Léphet a parlament, törvénymódosítással vágnának rendet a magántőkealapoknál
További Belföld cikkek
-
Orbán Viktor felhívta Vlagyimir Putyint, egy órán keresztül tárgyaltak - Elindult a licit Vitézy Dávid és Szentkirályi Alexandra között, amit csak a reptérre buszozók nyerhetnek meg
- Saját unokájával erőszakoskodott egy tatabányai férfi
- Utcai kiállással tiltakozott a kutatóhálózati vagyon eladása ellen az Akadémiai Dolgozók Fóruma
- Index-információ: Elképesztő összegű jutalmat akarnak kifizetni Tapolca vezetőinek
Benyújtotta a parlamentnek a pénzmosás elleni törvény módosítását a kormány, amely lehetővé teszi, hogy azonosítani lehessen a magántőkealapok végső tulajdonosát. Ám az adatokat egyelőre egy nem nyilvános NAV-adatbázisban tárolják, amelyhez csak állami hatóságok férnek hozzá – írja a Népszava a pénzügyi salátatörvény alapján.
A lap szerint az elmúlt években több ezer milliárd forintnyi, gyakran tisztázatlan eredetű magánvagyont és közpénzt rejtettek el a magyar milliárdosok úgynevezett magántőkealapokba, amelyek végső tulajdonosai a kormány megengedő szabályozása miatt rejtve maradtak. Hozzátették:
a jelenlegi tulajdonosról sok esetben a hatóságoknak sincs tudomása, pedig erre az információra számos eljáráshoz szükség lenne.
Mint arról korábban beszámoltunk, az Európai Bizottság eljárást indított Magyarországgal szemben, a magántőkealapok tulajdonosainak nyilvánosságra hozásával kapcsolatban. A Transparency International Magyarország (TI) pedig egy tanulmányt is publikált az ügyben Titoktartás mellékhatásokkal címmel, amelyben felhívták a figyelmet arra, hogy a magyar szabályozás hiányossága pénzmosási kockázatokat vet fel.
Ezután sem férhet hozzá bárki
Kiemelik: a magántőkealapok az elmúlt években a vagyonok elrejtésének és a közpénzek eltüntetésének fő eszközévé váltak, és míg 2016-ban 5 ilyen alap működött Magyarországon, addig 2023 végére már 161 volt. Amelyek közül mindössze 64 állt közvetlenül az MNB ellenőrzése alatt. A magyar szabályozás szerint ugyanis az 500 millió eurónál (kb. 200 milliárd forint) kisebb eszközértékű alapokat az MNB csak regisztrálja, de nem ellenőrzi. A magyar magántőkealapok jelentős többsége pedig ezen határ alatt maradnak, így a speciális befektetési alapok tulajdonosairól nem létezik nyilvántartás.
Zeisler Judit, a TI szakpolitikai vezetője elmondta, ők keresték fel az Európai Bizottságot, hogy megtudják, mit is mondanak ezzel kapcsolatban az uniós jogszabályok, amely végül kimondta, hogy a magántőkealapoknak is szerepelniük kellene a NAV adatbázisában. Emellett a levelezésüket követően indult el a kötelezettségszegési eljárás is az ország ellen, mert állításuk szerint a kormány nem megfelelően ültette át az uniós irányelvet.
Ám a parlament elé terjesztett javaslat szerint a NAV által kezelt tényleges tulajdonosi nyilvántartás adatait nem kell hozzáférhetővé tenni a civil szervezetek és az újságírók számára. Zeisler Judit szerint azonban a mostani módosítás is nagy előrelépés, hisz jelenleg a hatóságok számára sem áll rendelkezésre adatbázis a magántőkealapok tulajdonosairól.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
