Diktafonnal hallgatta le a feleségét és a gyermekét a budapesti férfi, akár börtönt is kaphat érte
További Belföld cikkek
- Több mint egymilliárd forintos adócsalót fogtak el
- Pert vesztett az Index ellen, ezért még fizetnie is kell a Bajnai-féle DatAdat-csoportnak
- Magyar Péterék feljelentik a Tisza Párt önkéntesét
- Új generációs e-sorsjeggyel rukkolt elő a Szerencsejáték péntek 13-án
- Nem engedték fellépni Pottyondy Edinát a pilisvörösvári művelődési házban
A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség sajtóközleménye szerint a budapesti férfi és a felesége között a házasságuk felbontása, valamint a közös kiskorú gyermekük elhelyezése érdekében polgári peres eljárás volt folyamatban. 2023 februárjától a gyermek minden hétvégét Kecskeméten, az anyánál töltött.
Mint írták, az elkövető – azért, hogy a kapcsolattartás alatt kifürkéssze a gyermeke és annak édesanyja közötti beszélgetést –
a gyermek kabátjába és cipőjének talpába lehallgatókészülékeket helyezett el.
A férfi 2023 márciusában a kisgyermeke kabátjának bélésébe egy mini lehallgatókészüléket, továbbá mindkét cipőjének talpába – a sarokrészt kivágva – egy-egy mini hangrögzítő, mikrohangra induló felvevő diktafont helyezett el azért, hogy az anya beszélgetéseit rögzítse.
Az apa a gyermeket 2023. március 24-én átadta a nőnek, aki a kabátban lévő készüléket utóbb megtalálta és eltávolította.
Amikor egy hét múlva a vádlott ismét átadta a gyermeket az anyának, a nő a gyermek cipőiben elhelyezett hangrögzítőket szintén megtalálta. A vádlott a gyermek ruházatába rejtett technikai eszközökkel rögzítette a nő lakásában történteket.
Az ügyészség a férfit tiltott adatszerzés bűntettével vádolja. Bűnösségéről a Kecskeméti Járásbíróság dönt – közölte a főügyészség, amely fotót is mutatott a ruházatba rejthető lehallgató- és felvevőkészülékről.
A Btk. értelmében akár börtönt is kaphat, ha bűnösnek találják
A főügyészség közleménye már nem említi ugyan, de a Büntető törvénykönyv (Btk.) értelmében az érintett akár börtönbüntetést is kaphat, ha bűnösnek találják.
A Btk.-ban ugyanis az olvasható, hogy a tiltott adatszerzés bűntette „három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.
A szövegrész, amely a mostani esetnél is releváns lehet, egész pontosan úgy szól, hogy tiltott adatszerzést hajt végre az, „aki személyes adat, magántitok, gazdasági titok vagy üzleti titok jogosulatlan megismerése céljából
- a) más lakását, egyéb helyiségét vagy az azokhoz tartozó bekerített helyet titokban átkutatja,
- b) más lakásában, egyéb helyiségében vagy az azokhoz tartozó bekerített helyen történteket technikai eszköz alkalmazásával megfigyeli vagy rögzíti,
- c) más közlést tartalmazó zárt küldeményét felbontja vagy megszerzi, és annak tartalmát technikai eszközzel rögzíti,
- d) elektronikus hírközlő hálózat – ideértve az információs rendszert is – útján másnak továbbított vagy azon tárolt adatot kifürkész, és az észlelteket technikai eszközzel rögzíti”.
Miután a lehallgatások kérdése aktuális témává vált a közéletben is az utóbbi pár hétben, az Index megkérdezett egy szakértőt nemrég erről a témáról. Tóth Béla információbiztonsági szakember lapunknak elmondta, hogy mit lehet tenni, ha valaki attól tart, hogy illegálisan gyűjtenek adatokat tőle.