- Belföld
- both andrás
- ügyfélkapu
- dáp
- digitális állampolgárság
- digitális magyarország ügynökség
- fake news
- hamis
Both András: Nem igaz, hogy megszűnik az Ügyfélkapu+

További Belföld cikkek
-
Fényes nappal késelésbe torkollott egy vietnámi csoport vitája Józsefvárosban
- Fényes nappal gázolt át egy szarvascsorda Kisterenyén
- Ismét a nyilvánosság elé lép Novák Katalin, ezúttal Londonban
- Hajszálon múlt, hogy nem égett benn az M7-es autópályán kigyulladt luxusautójában egy vállalkozó
- A hét elején még napos idő várható, de kemény fagyokra is készülni kell
2025 fontos év lesz a közigazgatás szempontjából, ugyanis január 16-án megszűnik az Ügyfélkapu, helyébe pedig az Ügyfélkapu+ lép. Ez elsőre ijesztőnek hangozhat, de igazából csak egy jelentős változás fog bekövetkezni: az eddigi egyszerű felhasználó és jelszó kombináció már nem lesz elég a bejelentkezéshez, hanem – a felhasználók biztonsága érdekében – szükség lesz a kétfaktoros igazolásra. A kis – de annál fontosabb – változás bejelentése után sorra születtek a cikkek, amelyek kritizálták a lépést, megszólalt az ügyben a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete is, sőt megjelentek (először a Szabad Európán, ami kiszivárgott iratokra hivatkozott) olyan cikkek, amelyek az Ügyfélkapu+ megszüntetéséről írtak.
Szerettünk volna rendet tenni a cikkek között, és kideríteni, hogy mire is számíthatnak azok a magyarok, akik át akarnak állni az új rendszerre, illetve azok, akik nem szeretnének. Ebben a többek között a DÁP-ért és az Ügyfélkapuért is felelős Digitális Magyarország Ügynökség (DMÜ) novemberben kinevezett vezérigazgatója, Both András volt segítségünkre.
Nem működhet az állam az 1970-es évek digitalizációs szintjén
Both András 2014-ben került az államigazgatásba, és azt tűzte ki célul maga elé, hogy megváltoztassa a közigazgatási szervekről és közigazgatási intézményekről kialakult képet. Miközben ugyanis a társadalom tartotta a lépést a piaci digitalizációval, tehát mindenki használt laptopot, okostelefont, mobilbankot, Facebookot, addig ez állami oldalról nem mindig volt így.
A fejlesztésekre nemcsak a lakosság igényeinek kiszolgálása miatt volt szükség, hanem azért is, hogy minél jobb munkaerőt csábíthassanak a közigazgatásba, mert csak velük tudják követni a piaci trendeket és technológiákat. Az átalakítás sikerességét két példával szemléltette Both András.
A változás külső szemlélők számára meglátszik például abban, hogy korábban a választásokkor sorra jelentek meg a cikkek arról, hogy leállt a választási rendszer, azonban 2022-ből vagy 2024-ből ilyen cikket nem találunk, mert nem volt probléma. A belső átalakítás sikerességét pedig az mutatja, hogy korábban sokat kellett költenünk fejvadászokra, hogy megfelelő embert találjunk, mert nem volt túl trendi az államigazgatásban dolgozni, most viszont már elég csak kiraknunk egy álláshirdetést a DMÜ egyik leányvállalatába, és máris találunk jelentkezőket
– mondta a DMÜ vezérigazgatója, aki hozzátette, hogy nagyon fontos számukra a piaci tapasztalat, mert jó gyakorlatokat hoznak be az államigazgatásba.

A szervezeti fejlődés ismerete azért fontos, mert az új, piaci tapasztalattal rendelkező kollégák segítségével ért el a DMÜ és leányvállalatai a Digitális Állampolgárság Programhoz, amelynek fejlesztését és tervezését piaci minták alapján, a felhasználók bevonásával, problémáik megértésével kezdték el kialakítani.
2023 év elejétől 5000-nél több mélyinterjút készített a Digitális Állampolgár mobilalkalmazást fejlesztő IdomSoft hús-vér felhasználókkal, akik szerint az első és legfontosabb feladatunk, hogy közérthetők legyünk. Olyan felületeket szeretnénk létrehozni, ahol az emberek értik is azt, amit használnak, biztonságban érzik magukat, mert tudják, hogy mit hol találnak, mi miért van egy adott szolgáltatásban
– mondta Both András.
Hamis információk keringenek az interneten, nem fog megszűnni az Ügyfélkapu+
A köznyelvben a teljes e-ügyintézési szolgáltatási kört szokás ügyfélkapunak nevezni, amely megmarad, kizárólag az Ügyfélkapura való bejelentkezési szolgáltatás változik meg
– hangsúlyozta Both András, aki kifejtette, hogy már csak pár EU-s országban van hasonló egyfaktoros bejelentkezés, de az uniós, digitális állammal kapcsolatos szabályozás, az eIDAS 2.0-nak nevezett rendelet alapján ez már nem felel meg az azonosításra vonatkozó előírásoknak.
Both András hangsúlyozta, hogy a biztonság és a felhasználói élmény sajnos nem jár kéz a kézben, ami folyamatos dilemmákat eredményez, de a biztonság mindig elsőbbséget kell hogy élvezzen.
Nem tarthatunk fent egy olyan rendszert, amelynél a visszaélések kockázata magas
– mondta a DMÜ vezérigazgatója.
Az Ügyfélkapu tehát lényegében nem szűnik meg az Ügyfélkapu+-ra való átállással, csak a bejelentkezés módja fog megváltozni. A hírekben viszont azt lehetett olvasni, hogy az új rendszert is kivezetik 2025 végén.
„Ez fake news. Nem tudom, hogy miért került be ez a köztudatba, de marad az Ügyfélkapu+”
– jelentette ki Both András.

A biztonság az első
Az Ügyfélkapu kivezetésének hírére a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete kérte a kivezetés elnapolását, mert szerintük az emberek nem fogják érteni, hogyan kell majd elektronikusan ügyeket intézni az eddigi belépési rendszer megváltoztatása után. Both András szerint a változtatás az emberek védelme és az európai uniós azonosításra vonatkozó rendelkezések betartása érdekében történik.
A DMÜ vezérigazgatója kifejtette, hogy sok magánszemély és vállalkozó odaadja a könyvelőjének, ügyvédjének az Ügyfélkapuhoz szükséges bejelentkezési adatokat, tehát a felhasználónevet és a jelszót, amivel ezután az ügyfelük minden adatát elérik, sőt a nevükben bármely ügyben eljárhatnak és aláírhatnak.
Ezzel még nincs is olyan nagy probléma, mert az emberek jogosan bíznak meg a könyvelőikben, ügyvédjükben, de a nagyobb irodákban emiatt összegyűlik 200-300 ügyfél belépési adata, amit rendszerint digitálisan tárolnak a számítógépeiken. Ha ezeket a gépeket eléri egy fertőzés, akkor viszont 200-300 ember minden adata egyből kikerül a világhálóra
– magyarázta Both András, aki szerint az így nyilvánossá vált belépési adatokkal vissza tudnak élni, de a jövőbeni biztonságosabb bejelentkezés segít ezen.
Beszélgettek ügyvédekkel, könyvelőkkel, őket képviselő szervezetekkel, részt vettek a NAV által szervezett novemberi Adókonzultáción. Megértésük szerint az a szakmai szervezetek problémája, hogy az új rendszerben már nem fognak tudni egyszerűen ki-be lépni az ügyfeleik Ügyfélkapuján.
Both szerint erre a problémára is többféle megoldás van, ezeket a dap.gov.hu oldalon közzétették november elején. Egyrészt a felkészült könyvelési szoftverek közvetlenül tudnak a NAV-nak adatot szolgáltatni, így az egész bejelentkezési problémával nem kell foglalkozni. Másrészt meghatalmazás alapján is lehet az elektronikus térben ügyet intézni. Legrosszabb esetben az állampolgár kérheti az azonosítási kódot (második faktor) a könyvelője telefonjára/számítógépére vagy e-mail-címére. Bár ezt továbbra sem ajánlják, de ekkor legalább biztosan csak az állampolgár könyvelője fog tudni belépni a nevében, illetéktelenek pedig nem.
Az egyre gyakoribb visszaéléseket meg kell akadályoznunk állami szolgáltatói oldalról, még ha ez fájdalmas is többeknek a rendszer helytelen használata miatt. Csak így tudjuk megvédeni – a többi EU-s ország mintájára – a digitálisan kevésbé érett felhasználókat.
A DÁP már használható, de még messze van a teljes potenciáljától
A DÁP applikáció már szeptember óta elérhető a nagyközönség számára. Az alkalmazás segítségével többek között igazolhatjuk magunkat a rendőröknél, vagy lekérhetjük erkölcsi bizonyítványunkat. A DÁP-ot már több mint 600 ezer ember töltötte le, annak ellenére, hogy még messze nem került bele az összes tervezett funkció.

Apró lépésekkel kell előrehaladnunk, ahogy ezt mások is teszik, például a dánok vagy a britek. Tudatosan nincs rengeteg funkció a DÁP alkalmazásban, de hónapról hónapra kihelyezünk valami újdonságot, amelynek fogadtatását figyelemmel kísérjük, mert fontos a felhasználok véleménye
– fogalmazott Both András, aki elárulta, hogy január végétől már a DÁP-ra való regisztrációhoz sem lesz szükségünk arra, hogy elmenjünk egy Kormányablakba, ugyanis a személyink és az okostelefonunk segítségével az otthonunk kényelméből is csatlakozhatunk a digitális állampolgárság új szintjéhez.
A DMÜ vezérigazgatója szerint jogos elvárás az állampolgárok részéről, hogy a rengeteg állami és piaci szolgáltatásba, amit egy átlagember használ, egy kulccsal léphessünk be, hiszen nehézkes a számtalan jelszó észben tartása, de azt nem akarják, hogy ehhez az egy kulcshoz más is hozzáférjen. Ez a biztonságos kulcs a DÁP, amelyhez egyre több állami és később piaci szereplő szeretne csatlakozni.
Első piaci csatlakozóként a Fővárosi Vízművek oldalára már be tudok lépni DÁP alkalmazással
– említette meg Both András, aki szerint a jövőben szinte minden hivatalos ügyet el tudunk intézni, akár a Balaton partjáról is, olyanokat, amelyekhez korábban be kellett mennünk a Kormányablakba vagy valamelyik cég irodájába.
Mi lesz azokkal, akik nem akarnak csatlakozni a DÁP-hoz vagy az Ügyfélkapu+-hoz?
Sokan vannak olyanok is, akik nem akarnak a DÁP-hoz vagy az Ügyfélkapu+-hoz csatlakozni, vagy nem tudnak, mert nem elég jártasak az informatika világában, esetleg nincsen számítógépük vagy okostelefonjuk a belépéshez. Számukra semmi változást nem fog hozni az új rendszer, és továbbra is élhetnek azzal a lehetőséggel, hogy a Kormányablakokban intézzék el hivatalos ügyeiket. A Kormányablak buszai pedig abban tudnak segíteni, hogy olyan településekre is eljusson az ügyintézés lehetősége, ahonnan nehezen érhető el a Kormányablak.
A digitális állampolgárság egy lehetőség, nem kötelezettség, ezt nem győzzük hangsúlyozni. A célunk nem a lehetőségek szűkítése az ügyintézésben, éppen ellenkezőleg. A DÁP egy olyan új lehetőség, aminek segítségével az emberek egyszerűbben, gyorsabban, könnyebben tudják elintézni hivatalos ügyeiket
– hangsúlyozta Both András.
Ez a szerkesztőségi tartalom a Régens Informatikai Zrt. támogatásával jött létre. A cikkhez az Alrite beszédfelismerő programot használtuk.
(Borítókép: Both András. Fotó: Papajcsik Péter / Index)