Bocsánatot kért a váci megyéspüspök a bántalmazott gyermekektől és családjaiktól

Családreferens püspökként, fájó szívvel kérek bocsánatot Istentől, a gyermekektől, fiataloktól és családjaiktól, mindazoktól, akiket valamilyen bántalmazás ért az egyház szolgálattevői részéről – fogalmazott Marton Zsolt váci megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Családügyi Bizottságának elnöke az elmúlt események tükrében.

A püspök a 2025-ös szentév alkalmából közreadott éves körlevelében reagált az egyház szolgálattevőinek közelmúltbéli botrányaira. Marton Zsolt azt írta, „mindent meg fognak tenni azért, hogy a jövőben ne ismétlődhessenek meg a bántalmazáshoz vezető helyzetek”.

Az elmúlt időszak botrányai

A közelmúltban ugyanis több katolikus egyházon belüli botrányt és bántalmazási ügyet is feltártak: elsőként Bese Gergő dunavecsei plébánosról derült ki, hogy homoszexuális partikon vett részt és tartós intim kapcsolatot ápolt más férfiakkal. A Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye papját érintő súlyos vádak miatt Bábel Balázs érsek szeptember 6-i hatállyal felfüggesztette Bese Gergőt a papi szolgálat alól. Bese Gergő hosszú ideje mozog fideszes körökben, rendszeres résztvevője a Békemenetnek, és kétszer – 2022-ben és 2024-ben – is ő szentelte meg a Miniszterelnökségnek helyet adó egykori Karmelita kolostort. A botrány kirobbanása után Orbán Viktor Facebook-oldaláról azonnal eltűntek az eseményekről készült képek. Ezzel egy időben a keresztény vasarnap.hu szerkesztősége is bejelentette, hogy felfüggeszti Bese Gergő szerzői működését a lapnál. A botrányba keveredett pap nem sokkal a történtek után nyilvánosság elé állt, és bocsánatot kért. Úgy fogalmazott, hogy

hibát követett el, rászedték, és naivságát kihasználták, valamint hogy elveszítette a józan ítélőképességét. 

Néhány hónappal a melegpornóbotrányba keveredett Bese atya ügye után, a múlt héten újabb katolikus papot függesztettek fel a papi szolgálat alól. A kormány által tavaly kitüntetett Pajor András atya ellen azután indított eljárást az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye, hogy bejelentés érkezett annak Gyermek- és Ifjúságvédelmi Szolgálatához. A zuglói Kassai téri templom plébánosával összefüggésben a Válasz Online azt írta, hogy az áldozatoktól úgy tudják, nem konkrét pedofil aktusokra kell gondolni, hanem a ministránsfiúk szisztematikus „betörésére”, megalázásra, hatalommal, tekintéllyel való visszaélésre.

A magyar katolikus egyház reakciói

Az Indexnek nyilatkozó egyházügyi szakértő szerint a magyar katolikus egyház elmúlt 35 évében ennyire nyílt, őszinte transzparens állásfoglalás ilyen ügyben nem született. Igaz ez még akkor is, az MKPK az abszurditása miatt elhíresült Pető-ügy kirobbanása után egy püspökök által írt közös közleményt már közreadott: 

Sajnálattal és együttérzéssel vagyunk mindazok iránt, akik gyermekként sérelmet szenvedtek el. Imádkozunk az ilyen jóvátehetetlen cselekedetek áldozatainak lelki békéjéért, a sebek begyógyulásáért, és az elkövetők helyett bocsánatot kérünk

– írták az egyházi elöljárók 2019-ben. 

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia pedig 2019-ben adott ki egy gyermekvédelmi ügyben írt közleményt, amelyben egyebek mellett ez áll: „A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia kijelenti, hogy mindenütt, különösen pedig az Egyházban elfogadhatatlannak tartja és minden lehetséges eszközzel fellép a kiskorúak bántalmazása és a sérelmükre elkövetett szexuális visszaélések ellen. Sajnálattal és együttérzéssel vagyunk mindazok iránt, akik gyermekként sérelmet szenvedtek el. Imádkozunk az ilyen jóvátehetetlen cselekedetek áldozatainak lelki békéjéért, a sebek begyógyulásáért, és az elkövetők helyett bocsánatot kérünk."

Pető Attila esetének abszurditása abban áll, hogy bár gyerekként el kellett szenvednie egy pap, Sz. Bálint közeledését, ám amikor felnőttként tisztázta volna a dolgot, őt perelték be. 

Igaz, már nem volt hivatalban, de Beer Miklós nyugalmazott váci püspök is megszólalt 2024 szeptemberében, és egy interjúban arról beszélt, hogy: „Nem könnyű, de meg kell szólalni. Mindenekelőtt az egyházunk nevében szeretnék bocsánatot kérni mindazoktól, akik megbotránkoztak, akiknek fájdalmat okoztak ezek a történetek. (…) A mi felelősségünk, hogy bocsánatot kérjünk és törekedjünk arra, hogy megtartsuk az egyház hitelességét.”

Az idei botrányok után pedig december 4-én reagáltak nyilvánosan a magyar püspökök, azt írták: „Kérjünk bocsánatot saját bűneinkért és a mások által elkövetett bűnökért. A bűn tudatosítása segít, hogy elismerjük a múltban elkövetett hibákat, bűncselekményeket, az okozott sebeket, és lehetővé teszi, hogy a jelenben jobban és elkötelezettebben megnyíljunk az újbóli megtérés útja előtt.”

Másutt komoly hagyománya van a bocsánatkérésnek

Miközben a katolikus egyházban ebben az évezredben komoly hagyománya van a bocsánatkérésnek. II. János Pál – Jézus születésének 2000 éves jubileuma alkalmával – ünnepélyesen bocsánatot kért az egyház történelmi bűneiért Istentől és mindazoktól, akik e mulasztások vagy vétkek emlékét hordozzák. Egyúttal kifejezte, hogy a katolikus egyház is megbocsátja mindazokat a vétkeket, amelyeket mások őellene követtek el.

II. János Pál mintegy 25 alkalommal kért bocsánatot attól a vallástól, egyháztól, nemzetiségitől, csoporttól, amelyet éppen meglátogatott, s amely ellen az egyház tagjai valaha vétettek (protestánsoktól, ortodoxoktól, zsidóktól, tudósoktól, amerikai bennszülöttektől stb.). Ilyenkor sosem tett szemrehányást azért, amiben éppen azok a csoportok vétettek a katolikus egyház ellen, amelyektől ő bocsánatot kért.

Ferenc pápa október 1-jén bűnbánati virrasztást vezetett a Szent Péter-bazilikában a Püspöki Szinódus XVI. Rendes Közgyűlésének második ülésszakát előkészítő lelkigyakorlat lezárásaként. Hét bíboros olvasta fel a bocsánatkéréseket az Egyház hét „főbűnéért”: a szexuális bántalmazásokért és a hatalommal való visszaélésekért; a migránsokkal szembeni közömbösségért, a békével, a nőkkel, az őslakos népekkel szemben elkövetett bűnökért, az egyházi tanítás bántalmazásra való használatáért és a meghallgatás hiányáért. Három érintett személy megrendítő tanúságtétele is elhangzott a bazilikában: egy pap által elkövetett erőszak áldozatának, egy hajótörést szenvedőnek és egy, a szíriai háborút túlélőnek a vallomása.

Ferenc pápa így fogalmazott: Hogyan lehetnénk hitelesek küldetésünkben, ha nem ismerjük be hibáinkat és nem hajolunk le, hogy begyógyítsuk a bűneinkkel okozott sebeket?

(Borítókép: Marton Zsolt, a Váci Egyházmegye püspöke 2024. augusztus 27-én. Fotó: Máthé Zoltán / MTI)