Hamarosan Budapest klímája Firenzééhez lesz hasonló – kutatók a jogszabályok zöldítését sürgetik

Az ENSZ prognózisa szerint 2050-ig a világ népességének 68 százaléka városokban fog élni. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a világ lakóinak száma eléri a jósolt 9,7 milliárd főt, akkor csaknem 6,6 milliárd ember lesz városi.

Budapesti hősziget és flaszterkanyon

„Több magyar városban, köztük Budapest legforgalmasabb belvárosi pontjain is egyre gyakrabban tapasztalható a városi hőszigeteffektus” – mondta Kisvarga Szilvia. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet Dísznövénytermesztési és Zöldfelület-gazdálkodási Kutatócsoportjának tudományos főmunkatársa szerint a magas épületek, a nagy autóforgalom és a természetes szélcsatornák hiánya miatt a meleg megreked, nem tud a hűvösebb levegővel frissülni. Ráadásul a megrekedt meleg levegő éjjel sem tud lehűlni, mert az aszfalt, az épületek falai, a burkolt felületek a napközben elnyelt meleget éjszaka sugározzák vissza, s így nem hűtik, hanem továbbra is melegen tartják a közterületet.

A folyamatot kiegészíti a kanyonhatásként ismert folyamat is, amelyről főként az utóbbi években lehet sokat hallani

– magyarázta a kutató. Mindez azt jelenti, hogy a szűk utcák, amelyeknek mindkét oldalán jellemzően magas épületek vannak, nem képesek átszellőzni, a természetes szél „megakad” valamiben.

Ezen folyamatokhoz pedig társulnak a jól ismert, évről évre erősebben tapasztalható kiegyenlítetlen csapadékviszonyok, a fokozott nyári meleg, az aszály.

Felcsavart légkondik, avagy egy növények nélküli apokalipszis

A kutató szerint a klímaberendezéseknek számos jó oldala van, gyakorlatilag a kánikulai időszakban az intézmények, irodák vagy kórházak működése elképzelhetetlen lenne nélkülük.

Kisvarga Szilvia azonban emlékeztetett a légkondicionálók negatív oldalára is. 2050-re az SSP (Shared Socioeconomic Pathways), vagyis a lakossági légkondicionálás előfordulása kétszeresére nő Európában és négyszeresére Indiában: mindkét régióban eléri a 40 százalékot. Ez pedig a hatalmas áramfogyasztás mellett a levegő fokozottabb melegedésével is együtt jár.

Növények nélkül pedig a fent leírt jövőkép egészen apokaliptikus szinteket is ölthet, hiszen a fák biztosította árnyék, a városi növények által előállított oxigén, vízgőz nélkül, a növények szennyezőanyag-elnyelési képessége nélkül a városok lakhatatlanná válhatnak

– állítja a tudós. Hozzátette:

„Nem túl biztató ez a jövőkép sem az emberek, sem pedig a városi és nemvárosi ökoszisztéma résztvevői számára” – tette hozzá a kutató.

Villányban már megtették az első lépéseket az ökotudatosság felé

A tudósok számításai szerint számos kisebb-nagyobb magyar település a 2000-es évek elejére ért el a „gödör mélyére”. Az 1960-as évektől meginduló nagyfokú építkezés, városépítési protokoll nélkülözte a növények ültetését, mondván: helyet vesznek el az épületektől, utaktól.

Kisvarga Szilvia úgy tapasztalta, hogy ez a tendencia megszűnt, hiszen az első komolyabb hőhullámok érkezésekor bizony már hiányoztak a fák és más növények. Azóta eltelt 20-30 év, és ma már azt látjuk, hogy a településeken, a városokban egyre fontosabbá válik a zöldítés. Ma már kevés olyan közterületi átalakítás történik, amelyhez ne kapcsolódna fák és cserjék ültetése – sőt, számos településen az üres helyekre fákat ültetnek.

Mára az ökotudatossághoz való hozzáállás nagymértékben változott. Már nem egy divatszó, amire furcsán emelgeti az ember a szemöldökét. Sokkal inkább egyfajta minőséget jelent az így kialakított településrész

– állította a MATE tudományos főmunkatársa, példaként említve Villányt, ahol megtették az első lépéseket az ökotudatosság felé – a csapadékvíz helyben tartásával, a biodiverz ágyások létrehozásával.

Például – tette hozzá – az új építésügyi szabályozás már jelentősen hozzájárulhat az épített környezetünk ökológiai szemléletű javításához a zöldtanúsítás és az ökológiai védjegyezés segítségével.

A Kárpát-medencében kétszeres a felmelegedés

A 2015-ös párizsi megállapodás globális szinten egyfajta irányszámot, limitet határozott meg annak érdekében, hogy a globális felmelegedést jóval 2 °C alatt, lehetőleg 1,5 °C alatt tartsák a nagyfokú iparosodás előtti szinthez képest. E globális cél elérése érdekében kiemelten fontos, hogy a rendelkezésre álló legjobb tudományos, gazdasági és társadalmi megvalósíthatóság alapján a lehető leggyorsabban csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedését.

Már régóta mondogatjuk, hogy Budapest klímája Firenze klímájához fog leginkább hasonlítani idővel. Ezt még nem tudjuk, mindenesetre valóban efelé tendálunk

– jelentette ki a MATE kutatója. Ami a tényeket illeti: 2018 óta tart Európa-szerte a folyamatos száraz periódus, amelynek káros velejárója az aszály és a villámárvizek a burkolatok nagy aránya miatt. Az elmúlt évek legmelegebb, egyben legszárazabb éve a 2022-es év volt, amikor hatalmas károk keletkeztek a mezőgazdaságban és az ökoszisztémában is. A magyar agrárium körülbelül 100 milliárd forintos kárt szenvedett. Ezek az időszakok előreláthatóan és várhatóan jelen lesznek.

Magyarország azért is sínyli meg mindezt jobban, mert a Kárpát-medencében a felmelegedés mértéke közel kétszerese a globális átlagnak, de egyes városokban ez az arány még ennél is nagyobb

– közölte a kutató, hozzátéve, hogy ezelőtt 20-30 évvel bizonyos – szabadföldi egynyári – dísznövények termeszthetők voltak, ma már ez elképzelhetetlen.

Esőkertek és szivacsvárosok, azaz itt az ideje gondolkodni

A folyószabályozások miatt az egyes területek szárazsága a talajvízszint drasztikus csökkenésével ugyancsak fokozódott, arról nem is beszélve, hogy a rétegvíz kitermelése még inkább súlyosbítja az aszály hatásait. A szakember úgy véli, jelentős, sőt talán létfontosságú kérdés a vízgazdálkodásunk teljes átgondolása és ennek megfelelő döntések meghozatala. Így van ez a városok csapadékvíz-gazdálkodása esetében is. A sok, burkolatról elvezetett víz ugyanis nem a városi növényzetet „itatja”.

Elengedhetetlen új módszerek bevezetése a jelenlegi gyakorlatba. Jó példa lehet erre az esőkertek kialakítása, a szivacsvárosok létrejötte

– jelentette ki Kisvarga Szilvia.

Előreláthatóan Budapest és a magyar városok átlaghőmérséklete – ahogy globális szinten is – növekedni fog, egyrészt a klímaváltozás, másrészt a népsűrűség növekedése, az árnyék hiánya, a nagyfokú burkoltság és a légszennyezés miatt. A tudós szerint míg Budapest átlaghőmérséklete 1980-ban 8.8 Celsius-fok volt, 1990-ben 10.6 Celsius-fok, 2000-re már elérte a 11.6 Celsius-fokot. A trend folytatódott: 2023-ra már 12.3 Celsius-fok volt az átlaghőmérséklet.

Kellenek az alternatív megoldások

A világ számos városa modern, gyakran formabontó, mégis környezettudatos módon próbál alkalmazkodni a globális felmelegedés folyamatához.

Ezeknek egy része már nálunk is megjelent, az viszont tény, hogy Magyarország nehezen változtat, szereti a megszokottat, gyakran sok időnek kell eltelnie egy-egy kisebb folyamat elfogadtatásáig – sokkal többnek, mint a legtöbb európai országban

– állította a tájépítészeti szakember.

Az alternatív zöldfelületek például a világ egyre több pontján elterjedtek és kedveltek is. Megvalósításuk egyik oka az volt, hogy a már beépített, leburkolt területek növényesítése lehetetlenné vált – kellettek az alternatív megoldások. Ezek közül a legismertebbek talán mind a mai napig a zöldtetők. Az első zöldtetőket a ’70-es években, Németországban építették meg.

Nálunk főleg a nagy irodaházak – például a Siemens – vagy bevásárlóközpontok – például a Westend – tetején lehet őket megtekinteni. A kutató emlékeztetett arra, hogy számos országban már állami és önkormányzati rendeletek vannak arra vonatkozóan, hogy egy-egy ingatlan építésénél kötelező a tetőt zöldtetőként beültetni, hiszen ezek az „üres” felületek tökéletes, senki számára nem zavaró felületet biztosítanak a növényeknek és számos állatfajnak is.

Klímaellenálló növényfajta a MATE-n

Leginkább az Egyesült Államokban kezdődött el az a tendencia, miszerint a nagy, vízszintes tetőkön konyhakerteket alakítanak ki, amelyeket általában éttermek üzemeltetnek. Vannak példák arra, hogy az épületben lévő étterem mindig friss zöldségei az épület tetején növekednek.

A zöldépületek, amelyek közül talán a leghíresebb a milánói Metrobosco, vagy a felhagyott ipari területek revitalizálása, mint az egyesült királyságbeli Eden Project, hatalmas turistalátványosságnak is számítanak – amellett, hogy nagymértékben növelik a város zöldfelületét. A településeknek érdemes lehetne például ebbe az irányba is növelni a városba érkező turisták számát.

A MATE kutatója úgy véli, érdemes olyan fajokat választani, telepíteni, amelyek bírják a jelenlegi klímát, a városi hatásokat. Hozzátette: a MATE Dísznövénytermesztési, Zöldfelület-gazdálkodási Kutatócsoportja kiemelt feladatának tekinti például az ilyen irányú növénynemesítést. Ilyen módon már rendelkeznek olyan CPVO-oltalmat kapott növényfajtával, amely nagyfokú klímaellenállóságnak örvend.

(Borítókép: A milánói Metrobosco. Fotó: Emanuele Cremaschi / Getty Images)