Airbnb kitiltását a kerületből, gyakorlatilag lábon lőtték magukat, hiszen így ingatlanjuk értéke csökkenni fog. Azokra persze nem igaz ez, akik hosszú távon képzelik el életüket Terézvárosban. 

Érintettük azt is, hogy már a kormány asztalán van egy tervezet, amely az Airbnb szabályozásával foglalkozna. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter azt mondta: az Airbnb lakhatási kérdéskör, nem turisztikai, ezért a kormányzat nem is így közelíti meg ezt a témát.

A műsorban szó volt még arról is, hogy

• Miért omlott össze már a voksolás kezdetén a szavazási rendszer?
• Miért nem fogadta el a kormányhivatal az Airbnb kapcsán Terézváros korábbi reformjavaslatait?
• Kik járhatnak jól Terézvárosban a voksolás után, esetleg az ottani szállodák?
• Soproni Tamás szerint a bérlakásszektort kellene fejleszteni, kiderült, hogy polgármestersége alatt hány önkormányzati lakást újítottak fel a VI. kerületben;
• Milyen a viszony Airbnb-ügyben Terézváros és a szomszédos bulinegyedes VII. kerület között?
• A voksolás előtt mennyiben voltak példák a terézvárosi vezetés számára az Airbnb betiltását követelő bécsi, barcelonai és amszterdami tiltakozások?

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!