Nem sikerült eldugni az óbudai közmeghallgatást, keményen felkérdezték Kiss László csapatát

A csütörtök 13 óra nem az a kezdési időpont, amikor az óbudaiak nagy tömegei ráérnek kérdéseket feltenni a III. kerület vezetőinek, azaz részt venni a közvetlen demokratikus működésben. Talán épp ezért hívták össze az éves kötelező kerületi közmeghallgatást erre az időpontra, a San Marco utcai Óbudai Kulturális Központba.

A terem így is majdnem megtelt, és a jelenlévőknek az sem szegte kedvét (sőt fokozta indulataikat), hogy kérdést csak akkor tehettek fel, ha regisztrálták magukat a helyszínen. Ekkor kaptak egy sorszámot, ami kétperces felszólalást tett lehetővé.

Az eseményre eljött Tordai Bence és Szabó Tímea, a városrész két országgyűlési képviselője is, a közmeghallgatást a városvezetésnek arcot adó Burján Ferenc (LMP) alpolgármester vezette. A zöldpolitikus az eseményt rögtön Óbuda zöldítésének témájával indította, melyet egészen a fecskefészkek és az otthoni komposztálás mélységi analíziséig mélyített.

Nem sokkal később felállt Kozma János képviselő (Fidesz), aki 20 perc után emelt hangon kérte számon, hogy miért a bullshittel kezdik, miért nem a kérdésekre koncentrálnak.

Burján alpolgármester még elismerte, hogy a legelőször telepített méhlegelő már nem működik, mert nem voltak jók a körülmények, és a párakapuk sem működnek már mindenhol, viszont működik a légszennyezettséget mutató applikáció.

Már legalább 15 éve napirenden van a gázgyári szennyeződés kérdése, vajon mi történt az elmúlt öt évben a vegyszerek ártalmatlanítása terén? – hangzott el a kérdés. Ezt a felvetést Burján alpolgármester még egyszerűen semlegesítette azzal, hogy a kármentesítés és talajcsere állami feladat, a munka viszont még el sem kezdődött.

Római-part, az örökzöld téma

Keményebb diónak bizonyult a Római-part kérdésköre, különös tekintettel arra, hogy olyan veterán érdekvédők szólaltak fel, mint a szállodatulajdonos Egri Gábor és az Egyesület a Római Partért szervezet elnöke, Búzás Győző. Az ügyben elhangzott, hogy az önkormányzat a kormányhivataltól már törvényességi felhívást is kapott, mert 8 éve érvényben tartja a változtatási tilalmat a Római-partra, noha csak 3 évre lehet ilyent elrendelni.

Béres András alpolgármester szerint a cél az volt, hogy az új építési szabályzat megalkotásáig semmi se épülhessen ott. A válaszadó politikus arról beszélt, hogy nem a magán-, hanem a közérdek képviselete az önkormányzat feladata, és nem szeretnék, ha a Római beépülhetne.

Ebbe kapaszkodott bele Egri Gábor, amikor azt firtatta, hogy

• a Pünkösdfürdő utcában hogyan kaphatott a 2000 embernek otthont adó lakótelep építési engedélyt?
• Hogyan engedheti a környezetvédő városvezetés, hogy a Duna-parton csatornázatlan büfék működjenek?
• Ha az elsőrendű védvonal a Nánási–Királyok útja mentén valósul majd meg, akkor hogyan védik meg azok ingatlanjait, akik az országban a legmagasabb építmény- és telekadót kénytelenek megfizetni?

Egri itt megjegyezte, hogy sehol nincs leírva az, hogy a mentetlen terület hullámtér lenne. A terület jogi státuszának meghatározása azért fontos, mert védelmi szempontból ez határozza meg a jelenét és a jövőjét. 

ugyanis a Nánási–Királyok útja soha nem volt fő védvonal. Attól, hogy egyszer Demszky Gábor aláírt egy dokumentumot, hogy az fő védvonal, attól az még nem lesz az, legfeljebb közokirat-hamisítás. Ennek vizsgálatát egyébként a főügyészségtől is kérték, eredmény nélkül.

Béres András egyrészt azzal érvelt, hogy az árvízvédelem kérdése fővárosi hatáskör, a mintegy 50 ezer ember biztonságát garantáló gát pedig azért nem épülhetett még meg, mert az említett urak a vízügyi engedélyeket folyamatosan jogi úton támadják. A Nánási–Királyok úton a gát megépítése valóban jelentős forgalomkorlátozással jár majd hosszú éveken keresztül, de épp az a cél, hogy ezt az útvonalat minél kevesebben használják. 

Csillaghegy egy részének autómentesítése

A Csillaghegy forgalomcsillapítási koncepció volt az amúgy is feszült légkörben zajló közmeghallgatás legérzékenyebb pontja. Az alapötlet szerint a Mátyás király út és Pünkösdfürdő út közötti területet négy zónára vágják szét, ezek bejáratait pedig kamerákkal ellenőrzik, mivel oda csak az ott lakók hajthatnak be autóval.

Gyepes Ádám, a Fidesz képviselője szerint ha ez megvalósul, azzal számos bolt és vállalkozás ellehetetlenül. Ha pedig valakihez vendég érkezik, annak a zóna szélén kellene parkolnia – ahol jelenleg nincs elegendő parkolóhely –, majd gyalog besétálnia. A zónákon belül az utak szűkítése, lezárások, járdák felszámolása, parkolóhelyek megszüntetése – nemcsak az autós közlekedést nehezítené, hanem az ott élők életminőségét is jelentősen rontaná.

Már ötször volt erről lakossági fórum, és lesz is még, azaz ez még nem egy végleges terv – hűtötte a kedélyeket Burján Ferenc alpolgármester, hozzátéve, hogy a családbarát terv csak a Mátyás király úttól a Pünkösdfürdőig tartó területet érinti, azaz Csillaghegy nagyobb területét nem. A méltatlankodó érintetteknek az ennél bővebb válaszadást írásban ígérte, majd a következő kérdezőt kérte.

Az ALDI áldása

Ott azonban pont nincs forgalomcsillapítás, ahol igazán szükség lenne rá. Például a 11-es út mellett lévő Rákóczi úti ALDI-nál. Az áruház gazdasági forgalmának legalább a fele ugyanis egy mellékutcán, a kertvárosias Toldalagi Pál utcán keresztül, lakótelkek között zajlik, pokollá téve ezzel az ott lakók életét. Az ezt kifogásoló egyik csillaghegyi érintett egyenesen azt mondta:

úgy érzem magam a házamban, mintha egy parkolóőrbódéban élnék.

Amikor 2023-ban az áruházat kibővítették, a forgalom 75 százalékkal megnőtt, a Budapest Közút műszeres forgalomszámlálása szerint csúcsidőszakban 200 autó haladt át egy óra alatt, a napi autóforgalom pedig 1500-2000 lett az áruház miatt a kertvárosias utcában. Budapest északi részén, a III., XIII., és IV. kerületében sincs ehhez még csak hasonló megoldás sem, másutt az áruházak minden esetben főútvonalról vagy gyorsforgalmi útról közelíthetők meg.

A Budapest Közút és az Óbudai Városfejlesztő egymásra mutogat, az érintett szerint pedig csupán látszatintézkedés, hogy az egész utcára 30-as sebességkorlátozást vezettek be, mivel például a Czetz János–Toldalagi utca sarkán kiforduló autók feltorlódnak, és ugyanúgy pöfögnek, mint korábban. A heves hangütésű panaszos azt kérte, hogy egyszerűen zárják le az utcát az ALDI irányából, de korábban azt a választ kapta a városvezetés részéről, hogy utcát nem zárunk le. A Fővárosi Közlekedési Stratégia szerint egyébként

Burján Ferenc a kérdésözönre csak annyit válaszolt, hogy megpróbálják a forgalmat csökkenteni.

A Hármashatárhegy szomszédságában élő másik kerületi lakó azt kifogásolta, hogy trükkös módon megkönnyítették a 26 hektáros táborhegyi területen lévő telkek beépíthetőségét, ami a lakóparkok hirtelen megjelenését eredményezte, ez pedig a közművekre és a közlekedési infrastruktúrára rendkívüli többletterhelést helyezett.

Több ezren írták alá a rendezési terv 2018-as megváltoztatásakor a tiltakozó petíciót, de az új összetételű önkormányzat azóta sem szigorított a beépíthetőségi szabályokon. Béres András azzal érvelt válaszában, hogy az építési engedélyeket a kormányhivatal adja ki, az önkormányzat pedig az említett területen semmilyen építkezést nem tervez.

(Borítókép: Óbudai közmeghallgatás 2024. december 12-én. Fotó: Szollár Zsófi / Index)