Rengetegen voksolnak, 11 óráig csaknem kétmillió magyar szavazott

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, nemzetiségi önkormányzati képviselők és az Európai Parlament (EP) tagjainak választásán vasárnap 11 óráig a szavazásra jogosultak 22,89 százaléka, 1 802 332 szavazó járult az urnákhoz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.

Ez az adat magasabb, mint 2019-ben volt, akkor az önkormányzati választáson eddig az időpontig a választópolgárok 18,25 százaléka járult az urnákhoz, míg az európai parlamenti választáson szintén 11 órakor 17,16 százalék volt a rögzített adat.

A részvétel a 2022-es országgyűlési választástól továbbra is elmarad, két évvel ezelőtt ilyenkor már a választók 25,77 százaléka voksolt.

Tolna vármegyében szavaztak a legtöbben

A részvételi adatok megoszlása vármegyénként a következő volt:

• Baranya vármegye 23,81 százalék – 71 892 szavazó,
• Bács-Kiskun vármegye 23,39 százalék – 96 083 szavazó,
• Békés vármegye 24,42 százalék – 66 511 szavazó,
• Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye 20,74 százalék – 105 335 szavazó,
• Csongrád-Csanád vármegye 25,01 százalék – 81 205 szavazó,
• Fejér vármegye 24,57 százalék – 83 994 szavazó,
• Győr-Moson-Sopron vármegye 24,05 százalék – 90 712 szavazó,
• Hajdú-Bihar vármegye 20,1 százalék – 85 028 szavazó,
• Heves vármegye 23,95 százalék – 56 533 szavazó,
• Jász-Nagykun-Szolnok vármegye 22,74 százalék – 66 874 szavazó,
• Komárom-Esztergom vármegye 22,68 százalék – 55 402 szavazó,
• Nógrád vármegye 23,31 százalék – 35 500 szavazó,
• Pest vármegye 22,99 százalék – 245 049 szavazó,
• Somogy vármegye 25,21 százalék – 64 149 szavazó,
• Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye 19,12 százalék – 83 255 szavazó,
• Tolna vármegye 25,72 százalék – 45 117 szavazó,
• Vas vármegye 24,05 százalék – 49 283 szavazó,
• Veszprém vármegye 24,84 százalék – 69 830 szavazó,
• Zala vármegye 24,35 százalék – 55 321 szavazó.

Budapesten a reggel 7 órai adatok szerint a választásra jogosult 1 millió 343 ezer választópolgárból 1,62 százalék, 21 744 választó adta le szavazatát. Délelőtt 9 órára már a jogosultak 8,59 százaléka (115 431 választó), 11 órára a 21,98 százaléka (295 259 választó) járult az urnákhoz.

Az NVI kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 13 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.

A kispártok lehetnek a magas részvétel vesztesei

Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke úgy véli: valóban kimagasló a részvételi arány, bár ezt előre lehetett sejteni. Álláspontja szerint ez egyrészt abból következik, hogy egy napon van a két választás, de számít az is, hogy az elmúlt időszakban a vártnál nagyobb volt a „belpolitikai turbulencia”, és ez bizony a választás napjára is kihat.

Februárban még azt láttuk, hogy az ellenzéki szavazóknak nincs sok oka részt venni a választáson, meglehetősen elkeseredett volt ez a tábor. Magyar Péter színrelépése új helyzetet teremtett, elindult egyfajta lelkesedés ezen az oldalon. Hozzátartozik az összképhez, hogy a kegyelmi botrány miatt a Fidesz is lépéskényszerbe került, a megtorpant lendületet kénytelenek voltak ledolgozni, és a magas részvételi adat jelentheti azt is, hogy ez sikerült. Elképesztő erőt, energiát és erőforrást mutattak a véghajrában

– értékelt a szakértő, hozzátéve, hogy a magas részvételnek a kispártok lehetnek a vesztesei, ők kerülhetnek veszélybe.

„Minél többen mennek el szavazni, annál nehezebb lesz az 5 százalékos küszöböt elérni. Ha mondjuk 60 százalék lesz a részvétel, nem biztos, hogy lesz minek örülni a Fidesz-KDNP, a Tisza Párt és a DK-MSZP-Párbeszéd körein túl” – mutatott rá Horn Gábor, aki pénteken Mráz Ágoston Sámuellel, a Nézőpont Intézet vezetőjével latolgatta az esélyeket az Indexen.

A 9 órai adatokat Pék Szabolcs, az Iránytű Intézet elemzője értékelte az Indexnek, míg a 7 óra számokról Nagy Attila Tiborral beszélgettünk.

Estig várják a voksolókat

Szavazni kizárólag a személyazonosság, valamint a lakcím vagy a személyi azonosító (személyi szám) igazolása után lehet az ország 10 119 szavazókörében reggel 6 és este 7 óra között.

A vasárnapi választásokon nem érvényes az a szavazólap, amelyet a szavazatszámláló bizottság nem pecsétel le. A szavazólapot tilos előre lebélyegezni, azt csak a választópolgár jelenlétében pecsételheti le, azaz „érvényesítheti” a bizottság egyik tagja.

Június 9. történelmi nap, hiszen első alkalommal tartják egy időben az önkormányzati és az európai parlamenti választásokat.

Kövesse az eseményeket az Index percről percre tudósításában. Böngéssze emellett az Index választási mellékletét, amelyben mindent megtalál az önkormányzati és az európai parlamenti választásokról! Cikkek, felmérések, kisokos, jelöltek – egy helyen a legfontosabb információk. Keresse nálunk a részvételi adatokat, az eredményeket térképekkel és mandátumokkal, valamint kövesse az este hét órakor kezdődő stúdióbeszélgetésünket, amelyben helyszíni bejelentkezésekkel és szakértők elemzéseivel várjuk önöket!

(Borítókép: Németh Kata / Index)