A Nézőpont megmérte, milyen az előrehozott választások támogatottsági aránya Magyarországon
További Belföld cikkek
-
Orbán Viktor hivatalos meghívást kapott egy ázsiai országba - 59 milliárdot költ a kormány a szolnoki laktanya megépítésére
- Lángra kapott egy mozdony a Keleti pályaudvaron, a MÁV a szándékos gyújtogatás lehetőségét sem zárja ki
- Örülhet két vármegye, kétmilliárd forintból korszerűsítették a szennyvízhálózatot
- Orbán Viktor elárulta, hol születnek a legjobb ötletei
Magyar Péter az újévi beszédében közölte: előrehozott választást szeretne a lehető legkorábbi időpontban. A politikus azzal érvelt, hogy „nincs több időnk”. A Tisza Párt elnöke arra emlékeztette Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy a 2008-as válság idején a Fidesz is előrehozott választást követelt.
Ezt követően Gyurcsány Ferenc és a Demokratikus Koalíció is ugyanezzel a kezdeményezéssel állt elő. Az ellenzéki frakció határozati javaslat formájában be is nyújtotta az előterjesztést az Országgyűlés elé.
A választók jelentős többsége nem ért egyet Magyar Péter újévi beszédében megfogalmazott követelésével, az előrehozott országgyűlési választások kiírásával – derül ki a Nézőpont Intézet január második hetében lefolytatott közvélemény-kutatásából. Mint az a kutatásból kiolvasható,
A magyar választók 61 százaléka és a Tisza-szavazók körülbelül 40 százaléka szerint sincs szükség előrehozott országgyűlési választásokra Magyarországon.
Az aktív szavazók többsége szerint meg kell várni a rendes, 2026-ban esedékes választásokat. Csupán 33 százalék gondolja úgy, hogy szükség lenne az előrehozott voksolásra.
Mint írták, Magyar Péter korábban is követelte már az előrehozott választások megtartását. A felmérés szerint figyelemreméltó, hogy tavaly áprilishoz képest még csökkent is azok aránya, akik egyetértenek Magyar Péter követelésével. 2024 áprilisában 37 százalék volt azoknak a száma, akik támogatták volna a Tisza Párt elnökének ötletét.
A kutatás alapján tízből négy Tisza-szavazó nem támogatja Magyar Péter követelését, hiszen csaknem egyharmaduk (32 százalék) szerint meg kellene várni a 2026-os választást. A szavazók 7 százaléka nem tudta vagy akarta megválaszolni a kérdést, és csupán 61 százalékuk áll a párt elnökének kezdeményezése mögött.
A Nézőpont Intézet ezek alapján feltételezi, hogy a Tisza-szavazók mintegy 40 százaléka nem hisz abban sem, hogy egy előrehozott választást pártjuk megnyerne, máskülönben aligha elleneznék annak megtartását. Így az állítólagos Tisza-előnyről szóló felmérések láthatóan még a Tisza-szavazókat sem győzték meg teljesen – teszik hozzá.
Az előrehozott választás feltételei
Mint írtuk, az Alaptörvény szerint az Országgyűlés feloszlatására három opció van:
- Az Országgyűlés feloszlathatja önmagát, ezt viszont – Kocsis Máté szavai alapján – a kormánypárti többség nem támogatja. Ha esetleg mégis fordulat történne, és a parlament feloszlatná önmagát, a köztársasági elnöknek a feloszlástól számított 90 napon belülre kell új választást kiírnia.
- Ha a köztársasági elnök által felkért személyt a parlament 40 napon belül nem választja meg miniszterelnöknek.
- Ha az Országgyűlés március 31-ig nem fogadja el az ország adott évi költségvetését, akkor – a sikertelen kormányalakításhoz hasonlóan – az államfő oszlathatja fel az Országgyűlést.
A 2025-ös költségvetést már decemberben elfogadta a parlament, és hivatalban lévő kormány, valamint miniszterelnök is van, tehát a háromból kettő opció törvényi feltételei hiányoznak. Lehetőségként így az Országgyűlés önmaga által történő feloszlatása maradt.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
