Új elnöke, három új tagja és új főtitkára lesz hamarosan az Alkotmánybíróságnak

Az elmúlt évben teljesen átalakult az Alkotmánybíróság vezetése. A történet azzal kezdődött, hogy a kegyelmi botrány miatt február 10-én lemondott államfői tisztségéről Novák Katalin. A színfalak mögött lezajlott államfői casting végén ketten maradtak: Sulyok Tamás és id. Lomnici Zoltán, azaz két alkotmánybíró. A gordiuszi csomót Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője vágta át február 22-én, amikor közölte, hogy Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság elnökét jelölik a kormánypártok államfőnek. Négy nappal később a Fidesz frakcióvezetője a közösségi oldalán azt is bejelentette, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnökké választását követően Trócsányi Lászlót, a Magyar Jogász Egylet elnökét jelölik az Alkotmánybíróság megüresedő helyére. Azzal pedig, hogy Trócsányit alkotmánybírónak jelölték, és a kormánypártok mellette nem neveztek meg másik személyt alkotmánybíróságielnök-jelöltnek, az elnöki szék első számú várományosává az egykori igazságügyi miniszter lépett elő.

Trócsányi László helyett Juhász Imre

Eközben Sulyok Tamás február 27-én, még távozása előtt javaslatot tett a teljes ülésnek, hogy Salamon Lászlót válasszák meg a testület elnökhelyettesének. Ezzel pedig az is eldőlt, hogy az új elnök megválasztásáig nem korelnök, hanem megválasztott elnökhelyettes vezeti a testületet.

Az történt ugyanis, hogy Trócsányi László egy hónappal később, március 28-án közleményben tudatta: „Hosszas mérlegelés után arra az elhatározásra jutottam, hogy a megtisztelő felkérésnek – egyetemi kötelezettségvállalásaimra tekintettel – jelenleg nem tudok eleget tenni.”

A kormánypártok ezután bő két hónapig, az önkormányzati és európai parlamenti választásokig nem rukkoltak elő újabb jelölttel. Pedig április 8-án az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága épp azért ült össze, hogy szavazzon az új alkotmánybíró jelöléséről. A Demokratikus Koalíció már előzetesen közleményben jelezte, hogy „nem vesz részt a Fidesz színjátékában”, míg a többi párt közül egyedül a Mi Hazánk állított jelöltet Bánovics Tamás ügyvéd személyében. A Mi Hazánk jelöltjét azonban az igazságügyi bizottság leszavazta.

Aztán a Fidesz és a KDNP Juhász Imre alkotmánybírót jelölte az Alkotmánybíróság élére, és a jelöltet június 11-én meg is szavazta az Országgyűlés.

Salamon László helyett Varga Réka

Önmagában az is meglepetést keltett, hogy a kormánypártok olyan elnököt jelöltek a Donáti utcai bíróság élére, akinek a mandátuma kevesebb mint tíz hónapra szól. Juhászt tudniillik 2013 tavaszán választották meg 12 évre alkotmánybírónak, így elnöki megbízatása is alkotmánybírói hivatali idejének lejártáig, azaz 2025. április 3-ig tart. Arra viszont, hogy Salamont még a nyári ítélkezési szünet előtt új elnökhelyettes váltsa, maga a jogi szabályozás adott lehetőséget, mivel az új elnök hivatalba lépésével megszűnt az elnökhelyettes megbízatása. Így egy héttel az új elnök hivatalba lépése után, június 18-án a testület – Juhász javaslatára – titkos szavazással Varga Rékát választotta meg elnökhelyettesnek. Az új elnökhelyettes alkotmánybírói mandátuma csak 2035. szeptember 1-jén jár le.

Új elnököt és új tagokat is választanak

A személyi ügyek ezzel együtt még messze nem záródtak le a Donáti utcában, hiszen három hónapon belül két alkotmánybírónak is lejár a 12 éves mandátuma: Salamon Lászlóé február 25-én, míg Juhász Imréé április 3-án. Mindez azt jelenti, hogy a parlamentnek hamarosan három új alkotmánybírót és új alkotmánybírósági elnököt is választania kell. Azért kell három új bírót választani, mert Sulyok Tamás távozása után 15 helyett csak 14 tagú lett a testület.

Bizonyára a közelgő választás is ott lebegett Vejkey Imrének, az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága elnökének szeme előtt, amikor tavaly év végén benyújtotta az alkotmánybírósági törvény módosítására vonatkozó javaslatát, amely törölte a törvényből az alkotmánybíróvá választás feltételei közül azt a kritériumot, hogy „a meghatározott jogi szakmai gyakorlatot olyan munkakörben kell eltölteni, amely betöltésének feltétele a jogászvégzettség”. Ezt a korrekciót az indítványozó így magyarázta:

Jelenleg számos munkakör nincs jogászvégzettséghez kötve, holott a munkakör betöltője kétséget kizáróan szakmailag releváns – az alkotmánybírói hivatásra való rátermettséget is megalapozó – jogi munkát végez.

„Ezzel összhangban megállapítható – folytatódott az indoklás –, hogy az európai alkotmányok és az alkotmánybíróságról szóló törvények sem tartalmaznak olyan feltételt, hogy csak az minősül jogi gyakorlatnak, amelynek betöltésének feltétele a jogászvégzettség. A tagállamok nagy többségében az alkotmánybíróvá válás feltételének szakmai szempontból kizárólag a jogi területen végzett gyakorlat ideje kerül meghatározásra, többletfeltétel nélkül, így például Szlovákiában, Romániában, Lengyelországban. Spanyolországban és Csehországban. Bizonyos esetekben előfordul az is, hogy egyáltalán nincsenek szakmai feltételek, így például Franciaország esetén az Alkotmánytanács tagjainál ilyen feltételeket az Alkotmány nem rögzít.”

Vagyis az Alkotmánybíróság egyik-másik új tagja (elnöke?) feltehetően nem jogászi végzettséghez kötött munkakört hagy majd el az új megbízatás kedvéért.

Távozik a főtitkár is

Változik az Alkotmánybíróság Hivatalának vezetése is: februártól új főtitkár irányítja majd az apparátust.

A testület eddigi főtitkárai kivétel nélkül komoly szakmai karriert futottak be. Az első főtitkár, Holló András (1990–1996), majd utódja, Paczolay Péter (1996–2000) is később a testület tagja, majd elnöke lett, míg Pálffy Ilona (2000–2011) a Nemzeti Választási Iroda első elnökeként vonult nyugdíjba 2020-ban.

A jelenlegi főtitkár, Bitskey Botond 2011 óta vezeti az Alkotmánybíróság Hivatalát. Már nem sokáig, hiszen – ahogy laptársunk találóan minősítette – a fekete öves jogász február 1-jétől a XII. kerületi önkormányzat jegyzője lesz. A hírről egyébként maga Kovács Gergely kerületi polgármester, a Kétfarkú Magyar Kutya Párt elnöke számolt be december elején egy Facebook-bejegyzésben.

(Borítókép: Parlamenti ülés 2024. február 26-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)