Felmérték a magyar betegek elégedettségét, meglepő eredmények születtek

Magyarországon évente több mint 60 millió orvos-beteg találkozás történik, 300-nál is több intézményben. Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a minap egy egészségügyi konferencián tartott előadásában rámutatott, hogy a felmérések szerint a betegellátás során az embereknek az egyik legnagyobb bonyodalmat a szakrendelésekre történő időpontfoglalás jelenti, a magánorvosokhoz pedig főként a mielőbbi ellátás miatt fordulnak.

Egyszerűbb lett az előjegyzés

„Az emberek ezt úgy írták le, mintha ki kellene állni a népmesei hétpróbát ahhoz, hogy bejussanak a rendelőbe. Megoldásként fejlesztettük ki az országos digitális időpontfoglaló rendszert, aminek részeként az EgészségAblak mobilapplikációban júliusban meg is nyílt erre a lehetőség, ahol mindössze egy percet vesz igénybe az online előjegyzés a szakrendelésre” – mondta Molnár Karolina a Digital Health Summiton. Arról is beszélt, hogy azok, akik a gyorsabb ellátás érdekében hajlandók lakóhelyüktől távolabbi intézménybe menni, az időpont közelsége alapján választhatnak nem beutalóköteles szakrendelések közül. 

Rétvári Bence közlése szerint az EgészségAblakban november 21-én 134 intézményben 3453 szakrendelésre 280 ezer szabad időpont volt idén, február végéig 902 ezer, összesen 1,3 millió. Az EESZT fejlesztését vezető egészséginformatikai szakértő, Szemereki Viktor elmondta, hogy az ezzel összeköttetésben álló EgészségAblak applikáció folyamatosan bővül új funkciókkal, ilyen például az eBeutalónál felugró időpontfoglalás is. Arra is kitért, hogy adatbiztonság szempontjából kiemelkedő rendszerekről van szó, egy menüpont színén sem változtatnak anélkül, hogy ne egyeztetnének adatbiztonsági szakemberekkel. 

Digitális egészségügyi tárca

Az EgészségAblak név az információs és betegfelvételi ablakra utal.

Egészségügyi digitális tárcaként működik, ahol minden betegellátással kapcsolatos dokumentum, lelet, recept, beutaló, egészségügyi adat egy helyen elérhető

– tette hozzá Molnár Karolina, aki arról is beszélt, több országhoz képest előrébb vagyunk az egészségügy digitalizációjában, például Németországban csak most kezdik el az e-recept bevezetését. Az EgészségAblak GPS-alapú gyógyszertárkeresőjéről elmondta, hogy naprakész információkat tartalmaz. Főleg a nyitvatartás kapcsán pontosabb, mint ha az interneten keresnénk a gyógyszertárat. Az egészség A–Z menüpont alatt pedig megbízható, orvosok által lektorált szócikkek találhatók a betegségekről, egészségügyi állapotokról, hasznos tudnivalókról. A felhasználók körében ez az egyik kedvenc funkció – jegyezte meg a helyettes államtitkár.

Októbertől várnak visszajelzést

Az EgészségAblak applikációban októbertől van lehetőség értékelni az orvosi ellátás minőségét. „A kérdőív pushüzenet formában akkor ugrik fel, amikor a beteg kilép a rendelőből” – részletezte az Indexnek Molnár Karolina. Az új funkciónál ezt azért tartották fontosnak, mert a friss benyomásról általában szívesebben osztják meg tapasztalataikat az emberek. Rétvári Bence parlamenti államtitkár lapunknak elmondta: azért csak néhány szempont alapján várnak visszajelzést, hogy biztosan beérkezzenek a válaszok. Az ellátás minőségére, az egészségügyi dolgozók hozzáállására, az időpontfoglalás gördülékenységére, az intézményi tájékoztatásra, a tisztaságra vonatkozó kérdésekre várják a lakosság véleményét az orvosi ellátás után. A kérdőív arra is rákérdez, hogy az ambuláns lapon rögzített ellátásokat valóban megkapta-e a beteg.

Egy esetleges téves rögzítésről korábban nem feltétlenül szereztek tudomást a betegek, most az EgészségAblakban ez azonnal láthatóvá válik, és azt az ellátás helyén rögtön, vagy akár a betegjogi képviselőnél, vagy a 1812-es, ingyenes telefonszámon is lehet jelezni

– jegyezte meg a helyettes államtitkár, aki azt is elmondta, hogy egy nagyjából 30 kérdésből álló listát redukáltak a legfőbb fókuszpontokra irányuló öt kérdésre, köztük olyan vissza-visszatérő problémára, mint az egészségügyi kommunikáció. Molnár Karolina kifejtette: mindenki számára érthető, könnyen kezelhető alkalmazást akartak létrehozni, így a betegelégedettségi visszajelzés funkció is az iskolai rendszerben megszokott 1–5 értékeléssel működik.

Ennyire elégedettek a magyarok

A kitöltés után a válaszok anonim módon, személyes adatok megjelölése nélkül érkeznek be. „A betegek többsége a vizsgálat után elégedett: az első hat hétben 217 ezren töltötték ki a kérdőívet, az értékelések döntő többsége ötös, vagyis a legmagasabb pontszám” – ismertette a helyettes államtitkár.

Az összesített válaszok végeredménye minden szempontra jó vagy nagyon jó, vagyis a kitöltők tapasztalatai alapján a mindennapi találkozásuk az egészségügyi ellátással pozitív. „Az orvosi szakértelemre a kérdőívet kitöltők 90 százaléka adott ötöst, a tisztaságra pedig 75 százalékuk adta a legmagasabb pontot. Az egészségügyi személyzet hozzáállásával 95 százalék volt teljesen elégedett, az intézményi tájékoztatással pedig 78 százalék. „Utóbbiba a portástól elkezdve a betegfelvételi pontokon át az orvosok és az asszisztensek információátadása is benne van, csakúgy, mint a betegirányító táblák” – fejtette ki Molnár Karolina.

Berögzült szokásokat feszeget

Rétvári Bence államtitkár elmondta, hogy a rendelőben töltött várakozási időre vonatkozóan is pontosabb adatokat kapnak, ugyanis ebben is elég nagy a szórás. Van, ahol az időpontra érkezett beteget időben ellátják, máshol ennek ellenére is várnia kell. „Az alkalmazásnak abban is van jelentősége, hogy a kapacitásokat jobban ki tudjuk használni, több beteg jusson be pontosan, minél kevesebb várakozással a rendelőbe” – mutatott rá.

A transzparenciát nem mindenki szereti, ami megnehezíti a rendszer teljes körű alkalmazását, ezért még kicsit billegő állapotban vagyunk

– jegyezte meg a konferencián a JIR rendszer fejlesztésében és tesztelésében részt vevő Tóth Tibor, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ vezetője.

Molnár Karolina szerint a digitális időpontfoglalási rendszer bevezetése kultúraváltás az intézmények részéről, a fejlesztés ötven év berögzült szokásait feszegeti az egészségügyben. A digitális időpontfoglalási rendszer kötelező használata azokra a szakrendelőkre vonatkozik, amelyek heti 300 óránál több és legalább öt szakmában működnek. Rétvári Bence szavai szerint az intézményvezető belátásától és a lakosok nyitottságától függ, hogy mennyire rezonálnak az innovációkra, például a digitális betegfelvételi pontra, aminek a technikai háttere már adott.

A magánellátás adatai is láthatók

Sokan tapasztalták, hogy a közintézményekben nem láttak rá a magánegészségügyi ellátásaikkal kapcsolatos információkra, bár az EESZT-hez a magánellátóknak is csatlakozniuk kell. Korábban Surján Orsolya helyettes országos tiszti főorvos is rámutatott lapunknak arra, hogy mammográfiai vizsgálatokat sokan magánintézményben vesznek igénybe, így az országos statisztikában nem jelennek meg ezek a számok. Molnár Karolina stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkár elárulta: tervezik azt a fejlesztést, hogy a népegészségügyi szűrésekre a meghívók push funkcióval és időpontfoglalóval összekötve jelenjenek meg az applikációban. A hónap elején a Belügyminisztérium közleményben tudatta, hogy a közellátás során is rálátnak a beteg magánegészségügyi dokumentumaira. Kádár Magdolna, a Belügyminisztérium főosztályvezetője a Digital Health konferencián elmondta: a 27 ezer adatszolgáltató közül már 12 ezer magánszolgáltató.

(Borítókép: Az EgészségAblak applikáció egy okostelefonon 2024. február 12-én. Fotó: Illyés Tibor / MTI)