Átugrunk magyarba' wellnessezni: román nyelvtanfolyamot indítanak a makói szállodásoknak

„Makó tíz év múlva az ország egyik legfontosabb turisztikai célpontja lehet” – vizionálta még négy évvel ezelőtt a térség országgyűlési képviselője, Lázár János. A miniszter szavai akkor politikai nagyotmondásnak tűntek, hiszen Makót – az egyre jobban leszakadó Dél-Alföldön belül – nem a legprosperálóbb régiók között tartották számon.

Divat lett külföldön magyar fürdőkbe járni

„A tavalyi évben a makói turizmusnak kitűnő ütőkártyái lettek, igazi royal flushünk van azzal, hogy tavaly tavasszal befejezték a Hagymatikum fürdő bővítését, valamint decemberben eltörölték az ellenőrzést a román–magyar határon” – nyilatkozta az Indexnek Nagy Gábor. A mintegy 50 idegenforgalmi vállalkozót összefogó civil szervezet, a Makó és Térsége Turisztikai Egyesület elnöke elmondta: a tavalyi évben a város turisztikai forgalma nemcsak elérte, hanem meg is haladta a szakmában bázisnak tekintett 2019-es évet.

Már a január első hetei – köszönhetően az ortodox karácsonynak és az újévnek is – igazolták, hogy Románia schengeni csatlakozásának óriási pozitív hatása van. A határ túloldaláról érkezők száma jelentősen megnőtt.

Azt tapasztaljuk, hogy Romániában presztízs lett átjárni magyarba' wellnessezni. A '90-es évek bécsi bevásárlóturizmusához tudom hasonlítani, amikor sikk volt a Mariahilfer Strassén shoppingolni

– magyarázta Nagy Gábor, hozzátéve: a Makóra látogatók kétharmada külföldi, elsősorban román és szerb fürdőturista.

A legegyszerűbb disznóvágás is attrakció

A Makó és Térsége Turisztikai Egyesület elnökének tapasztalatai szerint a román vendégek a határ menti partiumi részekről, leginkább Temesvárról és Aradról érkeznek, míg Erdélyből az ott élő magyarok látogatnak a Maros-parti városba. Szerbiából sokan érkeznek Belgrádból és a Vajdaságból.

„Célunk, hogy olyan attrakciókkal vonzzuk ide a bel- és külföldi turistákat, hogy minél több vendégéjszakát töltsenek Makón” – magyarázta az elnök, hozzátéve: érdemes meghirdetni az utolsó disznóvágást is, mert – bár az itt élőknek ez mindennapos, de – a legtöbb turistának vonzó idegenforgalmi program.

Makón csaknem egy tucatnyi Makovecz Imre által tervezett épület található: például a Hagymatikum, a József Attila Gimnázium és Erdei Ferenc Sportcsarnok, valamint a Makói buszpályaudvar. Az ide látogatók szerint lenyűgöző a Maros-part, ahol egy lombkoronasétány és kalandpark is található.

Románul tanulnak a recepciósok és apartmantulajdonosok

„A városba látogató turisták 80 százaléka valamilyen szinten kommunikál angolul” – mondta el a turisztikai egyesület elnöke. Az apartmanok és a szálláshelyek tulajdonosai közül egyre többen igénylik, hogy ők és munkatársaik részt vehessenek román nyelvtanfolyamokon.

Úgy döntöttünk, hogy még az idén beindítjuk a román nyelvi kurzusainkat, hogy ezáltal is erősítsük pozícióinkat az ide látogató – magyarul nem beszélő – látogatóink körében

– tette hozzá Nagy Gábor. Tapasztalatai szerint bár Csongrád-Csanád vármegyében a kínaiak egyre nagyobb szerepet játszanak a gazdasági életben, ennek ellenére a turisztikában ez a trend még egyáltalán nem érzékelhető.

(Borítókép: A megújult makói Hagymatikum. Fotó: Lehoczky Péter / MTI)