Az árvíz súlyos betegséggel járhat, ha elmarad a fertőtlenítés

PAP 8278
2024.09.24. 06:11
A dunai árhullám hamarosan elhagyja Magyarországot, a nagy munka csak most kezdődik igazán az érintett területek lakói számára. Az árvíz ugyanis számos fertőzésveszélyt hordoz magában, ürüléket, szennyező anyagokat, állattetemeket, szemetet sodor magával az ár. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ és a Nébih, valamint szakorvosok tanácsai szerint ezekkel az óvintézkedésekkel lehet elkerülni a megbetegedéseket.

A szeptember 23-i Kormányinfón elhangzott, hogy Magyarországon szerencsére sikerült elkerülni a Borisz ciklon következtében a dunai áradás miatti halálozásokat, de Rétvári Bence közlése szerint Európa-szerte 28 ember vesztette életét a mostani természeti katasztrófában. Csehországban, Lengyelországban, Romániában és Ausztriában főleg fulladás, áramütés, balesetekből eredően legalább 18 áldozata volt az évtized legnagyobb árhullámának, ami Orbán Viktor szavai szerint a vártnál korábban, már kedden elhagyhatja Magyarországot.

Ki kell tartanunk, másfél-két nap, és az ország fellélegezhet

– fogalmazott. A közegészségügyi kockázatokról azonban nem szabad elfeledkezni, amiről az országos tiszti főorvos, Müller Cecília beszél. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ már korábban kiadott a lakosság számára tájékoztatót, amely részletezte az árvíz elleni védekezésben szükséges óvintézkedéseket, mint a gumikesztyű, gumicsizma, vízhatlan védőruházat és gyakori szappanos kézmosás, kézfertőtlenítés.

Néhány helyen az ivóvizet is beszennyezte

Orbán Viktor a hétfői Kormányinfón elmondta az ivóvízellátással kapcsolatban, hogy a tiszti főorvosi szolgálat fokozott ellenőrzésre kapcsolt, ahol kell, klóroznak, így visszaállítva az egészséges vízszolgáltatást.

A Hun-Ren Ökológiai Kutatóközpont szakértői már korábban közölték, hogy az árhullám a budapestiek ivóvízellátását nem veszélyezteti, amelyet a Duna mentén 700 csápos kút által biztosítanak a háztartások számára. Az előre jelzett vízállásra hivatkozva ezt erősítette meg lapunknak Csörnyei Géza, a Fővárosi Vízművek vezérigazgatója, preventív jelleggel pedig megemelték az ivóvíz klórtartalmát azoknál a kutaknál, ahol a Duna vízszintjének emelkedése ezt indokolta, öt méter felett UV-zést is alkalmaznak. Folyamatos mérésekkel azt is ellenőrzik, hogy alga vagy szennyező anyag kerül-e a vízbe. Közölték, az ellátás biztonságának fenntartásában segítenek a 2013-as rekordvízállásakor szerzett tapasztalatok. 

A vezetékes ivóvíz biztonságosan használható, amíg a népegészségügyi hatóság nem ad ki korlátozó rendelkezést

– szögezte le az NNGYK. Szeptember 21-én a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. arról tájékoztatta a hatóságot és a helyi lakosságot, hogy az árvíz szennyezte az ivóvizet Pilismaróton, Dömösön és Dobogókőn. A települések részére már aznaptól lajtos kocsikkal biztosítják az ivóvíz minőségű vizet. Hunyadi Balázs, Pilismarót polgármestere szombaton közösségi oldalán tájékoztatta a lakosságot, hogy a lajtos kocsik utánpótlása folyamatos, a vezetékes hálózatból származó víz csak tisztálkodásra használható, forralás nélkül fogyasztásra nem alkalmas. A kismamáknak és gyerekeknek palackozott vizet is osztanak, a településvezető közlése szerint csütörtök előtt nem áll helyre a vezetékes ivóvízellátás biztonsága a Duna-part mentén. A szennyvízhálózat és az elektromos áram visszakötése pedig jó esetben kedden várható – fogalmazott a településvezető. 

Az árvíz során a fúrt vagy ásott magánkutakból nem szabad inni, háztartási célra sem használhatók

– közölte az NNGYK, tájékoztatójukban azt is részletezik, hogyan kell ezek klórozását elvégezni, ami 24 óra elteltével a víz kiszivattyúzásával újra használhatóvá válik. 

Az elpakoláshoz is védőruházat szükséges 

A tapasztalatok szerint sok a baleset a víz apadásakor, fertőzéses eredetű megbetegedésekről is akkor számolnak be. Elsősorban a hányásos, hasmenéses betegséget okozó kórokozók fordulhatnak elő az áradó vízben, de akár hepatitis A fertőzést is okozhat – figyelmeztet a hatóság. A hastífusz tünetei nagyjából két héttel a kórokozóval való találkozás után jelentkeznek, elsősorban magas láz és fejfájás formájában, ezért is fontos, hogy a védekezésben nem résztvevők ne tartózkodjanak az érintett területeken – részletezi Nagy László infektológus a Webbeteg szakportálon, hozzátéve, a fertőzések elkerülésének elemi feltétele a tiszta kéz, tiszta ivóvíz, és annak elkerülése, hogy a szennyezett víz szembe, szájba kerüljön.

A pakolásnál sokan hajlamosak elfeledkezni arról, hogy az árvíz szennyezett víz, mivel mindet magával sodor, ami útjába kerül, kommunális hulladékot, emésztőből, latrinából kimosott ürüléket, elhullott állatok tetemét. A hatóság felhívja a figyelmet, hogy a víz által elöntött területek takarításakor is ajánlott védőruházatot, a gumikesztyű mellett maszkot is használni, ezeket a többi ruházattól elkülönítve kell mosni. Mezítláb még a visszahúzódott területekre sem szabad lépni.

Az árvíz által lerakott iszap fertőzésveszélyes, az ingatlanok takarítása során fokozott figyelemmel kell eljárni

– emelik ki, hozzátéve, a szennyezett anyagot a kijelölt helyre kell eltávolítani. Az infektológus szerint a védekezésnél felhasznált anyagok eltávolítása, elhelyezése és esetleges újrahasznosítása szintén a szabályozott feladatok közé tartozik. 

A gátak megerősítésére használt homok nem alkalmazható közterületek (udvar, kert, játszótér) feltöltésére, csupán építkezéseknél hasznosítható újra, miután a tárolózsákokkal együtt »környezetre ártalmasnak« minősülnek. A kiürített és kiszárított zsákok is csak a hulladék és a szemét gyűjtését, tárolását szolgálhatják

– emelte ki Nagy László.

A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, Rétvári Bence a hétfői Kormányinfón hangsúlyozta, ahol már bontanak, a vízzel érintkező és nem érintkező homokzsákokra vonatkozó protokollról informálták a munkálatokat végzőket, az országos tiszti főorvos ad erről további tájékoztatást.

Mivel kell fertőtleníteni?

Az NNGYK közlése szerint minden, a vízzel érintkező tárgyat fertőtlenítőszeres, a mentett állatokat pedig tiszta langyos vízzel kell lemosni.

  • A padozatot és a mosható felületeket (csempeburkolatot) 2 százalékos háztartási hypooldattal,
  • az edényeket, élelmiszer-feldolgozásra alkalmas felületeket 10 liter vízre 2 dl háztartási hypóval, 5 perc behatási idővel kell fertőtleníteni,
  • a festett falakat, az ólakat, az ülőgödrös árnyékszéket 1 méteres körzetben 10 százalékos klórmészoldattal kell kezelni (1 kilogramm klórmeszet 8 l vízben feloldva),
  • lakóház vagy óvoda udvarát: az egyenletes klórmésszel beszórás után vízzel fellocsolni

– ismerteti a közegészségügyi hatóság. A kerteknél vagy mezőgazdasági területeknél nincs szükség fertőtlenítésre, a talaj természetes öntisztulását kell megvárni. 

Élelmiszer-biztonsági kockázatok

A nagy esőzések által okozott árvizek, belvizek az óriási anyagi károkon túlmenően élelmiszer-biztonsági kérdéseket is felvetnek. „A szennyezett víz ellepheti a megtermett zöldségeket és bogyós gyümölcsöket is, ezeket nem szabad felhasználni – hangsúlyozza a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, egyúttal nyomatékosítják,

nem szabad olyan élelmiszert elfogyasztani, amelyet az áradó víz ellepett, ugyanis ebben bemosódott vegyszerek, vírusok, baktériumok, paraziták lehetnek. 

A gyümölcsöket, zöldségeket csak akkor lehet elfogyasztani később, ha érésük az árvíz elvonulása után két héttel várható, akkor is alapos mosás és hámozás vagy főzés után fogyaszthatók.

Áramkimaradáskor kinyitás nélkül a hűtőszekrényben 4 órán keresztül, a mélyhűtőben ennél is tovább megőrizhető a megfelelő hőmérséklet, amelynek 8 Celsius-fok alatt kell maradnia, hogy ne induljon be a kórokozók elszaporodása, a mélyhűtött áruk akkor fagyaszthatók vissza, ha még jégkristályos a belsejük, a felengedetteknél a színük és szaguk lehet irányadó – sorolja a hivatal. 

A Nébih arra is figyelmeztet, hogy a konyha és az élelmiszer tárolására alkalmas terek csak alapos takarítás és fertőtlenítés után használhatók újra rendeltetésszerűen, a fent említett módon. Az edényeket, konyhai eszközöket forralással is lehet sterilizálni. Azokat az eszközöket, amelyeket érintett az áradó víz, és nem lehet fertőtleníteni, ki kell dobni, csakúgy, mint azokat az élelmiszereket, amelyek csomagolása sérült. Az árvíz által elárasztott karton-, papír-, celofánborításúaktól és a házi készítésű befőttektől, szörpöktől is meg kell válni.

A vízzáró borítással ellátott műanyag és üvegpalackok, konzervek külső felszínük lemosása, fertőtlenítése, öblítése és szárítása után felbonthatók, fogyaszthatók

– közölték, kiemelve, az élelmiszer eredetű megbetegedések  általában szalmonellózis  hasmenéssel, ritkábban hányással, lázzal járnak, ezért ilyen tüneteket észlelve ajánlott orvoshoz fordulni. 

Fertőzést okozó fajok elszaporodásával is járhat

Nagy László arra is kitért, hogy a sokáig megmaradó állóvíz kedvező közeget biztosít a szúnyogok elszaporodásának, ugyan Magyarországon ezek még nem okoznak sok fertőzéses eredetű betegségeket, de a jövőben a globális felmelegedés a veszélyesebb invazív fajok elterjedésének kedvez. A szakemberek számára pedig ismert a jelenség, hogy a hosszan tartó esőzések, árvizek elől menekülve a rágcsálók behúzódnak az által lakott helyekre, és a későbbiekben elszaporodnak. Az infektológus szavai szerint ezzel az árvizek után gyakoribbak lehetnek a rágcsálók által terjesztett betegségek, mint a magas lázzal, hasmenéssel járó, Délkelet-Ázsiában gyakori kanászkór (leptospirosis) vagy a nyúlpestis (tularaemia). A szakorvos arra is felhívja a figyelmet, hogy nemcsak a szennyezett víz szájba kerülésével juthatnak be a kórokozók a szervezetbe, hanem akár egy bőrön lévő horzsolás is elég ehhez.

(Borítókép: Csepel 2024. szeptember 20-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)