Borkai máris gratulált, de nem tudni, kinek, a kutyapártos győztes pedig beszólt a tiszásoknak

„Henry nem enged szavazni, amíg nem volt reggeli. Utána viszont azonnal megyek – ti se felejtsetek szavazni ma! Budapesten 2x Vitézy” – számolt be közösségi oldalán a főpolgármester-jelölt, és egy fotót is posztolt.

A közmédia élő adásában vitázott egymással az európai parlamenti választáson induló tizenegy párt listavezetője, képviselője.

A Partizán adásában csapott össze Vitézy Dávid és Karácsony Gergely, a főpolgármester-jelöltek vitájáról itt írtunk.

Az ATV-n volt a fővárosi listavezetők vitája, amelyről szintén részletes tudósítással jelentkeztünk.

A vasárnapi választásokon nem érvényes az a szavazólap, amelyet a szavazatszámláló bizottság nem pecsétel le. A szavazólapot tilos előre lebélyegezni, azt csak a választópolgár jelenlétében pecsételheti le, azaz „érvényesítheti” a bizottság egyik tagja.

• A szavazatszámláló bizottság előtt megjelenő választónak ellenőrzik a személyazonosságát és a lakcímét vagy a személyi azonosítóját, majd azt, hogy az adott szavazóköri névjegyzékben szerepel-e.
• Ha a szavazásnak nincs akadálya, akkor a bizottság egyik tagja egy borítékkal együtt átadja a választópolgárnak a szavazólapjait, miután a hivatalos bélyegzővel lepecsételte azokat a lap bal felső sarkában.
• A választó a névjegyzéken aláírásával igazolja, hogy átvette a szavazólapokat. A névjegyzéket – bár a közös eljárás miatt többfajta szavazólapot kap – csak egyszer kell aláírnia.
• Ha a választópolgár a szavazólapok közül egyet vagy többet szándékosan nem visz magával, akkor a hátrahagyott, előre lebélyegzett szavazólapot át kell húzni, rá kell írni, hogy át nem vett szavazólap, és az át nem vett és a fülkében talált szavazólapok borítékjába kell helyezni.
• Az írásképtelen választópolgár helyett a szavazatszámláló bizottság két tagja írja alá a névjegyzéket, e körülmény feltüntetésével.
• A szavazólapok és a boríték átadása után a szavazatszámláló bizottság – kérésre – elmagyarázza a szavazás módját, de a választót nem befolyásolhatja döntésében.
• Érvényesen szavazni a jelölt neve melletti, illetve a párt neve feletti körbe tollal húzott két, egymást metsző vonallal (+ vagy x jellel) lehet. Nem tekinthető érvényes szavazatnak a „bekarikázás”, „besatírozás”, „kipipálás”, és az sem, ha nem az erre szolgáló körben metszik egymást a vonalak.
• A szavazat érvényességét – ha az egyéb feltételeknek megfelel – nem érinti, ha a szavazólapra bármilyen megjegyzést írtak. A ceruzával leadott szavazat azonban érvénytelen.
• Szavazni csak a szavazóhelyiségben lehet, de a szavazófülke használatára nem lehet kötelezni a választópolgárt. A szavazólapok kitöltésének ideje alatt csak egyetlen választó tartózkodhat a szavazófülkében.
• A szavazat leadásához a választópolgár használhatja a szavazófülkében elhelyezett tollat vagy a saját tollát is. A szavazatot bármilyen színű, így akár piros vagy zöld tollal is le lehet adni. A jogszabály nem tiltja, hogy a választópolgár a szavazófülkében lefényképezze a szavazólapját.
• Miután a választópolgár kitöltötte a szavazólapokat, borítékba teszi és az urnába dobja. Ha az urnába helyezés előtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, kérésére a bizottság az elrontott szavazólap helyett újat ad. A cserére egy esetben, és csak az urnába helyezés előtt van mód.
• Az elrontott szavazólap hátoldalára a szavazatszámláló bizottság felvezeti a „rontott” megjegyzést, és azt bevonja. Az elrontott szavazólapok számát a választás szavazóköri eredményéről készült jegyzőkönyvben rögzítik.
• A szavazatok ellenőrzésekor a szavazatszámláló bizottság nem veheti figyelembe azokat a szavazólapokat, amelyeken nincs pecsét. Ezek nem jelennek meg a jegyzőkönyvben érvénytelen szavazatokként, egyszerűen úgy tekintenek rájuk, mint ha nem dobták volna be az urnába, hanem „hazavitték” volna a választók.

Fotó: Papajcsik Péter / Index

Vasárnap is rendkívüli nyitvatartás van a kormányablakokban, hogy a lejárt személyi okmányok helyett újakat igényelhessenek a választópolgárok.

A választási törvény szerint szavazni kizárólag a személyazonosság, valamint a lakcím vagy a személyi azonosító (személyi szám) igazolása után lehet, a szavazatszámláló bizottság nem engedi szavazni azt, aki ezt nem tudja igazolni, vagy lejárt valamelyik dokumentumának érvényessége. Minden választásnál akadnak olyanok, akik csak a szavazás napján szembesülnek azzal, hogy lejárt valamelyik személyi okmányuk.

A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium korábban közölte, annak érdekében, hogy minél többen élhessenek szavazati jogukkal, és azok se maradjanak ki a voksolásból, akik csak a szavazás napján eszmélnek rá, hogy kulcsfontosságú okmányaik lejártak vagy elvesztek,

Felhívták a figyelmet arra, hogy a választási hétvégén kizárólag személyi okmányokkal kapcsolatos ügyintézésre van lehetőség. Ugyanakkor új lakcímet csak június 7-én, pénteken 10 óráig lehetett bejelenteni, ezt követően hétfőig csak az elveszett lakcímkártya pótlására van lehetőség, a lakcímváltozás bejelentésére nincs – írja az MTI. 

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, nemzetiségi önkormányzati képviselők és az Európai Parlament (EP) tagjainak választásán vasárnap reggel 7 óráig a szavazásra jogosultak

A mostani részvételi adat még a 2022-es országgyűlési választások reggel 7 órás adatához képest is magasabb: akkor ugyanis a választópolgárok 1,82 százaléka járult a szavazóurnákhoz ebben az időpontban. 

A fővárosban a szavazók 1,62 százaléka, 21 744 választópolgár adta le szavazatát 7 óráig. A vármegyék közül a részvételi arány 7 órakor Tolna vármegyében volt a legmagasabb, 2,47 százalék, ami 4331 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében volt: 1,53 százalék, 7760 szavazó – írja az MTI.

Fotó: Tövissi Bence / Index

Az 1998-as önkormányzati választáson 0,93 százalék, a 2002-es választáson 0,92 százalék szavazott 7 óráig. A 2006-os önkormányzati választáson a választásra jogosultak 1,12 százaléka, a 2010-es választáson 0,99 százaléka, tíz évvel ezelőtt 1,06 százaléka, öt évvel ezelőtt pedig 1,12 százaléka voksolt 7 óráig.

A 2004-es EP-választáson 0,90 százalék, a 2009-es választáson 1,07 százalék szavazott, tíz évvel ezelőtt 0,96 százalék, öt évvel ezelőtt pedig 1,48 százalék voksolt 7 óráig.

Az NVI kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 9 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.

Változik-e a szavazólap, ha egy jelölt visszalép a választásoktól? Hogyan lehetséges az, hogy az időben lemondott jelöltre leadott szavazat érvénytelennek, míg a határidő után kiesett jelöltre behúzott X érvényesnek számít? Szentkirályi Alexandra visszalépése után válaszoltunk ezekre a kérdésekre.

Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke szerdán többek között Dabason tartott fórumot, ahova az Index stábjának is sikerült bejutnia. A kormányfőt és szimpatizánsait arról kérdeztük, milyen eredményre számítanak most vasárnap.

Valamennyi szavazókör rendben megnyílt a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, nemzetiségi önkormányzati képviselők, valamint az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán, rendkívüli eseményről nem érkezett jelentés – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) szervezési főosztályának vezetője vasárnap reggel az MTI-vel.

Mucsi Tamás azt mondta: mind a 10 119 szavazókör rendben megkezdte a munkáját, biztosítottak a szavazás feltételei, az elsőként szavazó választópolgárok mindenhol leadhatták szavazatukat.

Reggel óta a nemzetközi megfigyelők is figyelemmel követik a szavazást. A szavazókörök zárásáig, este 7 óráig csaknem 7,8 millió választópolgárt várnak az urnákhoz – tette hozzá.

Fotó: Németh Kata / Index

Miután Szentkirályi Alexandra, a Fidesz–KDNP jelöltje visszalépett a főpolgármesterségtől, hárman maradtak versenyben:

• Karácsony Gergely (Párbeszéd – Zöldek, DK, MSZP, valamint a külön listán induló Momentum támogatottja)
• Vitézy Dávid (LMP, Vitézy Dáviddal Budapestért Egyesület, valamint Szentkirályi Alexandra Vitézy Dávid támogatására buzdított)
• Grundtner András (Mi Hazánk Mozgalom)

A közvélemény-kutatások alapján esélyes főpolgármester-jelöltekkel interjúkat is készítettünk, kedden tettük közzé a Karácsony Gergellyel készült interjút, szerdán Vitézy Dáviddal jelentkeztünk. Szentkirályi Alexandrával még a visszalépése előtt beszélgettünk.

A főpolgármester-jelöltekkel videósorozatot is készítettünk, Vitézy Dávid megosztotta vízióját az Index olvasóival, előtte másodikként Grundtner András, a Mi Hazánk jelöltje ismertette Budapesttel kapcsolatos elképzeléseit, majd legvégül Karácsony Gergely főpolgármester zárta a sort.

A megyei jogú városok politikai térképét bemutató sorozatunk részei:

Első rész: Északkeleten viharos ellenzéki harcok várhatók, de a kormánypártokra sem süt a nap mindenhol

Második rész: Ahol öt éve még elsöprő fölény volt, ott most óriási csata jöhet

Harmadik rész: Esztergomban már ki sem áll a baloldal, de a Dunántúl más részein változás is lehet

Negyedik rész: Sértődések, szakítások és ráindulások: tarka lehet a Dunántúl déli része

Ötödik rész: A Rába partján dőlhetnek el a nagy kérdések, két város is fideszes fellegvár marad

A fővárosi kerületekben a polgármesteri címért zajló küzdelmet bemutató sorozatunk egyik részében a IX., a X,. a XXI. és a XXII. kerületet itt mutattuk be. Zuglóról, Újpestről és a XV. kerületről ide, a XVI., XVII., XVIII. és a XXIII. kerületről pedig ide kattintva olvashat. A VI., VII., VIII. és XIII. kerületről szóló cikkünket erre találja. A XII., valamint az I., a II. és a III. kerületet pedig ebben az írásunkban mutattuk be. Itt az V., a XI., a XIX., és a XX. kerületről írtunk.

A kampányidőszak április 20-án indult, az ajánlásgyűjtés végeztével pedig az is kiderült, hogy az európai parlamenti választáson tizenegy pártlista közül választhatnak az arra jogosultak. Lapunk a pártok névsorát, és azt, hogy mit érdemes tudni a listavezetőikről, külön cikkben gyűjtötte össze, amit itt olvashat.

Az európai parlamenti választások történéseit egy másik hírfolyamban követjük.

A megyeszékhelyek vezetésére pályázó polgármester-jelöltek névsorát és az őket indító, támogató szervezeteket külön anyagban gyűjtöttük össze, amelyet erre talál.

Sulyok Tamás köztársasági elnök március 12-én írta ki az 2024-es önkormányzati és európai parlamenti választásokat. Június 9-e történelmi nap, első alkalommal tartják egy időben az önkormányzati és az európai parlamenti választásokat. 

Böngéssze az Index választási mellékletét, amelyben mindent megtalál az önkormányzati és az európai parlamenti választásokról! Cikkek, felmérések, kisokos, jelöltek – egy helyen a legfontosabb információk. Keresse nálunk a részvételi adatokat, az eredményeket térképekkel és mandátumokkal, valamint kövesse az este hét órakor kezdődő stúdióbeszélgetésünket, amelyben helyszíni bejelentkezésekkel és szakértők elemzéseivel várjuk önöket!