Filmszakmai szervezetek estek neki Orbán Viktornak a fóti megnyitóbeszéd miatt

Kilenc magyar filmszakmai szervezet közös nyílt levélben reagált Orbán Viktor miniszterelnök január 30-i, a fóti stúdióban tartott beszédére – közölte honlapján a Filmhu szerdán. Magyarország kormányfője a Nemzeti Filmintézet fóti filmstúdiójának megnyitóján úgy fogalmazott, hogy „végre eljutottunk arra a pontra, hogy állami támogatás nélkül készülnek saját lábukon megálló filmek is”. „Végül is ezt akartuk, legyen a film mindenkié” – tette hozzá Orbán Viktor, megjegyezve, hogy a kormány beruházásával az a filmes is jól jár, aki nem rájuk szavaz.

A szervezetek közös nyilatkozata leszögezi, hogy „az úgynevezett független film Magyarországon nem választás, hanem kényszerpálya”. „Sokan, sikeres szakmai múltú, nemzetközi hírű filmkészítők szorulnak erre a pályára. Azok, akik a sokadik elutasított filmterv után tudomásul vették, hogy esélyük sincs állami támogatásra – enélkül pedig még egy közepes kiállítású film sem készülhet el” – hívják fel a figyelmet. A nyílt levélben hangsúlyozzák, hogy az állami támogatás mindig is alapfeltétele volt a magyar filmgyártásnak, akárcsak Európa többi országában, ahol a kultúra finanszírozása az állam feladata.

A kilenc filmszakmai szervezet:

• a Magyar Játékfilmrendezők Egyesülete (AHD),
• a Magyar Dokumentumfilmesek Egyesülete (MADOKE),
• a Magyar Filmoperatőrök Egyesülete (HCA),
• a Magyar Filmművész Szövetség,
• a Független Magyar Producerek Szövetsége,
• a Magyar Animációs Producer Szövetség (MAPSZ),
• a Magyar Film- és Videóvágók Egyesülete (HSE),
• a Magyar Hangalkotók Egyesülete (HSAS)
• és a Magyar Animációs Művészek Egyesülete (AA1).

Közleményükben ugyanakkor megjegyzik, hogy az elosztás alapja csakis a szuverén gondolat és a szakmai-művészi színvonal minősége lehet, és nem az állami megrendelés, az ideológiai elvárás vagy a gazdasági csoportérdek.

Ami az alkotóknak siker, az a szervezetek szerint az államnak szégyen

A szakmai szervezetek úgy látják, hogy: „A független film nálunk fillérenként összegereblyézett, minimális költségvetésű vállalkozás, amit a hivatásszeretet és a filmcsinálás féktelen vágya hoz létre a rendező, a producer, a színészek és a stáb többnyire ingyenes munkájával, méltatlan feltételek között.” Teszik az alkotók mindezt elszántságból, tehetségből, szaktudásból és rendkívüli találékonyságból, gyakran súlyos megélhetési válság közepette.

Sikerként elkönyvelni azt, hogy a hazai filmszakma többsége ma kénytelen ilyen körülmények között alkotni, ha filmet akar készíteni, legalább olyan elfogadhatatlan, mintha arra lennénk büszkék, hogy az utcára kilökött hajléktalanok nagy része túlélte a telet. Valóban ezt akartuk volna? Így legyen a film mindenkié?

– teszik fel a kérdést a nyílt levél aláírói, hozzátéve, hogy ha egy független film nagy nemzetközi díjakat nyer vagy a rendszerváltás óta a legmagasabb nézőszámot produkálja, az kizárólag a magyar filmes alkotók sikere.

„Az, hogy ezek az alkotók kénytelenek állami támogatás nélkül dolgozni, az a magyar állami filmfinanszírozás csődje és szégyene” – szögezik le. „A magyar filmszakmai szervezetek képviseletében az egyetlen járható útnak azt látjuk, ha a sokmilliárdos állami dotáció elosztásába ismét bevonódnak az egész szakma számára hiteles, a filmszakmai szervezetek által delegált filmkészítők. Mert a jelen helyzetet az egész magyar filmkultúra sínyli meg” – zárul a filmszakmai szervezetek közleménye.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!