Pert vesztett az Index ellen, ezért még fizetnie is kell a Bajnai-féle DatAdat-csoportnak

A történet 2022 tavaszán kezdődött, amikor Bajnai Gordon, Ficsor Ádám és a DatAdat személyiségi jog megsértése iránti pert indított az Index.hu Zrt. ellen, mert lapunk az ellenzéki SMS-kampányról szóló cikkeiben a kampányban küldött kéretlen SMS-ek és a cégcsoport közötti összefüggésekről írt. A személyiségi jogi ügyben 2023 májusában, a Fővárosi Törvényszék által hozott, nem jogerős elsőfokú ítéletet az Index.hu megfellebbezte. Akkor, az elsőfokú ítélet után többen nehezen értelmezték az ítéletet, miközben több sajtótermék (24.hu, Telex, HVG, Media1) is az Index hazugságairól beszélt – most nekik kell pontosítást közölniük.

Jogszerű adathalásznak nevezni Bajnai Gordon cégét

A Fővárosi Ítélőtábla 2024 januárjában megszületett jogerős ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletének az alperes Index.hu által megfellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatta. Ez azt jelentette, hogy a felperesek által sérelmezett és az elsőfokú bíróság által jogsértőnek talált öt közlésből három esetében az ítélőtábla elutasította a jogsértés megállapítását. Egyszóval az Index.hu jogszerűen állította a DatAdat-csoportról, hogy

• adathalász tevékenységet végeznek,
• álprofilokkal dolgoznak,
• bérkommentelőkkel segíthetik az ellenzék kampányát.

A másodfokú bíróság ítélete szerint három cikkünkből kellett a jogsértőként megállapított közléseket törölni, míg az elsőfokú ítéletben említett további írások esetében a felperesek keresetét elutasította. Emellett a bíróság a jogsértő közléseket tartalmazó írások eltávolítására vonatkozó rendelkezést is mellőzte, és nem kötelezte az alperest elégtételt adó közlemény közzétételére sem.

Emellett az indoklásból az is kiderült, hogy Bajnai Gordon elsőrendű felperes kisebbségi tulajdonosa, míg Ficsor Ádám másodrendű felperes létrehozója és vezetője a DatAdat-csoportnak, amelynek tagjaiként a harmadrendű és negyedrendű felperesek (a DatAdat cégei) „különféle informatikai adatgyűjtési, elemzési szolgáltatást nyújtanak részben Magyarországon, esetenként politikusok megrendelésére is”.

A jogerős ítélet ellen a felperes cégcsoport és az alperes is felülvizsgálati kérelemmel élt. Az Index.hu Zrt. március 27-én kelt kérelmében többek közt kifejtette, a felperesek a keresetükben foglalt valótlan tényállításokkal és az eljárás során tett valótlan tartalmú nyilatkozataikkal szándékosan megtévesztették az első és másodfokon eljáró bíróságokat.

Elutasították a DatAdat keresetét

Nos, a Kúria november 20-án meghozott és december 12-én kézbesített ítéletében a felperesek felülvizsgálati kérelmét nem találta alaposnak, míg az alperesét igen.

A Kúria hivatkozott az Alkotmánybíróság többször is kifejtett álláspontjára, amely szerint a sajtószabadság a szólásszabadság intézménye. A sajtó ugyanis – tevékenységének egyre összetettebb és egyre szerteágazóbb jellege mellett is – mindenekelőtt a véleménynyilvánításnak, a véleményformálásnak és a véleményalkotáshoz nélkülözhetetlen információszerzésnek az eszköze. Ebből következően

a sajtó alkotmányos jogát gyakorolja akkor, amikor a közérdeklődésre számot tartó eseményekről beszámol, azokból következtetéseket von le.

Az ítélet, amelynek előadó bírója Pataki Árpád volt, emlékeztetett, az írások kiindulópontja olyan SMS-kampány volt, amely Magyarországon a 2022-es választási kampányban a választópolgárok százezreit érintette, és amely az akkori politikai ellenzék melletti fellépésre, a rájuk történő szavazásra buzdított, ennek során számosan úgy ítélték meg, hogy az üzenetek számukra kéretlenül érkeztek. Ezen kampány hátterének felderítésére végzett tevékenység alapvetően a sajtó feladatának teljesítésére irányult. A DatAdat-cégcsoport egyes vállalkozásai nem vitatottan részt vállaltak a magyarországi választási kampányban. Ezen tevékenységük pedig a kritika tárgyát képezhette.

A kritikát fokozottan tűrni kötelesek

Az eljáró tanács a döntés elvi tartalmát így foglalta össze: „A személyiségi jogsértés megállapítása iránti perben a sérelmezett közlés megjelenésének módját, körülményeit, tárgyát, összefüggéseit figyelembe véve kell megítélni, hogy azok a véleménynyilvánítási szabadság nyújtotta magasabb szintű oltalmat élvező, olyan ténybeli alappal rendelkező véleményeknek minősülnek-e, amelyek alapot adnak személyiségi jogsértés megállapítására.”

A közéleti szereplők és az általuk tulajdonolt vállalkozások a tevékenységükkel kapcsolatos kritikát fokozottan tűrni kötelesek.

A Kúria a felülvizsgálati eljárásban pervesztes felpereseket kötelezte, hogy 15 napon belül fizessenek meg együttesen az alperesnek 573 500 forint első-, másodfokú és felülvizsgálati eljárási költséget. Továbbá arra is kötelezték őket, hogy személyenként fizessenek meg az államnak 317 500 forint meg nem fizetett első-, másodfokú és felülvizsgálati eljárási illetéket.

(Borítókép: Bajnai Gordon 2019. április 12-én. Fotó: Ajpek Orsi / Index)