A szakértő szerint akár hónapokba is telhet ledolgozni az ünnepek alatti súlygyarapodást

Bedros J. Róbert többek között arról beszélt az Indexnek,

• mivel indokolható, hogy Európában évtizedek óta élen járunk az elhízásban;
• hogyan lehet sikeres az új évi diéta;
• melyek a félrevezető fogyókúrák;
• van-e fogyás sport nélkül;
• mikor indokolt orvosi segítséget kérni.

Málta után az Európai Unió második legelhízottabb nemzete vagyunk, a lakosok 58 százaléka túlsúlyos, minden negyedik magyar pedig már kórosan az. Mivel indokolható, hogy a régióban évtizedek óta az elsők között szerepelünk ilyen összesítésekben?

Ennek hátterében több tényező állhat, amelyek részben kulturális, részben életmódbeli, társadalmi és gazdasági okok lehetnek. Első helyen talán a táplálkozási szokásainkat említeném. A magyar konyha hagyományosan a zsíros, kalóriadús ételekre épül, amelyekben nagy mennyiségű hús, zsír, cukor és finomított szénhidrát található (például pörkölt, lángos, sült húsok, péksütemények, cukros üdítők). Gondoljunk csak arra, hogy most milyen ételekkel készültünk karácsonyra. Sajnos a zöldség- és gyümölcsfogyasztás mértéke eléggé alacsony, és a magasan feldolgozott élelmiszerek, gyorsételek igen népszerűek. Egy másik fontos tényező a mozgásszegény életmód, azaz az ülőmunka elterjedése. Gyaloglás helyett autóba ülünk, és nem is mozgunk rendszeresen. Ismert az is, hogy a stressz, a szorongás túlevéshez vagy érzelmi evéshez vezethet. Magyarországon a mentális egészségügyi problémák (pl. depresszió) gyakorisága is magas, és a stresszkezelés sem eredményes. Az alacsonyabb jövedelmű rétegek gyakrabban fogyasztanak olcsó, egészségtelen ételeket, amelyek energiadúsak, de kevés értékes tápanyagot tartalmaznak. Sajnos hazánkban is drágák az egészséges élelmiszerek, ami sok család számára korlátozza ezek beszerzését.

Milyen szerepe van ebben a családnak?

A társadalmi normák és a generációs minták sem a legkedvezőbbek nálunk, mivel a túlsúlyos vagy az elhízott testalkat sokak számára jelentheti a normát. Ez azért lehetséges, mivel ezt látjuk nap mint nap. Ezen túlmenően a családi minták (például a nagy adagok, az étkezési szokások, a mozgáshiány) generációról generációra öröklődhetnek. Az egészségtudatos életmódra való nevelés nagy fontosságú lehetne, mivel a fiatalok körében is egyre gyakoribb a túlsúlyosság, az elhízás, valamint a gyorséttermi ételek fogyasztása és a „kütyüzés” miatti mozgásszegény életmód.

Mekkora súlygyarapodás jellemző az év végén, és  leghamarabb  mennyi idő alatt lehet ezt ledolgozni?

Sajnos az ünnepek alatt általában meghízunk, ami mintegy 1-4 kilogramm súlygyarapodást jelent. Ennek a pluszsúlynak a leadása több tényezőtől függ, beleértve az egyén anyagcseréjét, életkorát, nemét, kiindulási testsúlyát. Általánosságban elmondható, hogy a fokozatos és fenntartható fogyás heti 0,5-1 kilogramm leadását jelenti. Ebből következően 1 kilogramm súlyfelesleg leadása kb. 1-2 hét, 2 kilogrammé kb. 2-4 hét, 3 kilogrammé nagyjából 3-6 hét, 4 kilogrammé pedig általában 4-8 hét alatt lehetséges, de megfelelő odafigyeléssel.

A fogyás ugyan a leggyakoribb újévi fogadalmak között szerepel, de a statisztikák szerint az emberek háromnegyede már az első két hétben feladja a diétát. Mi a kulcsa annak, hogy kitartsunk a kitűzött testsúly eléréséig?

Ennek hátterében gyakran a nem reális célok kitűzése állhat, azaz minél gyorsabban akarunk leadni minél több kilót. Ez kudarcélményhez vezet, mert nem sikerülhet, és ezért hamar feladjuk. Azonban van néhány dolog, amelynek betartása segíthet az eredményes fogyás eléréséhez. Ennek egyik fő eleme a reális célkitűzés; ne határozzunk meg túl ambiciózus, rövid távú célokat. A cél legyen konkrét és mérhető, például „három hónap alatt öt kilogrammot szeretnék leadni”, nem pedig homályos: „le akarok fogyni”. Az életmódváltás legyen fokozatos, a gyors, drasztikus diéták helyett apró, de tartós szokásokat építsünk be. Kevesebb cukros italt, több vizet fogyasszunk. Csökkentsük a feldolgozott élelmiszerek fogyasztását, napi 15-30 perc mozgással kezdjünk, majd ezt fokozatosan növeljük. Tervezzünk tudatosan, készítsünk heti étrendet és tervet a mozgáshoz. Vásároljunk tudatosan, kerüljük a csábító, egészségtelen ételeket.

Hogyan lehet a motivációt megőrizni?

Ebben segíthet az, hogy a kis sikereket is ünnepeljük meg, például ha egy hétig tartottuk a tervet, szépen fogytunk, akkor jutalmazzuk meg magunkat valami számunkra pozitív élménnyel, ami lehet mozi, színház, koncert. Legyünk rugalmasak, és engedjük meg magunknak, hogy néha „hibázzunk” egy süteménnyel vagy kimaradt edzéssel. Ez előfordulhat, de a fontos az, hogy ezt követően is folytassuk programunkat. Ha a testmozgást és a helyes étkezést a napi rutinunk részévé tesszük, akkor nem érezzük tehernek. Lehet úgy, hogy lift helyett lépcsőzünk, vagy kisebb sétákat iktatunk be napközben. A kulcs a fokozatosság, a rugalmasság és a fenntarthatóság. Ne akarjunk mindent azonnal, hanem építsünk ki tartós, egészséges szokásokat, amelyek hosszú távon eredményt hoznak.

Mi a baj a villámdiétákkal?

A villámdiéták drámai, gyors fogyást ígérnek, általában a nagyon alacsony kalóriabevitelen alapulnak, és nagyon szigorúak. Gyakran csak víz- és izomtömeget csökkentenek, nem pedig zsírt. Emiatt a visszahízás is nagyon gyors lesz. Ha a kalóriabevitelt drámaian lecsökkentjük, akkor szervezetünk anyagcseréje is hirtelen lecsökken, ami viszont a továbbiakban megnehezíti a fogyást. A villámdiéták általában a szükséges vitaminok, ásványi anyagok és egyéb tápanyagok hiányához is vezethet. A jelentősen lecsökkentett kalóriabevitellel kifejezetten fokozódhat az éhségérzés. A túlságosan gyors fogyás anyagcsere-lassuláshoz és a jóllakottság csökkenéséhez vezethet, ami később még inkább súlygyarapodást eredményezhet. Sokan azt gondolják, hogy egyedül a testmozgás elegendő a fogyáshoz. Ezzel szemben a fogyás alapja a megfelelő kalóriadeficites étrend. A testmozgás segít a kalóriák elégetésében és az egészséges test összetételének fenntartásában, de önállóan nem biztosítja a kívánt fogyást, ha az étrend nem megfelelő.

Az időszakos koplalás is káros?

Az időszakos koplalás a táplálkozási időszakok és a koplalási időszakok váltakoztatásán alapul, például a legnépszerűbb 16:8 módszer (16 órás koplalás, 8 órás étkezési ablak). Ez nem feltétlenül a kalóriabevitel csökkentésére irányul, hanem inkább az étkezési időszakok szabályozására. Néhány kutatás szerint az időszakos koplalás segíthet a testsúlycsökkentésben és javíthatja az anyagcserét. Az ilyen típusú diéták anélkül is elősegíthetik a zsírégetést, hogy az izomtömeg csökkenne. Javíthatja az inzulinérzékenységet, ami különösen a cukorbetegség megelőzésében lehet fontos. Bár az időszakos koplalásnak lehetnek előnyei, ugyanakkor hosszú távú hatásairól nincsenek egybehangzó és meggyőző eredmények.

Mi az orvosi álláspont a léböjtkúrával kapcsolatban?

A léböjtkúra alapvetően a szilárd ételek teljes kiiktatásán alapul egy meghatározott időszakra (általában 1-7 nap), és az étrendet csak folyékony ételek, mint például gyümölcs- és zöldséglevek, víz, tea alkotják. A léböjt gyors fogyást eredményezhet, mivel nagyon alacsony kalóriabevitelen alapul, azonban ez is inkább víz- és izomtömegvesztéshez vezethet, mint zsírvesztéshez. A léböjtkúra alatt könnyen előfordulhat, hogy a szervezet nem kapja meg a megfelelő tápanyagokat, különösen, ha hosszú ideig folytatják. Ez a vitaminok és ásványi anyagok hiányához vezethet, és hosszú távon gyengítheti az immunrendszert. A léböjtkúra során sokan kimerültnek, ingerlékenyeknek érzik magukat, gyakori a fejfájás, ami nehezíti a mindennapi tevékenységek elvégzését.

Mi volt eddig a legmegdöbbentőbb fogyókúrás tévhit, amellyel obezitológusként találkozott?

Obezitológusként valóban gyakran találkozom különböző tévhitekkel és félreértésekkel a fogyókúrával kapcsolatban. Az egyik legmegdöbbentőbb tévhit, amellyel személyesen találkoztam, hogy a „zsírégető” ételek valóban segítenek a fogyásban. Sokan elhiszik, hogy bizonyos ételek vagy italok, például a fűszeres ételek, grapefruit, zöld tea vagy a citromos víz csodát tesznek, és fogyasztásukkal gyorsan leadhatnak sok-sok kiló felesleget. Sajnos nincs olyan ételfajta, amely önállóan nagy mértékben hozzájárulna a fogyáshoz, ha nem kíséri ezt egy egészséges étrend és testmozgás.

Melyek a leggyakoribb diétás tévhitek?

A kalóriák nem számítanak, ha az étel „egészséges”. Sokan gondolják azt, hogy a „nyers étkezés”, a bio- vagy alacsony zsírtartalmú ételek mindegyike automatikusan fogyást eredményez. Ennek ellenére kijelenthető, hogy a fogyás alapja mindig a kalóriadeficit. Még a leginkább egészséges ételek, mint az avokádó vagy a diófélék is kalóriadúsak, ezért ha túl nagy mennyiségben fogyasztjuk őket, súlygyarapodást okozhatnak.

Jó irány a szénhidrátmentes étkezés?

A szénhidrátok elkerülésének népszerűsége, különösen a ketogén- és low-carb diéták révén, sokszor félreértéshez vezet. Valójában nem minden szénhidrát egyforma, és a teljes értékű szénhidrátok, például a zöldségek, a teljes kiőrlésű gabonák alapvetőek a fenntartható étrendhez. A szénhidrátok mérsékelt fogyasztása az egészséges fogyás része lehet. Másik tévhit a gyors fogyás hasznossága, mert úgy tartják, hogy az a legjobb motiváció. Sajnos a gyors fogyás nem fenntartható, és gyakran a vízveszteség vagy az izomtömeg csökkenése miatt történik, nem a zsírvesztés eredménye.

Milyen testtömegindexnél indokolt a súlycsökkentés? 

A testtömegindex (BMI) az egyik leggyakrabban használt mérőszám az elhízás mértékének meghatározására. Számításához a testsúly (kilogrammban) osztva van a testmagasság (méterben) négyzetével.

Osztályozása:

• Normál testsúly: 18,5–24,9 kg/m²
• Túlsúlyos: 25–29,9 kg/m²
• Elhízás (I. fokozat): 30–34,9 kg/m²
• Elhízás (II. fokozat): 35–39,9 kg/m²
• Elhízás (III. fokozat, súlyos elhízás): 40 kg/m² felett

Ha valaki túlsúlyos, már akkor érdemes elkezdeni a súlycsökkentői programot, mivel már az is növelheti a krónikus betegségek kockázatát. 

Mennyi idő után vonz magával betegségeket az elhízás?

Az elhízás – különösen a jelentős fokú – számos betegség kockázatát növelheti, ha ez az állapot hosszú időn keresztül fennáll. A túlzott zsírlerakódás – különösen a hasi területen – növelheti a szívbetegségek kockázatát. Az elhízás hatást gyakorol a koleszterinszintre, a vérnyomásra és a verőerek rugalmasságára, amelyek mind hozzájárulhatnak a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához. Az elhízás a 2-es típusú cukorbetegség legkifejezettebb kockázati tényezője. Az elhízott emberek szervezete már nem képes megfelelően reagálni az inzulinra, ami magas vércukorszinthez vezethet, hosszú távon pedig diabétesz kialakulásához. Talán nem is kell magyarázni, hogy a több tíz kilós túlsúly mennyire terheli az ízületeket. Ez különösen a térdeket, csípőket és a gerincet érinti. Az elhízás összefügghet légzési problémákkal, különösen az alvási apnoéval. A légvétel éjszaka többszöri megállása vagy lelassulása nemcsak nappali fáradtsághoz vezethet, hanem a szívbetegségek kockázatát is fokozza. A túlsúly és az elhízás számos rákfajta, például a mellrák, a vastagbélrák, a méhnyakrák és más hormonális típusú rákok kockázati tényezője. A zsírszövetek a hormonális egyensúlyra is hatással vannak, ami a rákos sejtek növekedését támogathatja.

Elsőként milyen problémákkal lehet számolni, akár már fiatalkorban?

Az elhízás már fiatalkorban is számos problémát okozhat, és az egészségügyi kockázatok nem csak idősebb korban jelennek meg. Az elhízás elősegíti a fiataloknál a cukorbetegség kialakulását, ami akár már serdülőkorban is megjelenhet. Az elhízás szorongáshoz, depresszióhoz és alacsony önbecsüléshez vezethet, mivel a társadalom sokszor elítéli a túlsúlyos embereket. Az elhízás már fiatalkorban növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, mint a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint és az érelmeszesedés. A túlsúlyos gyermekek és fiatalok gyakran passzív életmódot folytatnak, mivel nehezebben végeznek fizikai aktivitásokat, és ez tovább súlyosbítja a problémát.

Hogyan lehet megtartani az egészséges testsúlyt? 

Az egészséges testsúly megtartása hosszú távú elköteleződést igényel. Ennek egyik eleme az egészséges táplálkozás, azaz a kiegyensúlyozott, tápanyagban gazdag étkezések. Az egészséges táplálkozás a súly megtartásának alapja, mivel a kalóriabevitel és a tápanyagok helyes egyensúlya kulcsfontosságú a testsúly fenntartásához. Fontos, hogy a kalóriabevitel ne haladja meg a napi szükségletet, mert különben jönnek a kilók. A szénhidrátok (pl. teljes kiőrlésű gabonák, zöldségek), fehérjék (pl. csirke, hal, hüvelyesek) és zsírok (pl. olívaolaj, avokádó) egyensúlyának fenntartása segít abban, hogy szervezetünket ellássuk az összes szükséges tápanyaggal, anélkül, hogy felesleges kalóriákat fogyasztanánk. Legyünk mértékletesek, így a kis adagokkal és a megfelelő étkezési időpontok betartásával elkerülhetjük a túlevést.

A sport mellett milyen aktivitásokkal lehet támogatni ezt?

A sport, a testmozgás nemcsak a fogyásban, hanem a testsúly megtartásában is alapvető szerepet játszik. A mozgás segít fenntartani az izmokat, növeli az anyagcserét, és segíti a kalóriák elégetését. Az aerob testmozgás, mint a gyaloglás, a futás, az úszás, a kerékpározás segíthetnek a kalóriák elégetésében és a szív- és érrendszeri egészség fenntartásában. Heti 150-300 perc mérsékelt intenzitású aerob mozgás vagy 75-150 perc intenzív mozgás javasolható. Az izmok fenntartása és növelése segíti a gyorsabb anyagcserét, ami szintén hozzájárulhat a kalóriaégetéshez és a testsúly stabilizálásához. A mindennapi aktivitás növelését nem csak a sporttal lehet elérni. A naponta végzett apróbb mozgások összeadódnak, és hozzájárulnak a kalóriaégetéshez. Mit is tehetünk? Sétáljunk többet, próbáljunk naponta legalább 10 000 lépést megtenni. Használjuk a lépcsőt, mivel a lépcsőzés sok kalóriát égethet el, miközben erősíti az alsó test izmait. A kerti munka, a takarítás vagy a gyerekekkel való játék is segíthet növelni a napi aktivitás mértékét.

Valójában mennyi kalóriára van szükségünk naponta, aktivitási szinttől függően, korcsoportonként és nemenként?

A napi kalóriaszükséglet több tényezőtől függ, beleértve az életkort, a nemet, az aktivitási szintet és az egyéni anyagcsere-jellemzőket. Nézzük meg, hogy az ajánlások szerint ez mit is jelent nemenként és korcsoportonként!

1. Férfiak napi kalóriaszükséglete

• Kis aktivitású életmód (ülő életmód, minimális mozgás):
  • 18–30 éves: 2,400–2,600 kcal
  • 31–50 éves: 2,200–2,400 kcal
  • 51+ éves: 2,000–2,200 kcal
• Közepes aktivitású életmód (rendszeres testmozgás, napi 30–60 perc):
  • 18–30 éves: 2,600–2,800 kcal
  • 31–50 éves: 2,400–2,600 kcal
  • 51+ éves: 2,200–2,400 kcal
• Magas aktivitású életmód (intenzív testmozgás, napi több órás edzés):
  • 18–30 éves: 3,000–3,200 kcal
  • 31–50 éves: 2,800–3,000 kcal
  • 51+ éves: 2,400–2,800 kcal

2. Nők napi kalóriaszükséglete

• Kis aktivitású életmód (ülő életmód, minimális mozgás):
  • 18–30 éves: 1,800–2,000 kcal
  • 31–50 éves: 1,800–2,000 kcal
  • 51+ éves: 1,600–1,800 kcal
• Közepes aktivitású életmód (rendszeres testmozgás, napi 30–60 perc):
  • 18–30 éves: 2,000–2,200 kcal
  • 31–50 éves: 2,000–2,200 kcal
  • 51+ éves: 1,800–2,000 kcal
• Magas aktivitású életmód (intenzív testmozgás, napi több órás edzés):
  • 18–30 éves: 2,400–2,600 kcal
  • 31–50 éves: 2,200–2,400 kcal
  • 51+ éves: 2,000–2,400 kcal

Mindezek mellett még számos olyan dolgot kell figyelembe venni, amelyek befolyásolhatják a napi kalóriaszükségletünket. A genetikai különbségek miatt az anyagcsere egyénenként más és más, és ez befolyásolhatja, hogy hány kalóriára van szükség. A terhes nőknek általában többre, a szoptató anyáknak pedig még ennél is többre. Az erős izomzattal rendelkezők alapanyagcseréje magasabb, mivel az izmok több kalóriát igényelnek a fenntartásukhoz, mint a zsírszövet. Egyes betegségek, például a pajzsmirigyproblémák, szintén befolyásolják az alapanyagcserét és a kalóriaszükségletet.

Az egészségünk szempontjából mik a jó és rossz alapanyagok? A zsírfogyasztást valóban mellőznie kell annak, aki fogyni akar?

Az egészséges táplálkozás alapja a megfelelő alapanyagok kiválasztása, mivel a tápanyagok minősége és mennyisége közvetlen hatást gyakorol szervezetünk működésére. A zsírok, szénhidrátok és cukrok mind fontos szerepet játszanak a napi kalóriaszükséglet kielégítésében, de az egészségünk szempontjából nem mindegy, hogy milyen típusúakat fogyasztunk. A jó zsírok a telítetlen zsírok, amelyek javítják a szív- és érrendszeri egészséget, csökkenthetik a gyulladásokat, és segítenek az idegrendszer működésében, ezek például az avokádóban, az olívaolajban, az olajos magvakban vagy a halakban találhatók meg. Ezzel szemben a rossz zsírok a telített zsírok és a transzzsírok, amelyek túlzott fogyasztása hozzájárulhatnak a szív- és érrendszeri betegségekhez, valamint növelhetik a koleszterinszintet. Ezek a vörös húsokban, a teljes tejtermékekben, a kókuszolajban, a pálmaolajban vagy a pékárukban, a gyorséttermi ételekben és a margarinokban találhatók.

Mire kell figyelni a szénhidrátoknál?

A jó szénhidrátok lassan emésztődnek, hosszabb ideig biztosítanak teltségérzetet, és segítenek fenntartani a stabil vércukorszintet. Gazdagok rostokban, vitaminokban és ásványi anyagokban. Ilyenek például a teljes kiőrlésű gabonák (barna rizs, zab, teljes kiőrlésű kenyér, tészta), a zöldségek (brokkoli, spenót, kelkáposzta), hüvelyesek, az alacsony glikémiás indexű gyümölcsök. A rossz szénhidrátok gyorsan megemelik a vércukorszintet, ami inzulinválaszt indít el, és hosszú távon hozzájárulhat az elhízáshoz és a cukorbetegséghez. Ide tartoznak a finomított cukrok és édességek, cukros üdítők, sütemények, cukros reggelik, gabonapelyhek, a fehér liszt alapú termékek.

Hol lehet elbukni a láthatatlan kalóriákkal? 

A cukor fogyasztása az egyik legnagyobb probléma, mivel túl sokat ehetünk belőle nagyon rövid idő alatt. A rejtett cukrok pedig különösen ártalmasok, mert nem tudjuk, hogy pontosan mennyit is fogyasztunk el belőlük. Ennek igen jó példája a cukros üdítő, mivel egy 330 ml-es dobozos üdítő akár 150-200 kalóriát is tartalmazhat, nagy mennyiségű hozzáadott cukorral. Kevesen veszik figyelembe, de az alkohol nemcsak kalóriát tartalmaz, hanem a benne lévő cukrok és adalékanyagok miatt extra kalória is bejut a szervezetbe. Az alkohol „üres kalóriát” jelent, azaz tápanyag nincs benne. Még az olyan „egészségesnek” tűnő ételek is, mint a joghurtok, szószok, salátaöntetek, felvágottak és készételek tartalmazhatnak jelentős mennyiségű hozzáadott cukrot, amit nem feltétlenül veszünk észre.

Mi számít indokolatlan súlygyarapodásnak? 

Indokolatlannak  azt a nagy fokú testsúlynövekedést nevezzük, ami nem magyarázható csupán a táplálkozási szokások megváltozásával, a mozgásszegény életmóddal vagy a kalóriabevitel növekedésével. Ha valaki anélkül hízik, hogy jelentős mértékben változtatott volna az étkezési szokásain, az életmódján, vagy ha a súlygyarapodás a várt módon nem csökken a diéta és a testmozgás hatására, akkor érdemes orvoshoz fordulni.

Mikor kell ezzel felkeresni az orvost, milyen kivizsgálásra lehet szükség?

Az indokolatlan súlygyarapodás hátterében többféle ok állhat, és néhány esetben endokrin, hormonális zavarok is jelentkezhetnek. Érdemes orvosi segítséget kérni, ha a súly gyorsan, kontrollálatlanul nő, és a szokásos étkezési szokások nem magyarázzák a jelenséget. Ha a diétás és edzésprogramok nem vezetnek eredményre, és a testsúly nem csökken a várt mértékben.

Mi állhat ennek hátterében?

A súlygyarapodás hátterében számos endokrinológiai betegség állhat, mint például a pajzsmirigy alulműködése (hipotireózis), a policisztás petefészek szindróma (PCOS), a Cushing-szindróma, ami a kortizol nevű stresszhormon túltermelődése miatt alakulhat ki. Az inzulinrezisztencia és a cukorbetegség szintén okozhat súlygyarapodást, mivel a test nem képes megfelelően feldolgozni a cukrot, így több kalória raktározódik el a zsírszövetben. A prolaktin nevű hormon túltermelődése, ami a tejelválasztást befolyásolja, súlygyarapodást okozhat.

Mikor javasolják az elhízás gyógyszeres kezelését?

Ha a testsúlycsökkentést nem sikerül életmódbeli változtatásokkal, például diétával, mozgással és viselkedési terápiával elérni, akkor a kezelőorvos dönthet a gyógyszeres kezelés mellett. Az ajánlások szerint ez akkor javasolt, ha a testtömegindex (BMI) meghaladja a 30-at (elhízás), vagy a 27–29,9 közötti értékek mellett észlelhetők az elhízással összefüggő kísérőbetegségek, mint a 2-es típusú cukorbetegség, a magas vérnyomás betegség, az emelkedett vérzsírok, a szív- és érrendszeri betegségek.

Milyen testsúlycsökkentő készítményeket írnak fel itthon az orvosok?

Hazánkban jelenleg négyféle készítmény érhető el elhízás kezelésére. Ezek közül a tablettás orlisztát a zsír felszívódásának csökkentésén keresztül mérsékeli a kalóriabevitelt. A naltrexon/bupropion hatóanyagú tablettás kombináció csökkenti az éhségérzést, érzelmi evés esetén kifejezetten javasolható. Ezenkívül még rendelkezésre áll kétféle injekciós készítmény, az egyik naponta, míg a másik hetente adandó be.

Sokszor az ilyen hatással járó 2-es típusú diabétesz kezelésére alkalmazott injekciós toll ezért hiánytermék a patikákban. Milyen mellékhatásokkal járhat ezek megalapozatlan használata?

A diabetes kezelésére is alkalmazható semaglutid hatóanyagú készítménynek jelenleg nincs a hazai patikákban nagyobb hatóanyagú, fogyasztószerként alkalmazható változata. Ez utóbbiról jelentek meg hazánkban olyan sajtóhírek, hogy fogyásra is alkalmazzák. Ebben a vonatkozásban nem beszélhetünk olyan pluszmellékhatásokról, amelyek cukorbetegségben történő alkalmazásuk esetén nem ismernénk.

(Borítókép: Counter / Getty Images)