Vizi E. Szilveszter az Indexnek: Vállalni kell a harcot a hatalommal szemben

Vizi E. Szilveszter az Indexnek adott nagyinterjújában többek között arról beszélt, hogy 

• a minisztériumok tervszerűen gazdálkodnak, nem érzik az alapkutatások fontosságát;
• a tudományban, a művészetben nincs demokrácia;
• a harcot vállalni kell a hatalommal szemben;
• szerinte Orbán Balázs esete a tudomány ünnepe;
• a Richter egészen kiemelkedő szerepet játszik a gazdasági életben.

Mivel foglalkozik mostanában? Mik a legfontosabb kutatási területei?

Még mindig a központi idegrendszerben az ideghálózatok közötti kommunikációs rendszerrel foglalkozom. A korábbi felfedezésem szerint, amit Amerikában, monográfiában és több dolgozatban publikáltam, az, hogy az emberi agyban nem csak digitális kommunikációs rendszer van. Az egyik ideg a másikhoz szorosan kapcsolódik, de emellett létezik egy analóg rendszer is, ami azt jelenti, hogy a felszabaduló kémiai ingerületátvivő anyagok folyamatosan terjednek az agy idegsejtjei között. A kémiai anyagok pedig az ideghálózatok között tartós hatást fejtenek ki.

A felfedezése új területeket nyitott meg bizonyos betegségek kezelésében. Hol lehet ezt pontosan hasznosítani?

A depressziótól kezdve a Parkinson-kórig nagyon sok mindent meg lehet ezzel magyarázni. Az utolsó dolgozatom két hónappal ezelőtt jelent meg a gyógyszerkutatásokat érintő legjelentősebb tudományos lapban. Ahol pedig most beszélgetünk, a Kísérleti Orvosi Kutatóintézet együttműködik a magyar cégek közül a leginnovatívabb, legtöbb szabadalommal rendelkező gyógyszergyár kutatóival. Magyarország versenyképességének alapvető feltétele, hogy olyan termékek – ebben az esetben gyógyszertermékek – kerüljenek a piacra, amelyekben nagyon sok a hozzáadott magyar szellemi tőke. Így a profit, ami keletkezik, magyar kézbe kerül, enélkül csak bedolgozók, munkások vagyunk.

Hosszú évtizedek óta kutat, ezért van összehasonlítási alapja: milyen most a kutatói élet Magyarországon?

A kutatóélet mindig nehéz. Magyarországon ennek egyik oka, hogy bár forráshiányban dolgozunk, a probléma inkább az, hogy valamit felfedezni, majd elvinni a célig, hogy kézzelfogható, eladható termék legyen, roppant nehéz. Nincs megfelelő mértékű kockázati tőke a kutatásokban, hiányzik a gazdasági kultúránkból.

A kockázati tőke hiánya miatt a zseniális magyar kutatók külföldre mennek, és az ottani eredményekért kapnak Nobel-díjat. Pedig higgye el nekem, tehetségekben hihetetlen termékeny a Kárpát-medence. Mi nagyon tehetséges nemzet vagyunk, és a világ kultúrájához és tudományához sokkal többet adtunk, mint amennyi a létszámunkból, a nemzeti jövedelmünkből következne.

Az emberi természet része a megalkuvás

Ha jól értem, akkor ön szerint nem most a legoptimálisabb Magyarországon kutatóként elhelyezkedni?

Ha így teszi fel a kérdést, akkor azt mondom, hogy az alapkutatásoknak célorientáltabbaknak kellene lenniük. Ezt támogatni kell, de csak akkor, ha konkrét célokat jelölnek ki. Nagyon fontos, hogy a kutatók megjelenítsenek egy célt, amely beleilleszkedhet például az ország fejlesztési területeibe.

Az Operaházban teljesen mindegy, hogy a tenor jobb- vagy baloldali, egy dolog számít: a legjobb legyen. Ez a tudomány területén is hasonlóan működik. Ennek érvényt kell szereznie a Magyar Tudományos Akadémiának azzal, hogy világossá teszi a véleményét, amit nem szabad elhallgatni, mert az esetleg nem illik bele a mainstreambe, az éppen elfogadott nézetekbe. Mindig következetesen a minőséget kell képviselni. Ugyanakkor itt óriási hiba van a magyar értelmiségi elitben is.

Megtenné, hogy ezt bővebben kifejti?

Az emberi természet része a megalkuvás. A többség igyekszik alkalmazkodni, ám például az én tudományos eredményeim azért voltak lényegesek, mert szembementek az addig elfogadott tézisekkel, tagadta az akkori tankönyvi adatokat. Mivel szembementem a fősodorral, mindig nehézségbe ütköztem, de a mai értelmiségben ezt hiányolom. A harcot vállalni kell a hatalommal szemben.

Nem inkább a hatalom terjeszkedik túl napjainkban?

A hatalom úgy jár el, ahogy azt a természete megköveteli. Az a dolga, hogy az értelmiségi világban a művészet, a sport és a tudomány eredményeit felhasználja, hogy a nemzet, az ország számára tudja azzal a közjót szolgálni. Ám az értelmiségi elitnek meg kell tudni jelenítenie, hogy szerintük hova kellene allokálni a forrásokat. A tudomány eredményeinek a mindennapi gyakorlatában és a tudományos kérdésekben csak a tudósok dönthetnek.

Amennyiben figyelembe vesszük, hogy az elmúlt évtizedben a hatalom hogyan demonstrálta az erejét a tudományos elittel szemben, úgy ön szerint szabadság van most a tudományos életben?

Igen, ez Magyarországon megvalósul. Orbán Balázs esete erre gyönyörű példa. Az alkotmányunkban is szerepel, de sokkal fontosabb a mindennapi gyakorlat. Viszont ahogy említettem, a tudomány eredményeit végül fel kell tudni használni. Mert ha itt valaki körbenéz a szobámban, de a világ bármely lakásában vagy épületében, minden a tudomány eredménye. A kormányzatoknak a tudomány eredményeit kell tudnia használni. Ennek ellenére van esélye a tudományos elitnek kiállnia az érdekei mellett a hatalommal szemben.

Az elit végül tudományos alapon döntött

Hol van a határ, ahova már nem terjeszkedhet a hatalom, és a tudománynak azt kell mondani, hogy elég?

Nézzen körül az irodámban, semmilyen politikai anyagot nem talál, nézzen fel a táblára maga mögött, az én elméletem szerepel ott. Ez az én feladatom. Ha ebbe belegyalogol a hatalom, és ellehetetleníti a munkámat, akkor fel kell szólalni. A tudomány művelői bizonyították, függetleníteni tudják magukat a különböző politikai indíttatású véleményformálás hatásától.

Orbán Balázs esetében egyértelművé vált, hogy a politikai tortúra ellenére summa cum laude minősítéssel végzett. A doktorija nemzetközi színvonalú munka. Ettől pedig nagyon helyesen az egyetem elválasztotta, hogy a miniszterelnök politikai igazgatója. Bizonyította, hogy autonóm. A tudományos munka során nem lehet szempont senkinek a vallási hovatartozása, a bőrszíne vagy éppen a politikai nézete. Ahogy a tenoroknál említettem, a tudomány művelőinek értékelésében egy dolog számít: a tehetség, a teljesítmény.

Orbán Balázs annak a kormánynak a tagja, ami – egyes politikai nézőpontok szerint – sokszor a tudományos elittel szemben gyakorolja a hatalmát. Hogyan lehet ezt leválasztani a doktorijáról?

A politika nem valamivel szemben gyakorolja a hatalmát, hanem inkább úgy fogalmaznék, hogy nem mindig olyan mértékben támogatja az elitet, amilyen mértékben kellene.

Valóban, ez sokkal diplomatikusabb megfogalmazás, de a végeredmény hasonló.

Orbán Balázs esetét a tudomány ünnepének tartom. A hatalomnak nincs joga és nem is szólt bele a doktori védésébe. A tudóstársadalom, akik ezt elbírálták, mind függetleníteni tudták magukat a mainstreamtől, esetlegesen a politikai gondolatviláguktól, és azt mondták objektíven, hogy ez értékes munka. A hatalom természete, hogy formálja a társadalmat, de az értelmiségi elitnek a szellemi tőkét kell szolgálni, ami egyedüliként újra tudja termelni magát. A hatalom feladata lehetőséget teremteni, a tudománynak pedig kiállni magáért. Orbán Balázs esete jól mutatja: az értelmiségi elit végül tudományos alapon tudott dönteni.

A Richter eredményei tagadhatatlanok

Idén lett a Richter igazgatóságának elnöke. Hogyan jelenik meg a tudomány és a kutatásfejlesztés a vállalat életében?

A Richter egészen kiemelkedő szerepet játszik a gazdasági életben. A termékeinek a 93 százalékát nem Magyarországon adja el, hanem a világpiacon, és óriási mértékben megtalálható a vállalat életében a színtiszta magyar szellemi tőke. Ráadásul a menedzsment magyar, budapesti székházzal.

A Richter kutatás-fejlesztésében rendelkezésre álló területek olyan értékesek a vállalatnak, hogy az eredmények profitban kifejezve már a nagy nemzetközi gyárak kapuit döngetik – a vállalatnak évente több milliárd dollár bevétele van. Kifejezetten büszke vagyok arra, hogy a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet nagyon sokat adott ahhoz, hogy a vállalat ilyen csodálatos cég legyen.

Milyen ambíciói vannak még a tudományos életben?

Változatlanul szeretném az elméletemet – amelyet most már a tudományos életben is elfogadtak – olyan mértékben továbbfejleszteni, hogy bizonyos központi idegrendszeri betegségek számára a gyógyszerfejlesztésben alkalmazzák, hogy általa a betegségek gyógyíthatók legyenek, ez a legfontosabb célom. Szeretném a Richtert, a 21. századi menedzsmentjét szakmai tudásommal és múltamból adódó tőkével a lehető legnagyobb mértékben segíteni. Tényleg egy csodálatos vállalat. Végezetül szeretnék megszólalni a magyar közélet tudományt érintő kérdéseiben oly módon, hogy az mindenki számára hasznos legyen.

(Borítókép: Vizi E. Szilveszter 2024. december 4-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)