Minden budapestit érint, októberben indul az új orvosi ügyeleti rendszer

Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára és Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója szeptember közepén jelentették be, hogy a vármegyei reformok után októbertől Budapest is csatlakozik az új ügyeleti rendszerhez, amelyért immár a mentőszolgálat a felelős.

Az egészségügyi államtitkár arról számolt be, hogy október elsejétől Budapesten

• 15 helyszínen lesznek ellátóhelyek,
• három speciális gyermekellátóhely (a Heim Pál gyermekkórház, a Szent János kórház és a XIII. kerület Révész utcai rendelő)
• és 14 mobil ügyeleti egység is működni fog, amelyek, ha szükséges, kimennek a beteghez, hogy otthonában kaphassa meg az ellátást.

Hétköznap délután 4 órától este 10 óráig, hétvégén és ünnepnapokon pedig reggel 8 óra és délután 2 óra között a körzetekben dolgozó háziorvosok fogadják a betegeket az ügyeleti pontokon, azután pedig a mentők biztosítják a sürgősségi ügyeletet, ahol az orvosok mellett egyetemi végzettségű ápolók, mentőápolók, mentőtisztek is fontos szerepet kapnak.

Budapesten jellemzően 8 és 12, valamint 16 és 20 óra között rendelnek a háziorvosok. Takács Péter azt mondta, nincs szándék arra, hogy a rendelési időhöz hozzányúljanak.

Október 1-jétől Budapesten is – ahogy már a vármegyékben – az alapellátási ügyeleti rendszer egységesen a 1830-as központi számon lesz elérhető.

Eltűnnek a határok

Az új ügyeleti ellátási rendszer 2023. február 1-jén indult el fokozatosan az országban, idén február 1-jén csatlakozott Pest vármegye is. Korábban lapunknak Csató Gábor elmondta, először 2021 első felében vetődött fel, melyek azok a problémák az egészségügyben, amelyekre a koronavírus-járvány rávilágított – az egyik ilyen az ügyeleti rendszer hiányosságai voltak. Ezért Pintér Sándor belügyminiszter utasítására 2022 nyarára új koncepció született, amelyet az egészségügyi államtitkárság, az orvos szakmai kollégiumok országos vezetői, az Országos Kórházi Főigazgatóság és az Országos Mentőszolgálat közösen készítettek.

Az új rendszerről és a vármegyei tapasztalatokról tavaly februárban, illetve idén áprilisban is beszélt az OMSZ főigazgatója az Indexnek. Kifejtette, Budapesten az ügyeleti ellátás eddigi működése bőven hagyott kívánnivalót az ország más részeihez képest, ugyanakkor az új rendszer kialakításához számos szempontot figyelembe kell venni. Többek között felmérték, hogy a teljes budapesti lefedettség érdekében hol érdemes kialakítani az ügyeleti pontokat, amelyeket tömegközlekedéssel 30-60 percen belül és gépjárművel 15-30 percen belül el lehet érni.

Lapunknak most arról is beszélt Csató Gábor, hogy Pest vármegye csatlakozása az új rendszerhez egyúttal előkészítése volt a budapesti átállásnak is, hiszen az ingázások miatt az agglomeráció és a főváros lényegében összenőtt. Az új alapellátási ügyeleti rendszernek azonban éppen az az egyik előnye, hogy eltűnnek a megye-, kerület- és városhatárok: amennyiben szükséges, a beteget arra az ellátóhelyre irányítják, amely hozzá a legközelebb van. Például, ha egy győri éppen Budapesten tartózkodik, és ügyeleti időben ellátásra szorul, akkor azt a fővárosban is megkaphatja. Vagyis nem a lakcímkártya alapján döntenek a betegek ellátásáról.

Hogy néz ez ki a gyakorlatban?

Október 1-jétől Budapesten 0–24 órában elérhető lesz a 1830-as központi ügyeleti szám, tehát senkinek sem kell keresgélnie, hogy az adott kerületben mi az ügyeleti hívószám.

A beteg egy menürendszeren keresztül irányítószámmal tudja beazonosítani magát, így derül ki, melyik a hozzá legközelebb álló ügyeleti terület, ellátóhely. Amint ez megtörtént, a rendszer a kezelőhöz kapcsolja.

A hangot rögzítik, visszakereshető hívás alatt a mentőszolgálat szakembere felméri a beteg állapotát, és az adott helyzetre a legmegfelelőbb megoldást kínálja, ami lehet

• telefonos tanácsadás,
• ellátóhelyre irányítás,
• de ügyeletes orvost is küldhetnek a beteghez,
• vagy sürgős esetben mentőautót is riasztanak hozzá.

Azaz nem a betegnek kell keresgélnie a megfelelő ellátást, hanem a 1830-as számon egy szakember kínálja fel a beteg számára legjobb megoldást, ezt jelenti a betegközpontú ügyeleti rendszer. A szakorvos akár receptet is fel tud írni, amelyet aztán feltölt az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe (EESZT), és a beteg a taj-szám alapján azt ki tudja váltani a gyógyszertárban.

Eredetileg 13 ügyeleti helyszínről, telephelyről volt szó, de a Magyar Orvosi Kamarával egyeztetve 15 lesz: az alapellátási ügyeleteken kívül lesz még két olyan pont – Budán és Pesten is –, ahol napközben ügyeleti ellátást biztosítanak azoknak, akiknek például nincs Budapesten háziorvosuk és halaszthatatlan alapellátási igényük van.

A vármegyékben már működik

Kérdésünkre válaszolva Csató Gábor elmondta, a 1830-as számon a legfrissebb vármegyei adatok alapján az átlagos várakozás 49,68 másodperc.

A Pest vármegyei átállás után volt egy terheléses hívásidőszak, amikor nagyon rövid idő alatt nagyon sok hívás érkezett be, de az irányítószám megadása előtt bontották a vonalat. Fel vagyunk készülve hasonlóra most is, a budapesti átállás miatt bővítettük a kapacitásainkat. Természetesen mindenkinek segítünk, de ezúton is azt kérjük, hogy csak akkor hívják a 1830-as számot, ha valóban ügyeleti panaszuk van. Ha csak azért hívnak minket, hogy kipróbálják, működik-e a szám, akkor azzal másokat akadályoznak

– hangsúlyozta az OMSZ főigazgatója. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az ügyeleti hívás nem sürgősségi hívás:

Az Országos Mentőszolgálat honlapján is elérhető és letölthető a gyakorlatias tájékoztató, amely azt tisztázza, hogy különféle egészségügyi problémák esetében melyik ellátási formát kell igénybe venni.

Az ügyeleti gyermekellátás szintén a 1830-as központi számon keresztül érhető el, és a hívásfogadó tudja megmondani, hogy adott helyzetben mi a legjobb megoldás, például a három speciális budapesti gyermekellátóhely közül melyik van legközelebb.

Minden hívást rögzítenek, a jelenlegi szabályozás szerint harminc évig őrzik meg a felvételeket.

Ha bármilyen probléma van, vissza lehet hallgatni, ellenőrizni egy panasz megalapozottságát. Emellett van egy auditrendszerünk, a beszélgetéseket visszahallgatjuk, majd értékeljük, hogy megfelelő volt-e a szakmai kikérdezés és tájékoztatás, elégedett volt-e a beteg

– magyarázta lapunknak az OMSZ főigazgatója.

Az Országos Mentőszolgálat tapasztalata az, hogy ahol már működik, a vármegyékben könnyen megtalálták és megkapták a segítséget a betegek. A főigazgató az Indexnek megmutatta, hogy olyan informatikai infrastruktúra segíti a mentőszolgálatot, amellyel valós időben, percről percre tudják nyomon követni az ügyeleti rendszer adatait. Az eddigi csaknem 900 ezer ügyeleti eset 93,19 százaléka kisebb, enyhe vagy közepes egészségkárosodással kapcsolatos megkeresés volt. Ezeknél nem is volt szükség érdemi orvosi beavatkozásra.

Az új rendszer további előnye, hogy sikerül szétválasztani az ügyeleti eseteket azoktól, amikor valóban mentőre van szükség. Csató Gábor elmondta, korábban számos esetben előfordult, ha a beteg nem tudta elérni az ügyeletet, akkor a mentőket hívta.

Mi kimentünk, elláttuk, de ugye arról a mentőautóról van szó, aminek balesethez, szüléshez vagy például szívinfarktushoz is ki kell mennie. Márpedig egyszerre két helyen nem tud lenni. Ezért fontos, hogy a kapacitásokat megfelelően használjuk

– mutatott rá az OMSZ főigazgatója.

Minden háziorvosra számítanak

Takács Péter és Csató Gábor szeptemberi sajtótájékoztatóján az hangzott el, hogy a nagyjából 860 budapesti háziorvosból 261-en csatlakoztak az új ügyeleti rendszerhez. Mint az OMSZ főigazgatója az Indexnek elmondta, mostanra már mintegy 400 orvos jelentkezett be a rendszerbe, és ez a szám napról napra nő. Ugyanakkor hozzátette, az ügyelet nem opcionális lehetőség a háziorvosok számára, hanem mindannyiuk kötelezettsége, amiről jogszabály rendelkezik.

Ez az orvosi hivatás velejárója, a kórházi orvosoknak is van kötelező ügyeletük. Tehát mi minden háziorvosra számítunk, aki jogszabálykövető módon a betegeiért tenni akar és betartja az új ügyeleti rendszer kritériumait

– jelentette ki Csató Gábor.

Keczéry Attila, a Magyar Orvosi Kamara titkára a Népszavának azt mondta, több kerület háziorvosa a mai napig nem kapott „behívót”, valamint szerződéstervezetet a mentőszolgálattól, vagyis, ha akarnának sem tudnának szerződni az orvosok, hiszen meg sem kereste őket az OMSZ.

Csató Gábor ezzel szemben azt mondta, a NEAK-rendszeren (Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő) keresztül az összes háziorvosnak kiküldték a tájékoztató levelet, hogy hol és hogyan tudnak jelentkezni. Az elmúlt másfél-két évben folyamatosan egyeztettek a Magyar Orvosi Kamarával a szerződésekről, továbbá egész nyáron tájékoztatókat tartottak az új rendszerről és az átállásról, igyekeztek minden segítséget, valamint információt megadni.

A viták és a hírek mindig arról szólnak, hogy az orvosi kamara vezetői szerint mik a háziorvosok érdekei. De nem szabadna megfeledkezni a betegekről sem, mert az a legfontosabb, hogy hozzá tudjanak férni az ügyeleti ellátáshoz és olyan szakember várja őket, aki alapellátási feladatokat is el tud látni. Szeretném, ha mindezek is napirenden lennének

– fogalmazott az OMSZ főigazgatója.

A MOK korábban többször is bírálta az új alapellátási ügyeleti rendszert, és a budapesti átállás elhalasztását kezdeményezték. Karácsony Gergely a nyáron bejelentette, a Budapesti Önkormányzatok Szövetsége nem támogatja a háziorvosi ügyeleti rendszer átalakítását, mert az a félelmük, hogy az ellátás színvonala bezuhan, és a betegeknek az új rendszerben sokkal többet kell majd várni.

Takács Péter államtitkár a szeptemberi sajtótájékoztatón azt mondta, egyeztetett Karácsony Gergely főpolgármesterrel és a Budapesti Önkormányzatok Szövetségének képviselőivel is, akikkel a konstruktív megbeszélésen túlnyomórészt egyetértésre jutottak.

A MOK augusztus végén kiadott egy közleményt, amelyben például arra hívták fel a figyelmet, hogy a fővárosban évtizedek óta délután 4 óra után is van rendelés az alapellátásban és a szakellátásban is. Ha az ügyeleti rendszer átalakítása miatt a délutános rendelések 16 órakor befejeződnek, a munkába járó fővárosiak, akik 16-17 óra között fejezik be általában a munkaidejüket, nem jutnak el háziorvosukhoz.

Csató Gábor szerint ezt éppen a MOK cáfolta azzal, hogy Keczéry Attila a Népszavának arról beszélt, a háziorvosok jelentős részének van este 8 óráig tartó rendelési ideje. A MOK titkára egyébként arra figyelmeztetett, ha ezek a háziorvosok megtartják az eddigi esti rendeléseiket is, akkor azokon a napokon 12 órán át felelősek lesznek a területén élők ellátásáért.

A kamara azt javasolta, hogy hétköznap 8–14 óra között, valamint 14–20 óra között is két-két orvos ügyeljen minden ügyeleti ponton, amelyhez az OMSZ még biztosítana egy kijáró szakembert. Csató Gábor erre azt mondta lapunknak, hogy ez óriási terhet, sokkal több ügyeletet rótt volna a háziorvosokra, ráadásul teljesen felesleges humánerőforrás-pazarlás lenne.

Az OMSZ főigazgatója kiemelte, ha minden háziorvos belép a rendszerbe Budapesten, akkor eloszlanak a napok, és még két ügyeletet sem kell adniuk havonta. Azt azonban megjegyezte, a vidéki háziorvosok közül ma már sokan akár több ügyeletet is örömmel vállalnak.

Budapesten is lesz olyan, aki több ügyeletet szeretne vállalni, mert fiatalabb, motiváltabb, esetleg szüksége van pluszbevételekre. Az idősebbek pedig megoldhatják helyettesítéssel

– mondta Csató Gábor, aki életszerűtlennek tartja, hogy valaki eldobja a praxisát, csak mert nem szeretne havi egy délután sem ügyelni.

Tényleg azt gondolom, ez a havi egy-két ügyeleti alkalom Budapesten nem egy olyan földtől elrugaszkodott kérés a háziorvosoktól, ami miatt a kamarai vezetőkkel már másfél éve, néha már a betegek bizalmát veszélyeztetve vitatkoznunk kellene

– jelentette ki az OMSZ főigazgatója.

(Borítókép:  Egy háziorvos az egyik beteg testhőmérsékletét méri 2021. augusztus 11-én. Fotó: Kovács Attila / MTI)