Kicselezte az Európai Uniót az Agrárminisztérium, így szerezhettek pénzt Brüsszeltől
További Belföld cikkek
- Karácsony Gergely: csütörtöktől megnyitják a Hajógyári-szigetet és a Római-partot
- Nemsokára döntés születhet a korrupciós üggyel vádolt államtitkár perében
- Keresi a rendőrség a nyíregyházi taperolót
- Tarjányi Péter: A Nyugat azt szeretné, hogy Izrael nyerjen, de Ukrajnánál már nem ez a helyzet
- Vitézy Dávid válaszolt Lázár Jánosnak: Javaslom egy hársfatea elfogyasztását miniszter úrnak, idegnyugtatásra is jó
Áder János volt köztársasági elnök Kék bolygó című podcastjében ezúttal Nagy István agrárminiszterrel beszélgetett. A műsorban szó esett a szeptember közepi árvízi védekezésről és az ezzel kapcsolatos tapasztalatokról, valamint az országot sújtó aszály és az öntözés is szóba került.
A volt köztársasági elnök elsőként arról érdeklődött, a miniszter szerint mik voltak a legfontosabb tapasztalatai az árvízi védekezésnek. Mint azt Nagy István kiemelte, most már abban a fázisban vagyunk, amikor felügyelni és őrizni kell a védműveket, és figyelni, hol törnek fel buzgárok, hol alakul ki belvízzel sújtott terület.
A szakemberek gyakorlottak, percre pontosan meg tudták mondani, mi miután következik. Ezért ahol megszoktuk, hogy százaknak, ezreknek kell zsákokat pakolni, most nem kellett. Emellett 2013 óta rengeteg olyan beruházás is létrejött, amely megvédi az embereket
– fejtette ki, majd a Lajta menti szükségtározóval kapcsolatban hozzátette, sikerült időben, szakszerűen megnyitni, így Mosonmagyaróvár biztonságban volt.
Az EU nem támogatja, hogy öntözésre használjanak vizeket – ezért mást kellett mondani
Az árvíz után az agrárminiszter a víztározókról is szót ejtett. Mint mondta, nyolc olyan tárolót hoztak létre, amiben összesen ötmillió köbmétert tudnak eltárolni, viszont az Európai Unió nem támogatja, hogy öntözésre használjanak fel vizeket.
„Akkor, amikor a magyar kormány az MFF-programba beillesztett egy egymilliárd eurós kérést arra, hogy öntözésfejlesztési programot hajtsunk végre, akkor az volt az első, amit kihúztak, hogy nem lehet uniós fejlesztési forrást öntözésre használni” – mondta az agrárminiszter, majd arra, miért van ez így, úgy felelt, azért, mert az unió ezt a szabályt hozta az ivóvízbázis védelme érdekébe.
Áder János ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy nemcsak az ivóvízbázis rovására lehet az öntözőágazatot fejleszteni, hiszen vízvisszatartással, a felszíni vizek elvezetésével, talajvíz felhasználásával, a csatornákban tárolt víz felhasználásával bőven megteremthetők az öntözés feltételei.
Ezért kellett nekünk is a nyelvhasználatot megváltoztatni, tehát nem azt mondjuk, hogy öntözési célú vízfelhasználás, hanem azt mondjuk, hogy ökológiai vízpótlásrendszer kiépítése
– árulta el erre a miniszter, amire Áder János azt mondta, használhatnák a biodiverzitás szót is, mert „az általában működni szokott”. A miniszter ezután arról beszélt, hogy ahhoz, hogy pénzt is kapjanak, beépítették a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Pluszba (KEHOP) és ebből, valamint nemzeti forrásból építkeznek.
A Kehop egyébként az éghajlatváltozás hatásai miatt fellépő problémák – például az árvíz- és belvízproblémák, aszályok, erőforrásaink túlzott használata – kiküszöbölésére nyújt támogatást. Főbb támogatási területeihez tartozik a vízgazdálkodás és katasztrófakockázat csökkentése, a környezet- és természetvédelem és a megújuló energiagazdaság.