Sokan fordultak békéltető testülethez járatkésés vagy elveszett poggyász miatt

Ha egy fogyasztónak a vásárlással kapcsolatban kifogása merül fel, és azt nem tudja a vállalkozással rendezni, békéltető testülethez fordulhat. Ez a vitarendezési fórum több mint negyedszázada van jelen hazánkban: jelenleg országosan nyolc regionális békéltető testület működik.

Csak egyedi jogvitában döntenek

Az alapvető eljárási szabályokról a fogyasztóvédelmi törvény rendelkezik. A békéltető testület egyezséget próbál meg létrehozni a fogyasztó és a vállalkozás között, ennek hiányában pedig dönt az ügyben. A vásárló csak egyedi jogvitájával fordulhat a testülethez, más ügyben (például megtévesztés vagy minőségi kifogás esetén) átteszik a panaszt a fogyasztóvédelmi hatósághoz.

Ezeket a szakmailag független békéltető testületeket a vármegyei és fővárosi kereskedelmi és iparkamarák működtetik. Hatáskörükbe tartozik a fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése. Az érintett vállalkozásnak együttműködési kötelezettsége van, ami azt jelenti, hogy köteles a meghallgatásra válasziratot benyújtani, illetve a cég képviselőjének megjelenni, mert ellenkező esetben a fogyasztóvédelmi hatóság bírságot szab ki rá.

Csak ennek sikertelensége esetén adható be kérelem a békéltető testülethez, amely négyféle határozatot hozhat:

1. egyezséget jóváhagyó határozat – ha az eljárás során egyezség születik a felek között, akkor azt kötelező érvényű határozatba foglalják, ami bírósági úton kikényszeríthető;
2. kötelezést tartalmazó határozat – ha a vállalkozás az eljárás során arról nyilatkozik, hogy aláveti magát a döntésnek, a fogyasztói kérelem megalapozottsága esetén a tanács kötelező határozatot hoz;
3. ajánlás – ha a vállalkozás az eljárás kezdetén úgy nyilatkozott, hogy kötelezésként nem fogadja el a döntést, az eljáró tanács ajánlást hoz, feltéve, hogy a fogyasztónak igaza van;
4. eljárást megszüntető határozat – ha az ügy megítélése érdemben nem lehetséges, vagy a fogyasztó igénye megalapozatlan, akkor a békéltető testület megszünteti az eljárást.

Fontos garanciális szabály: a békéltető testületi döntés nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy igényét bírósági úton érvényesítse.

Legkevesebb anyagi ráfordítással

Hazánkban a legnagyobb ügyforgalma a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) által működtetett Budapesti Békéltető Testületnek (BBT) van, amelyhez tavaly 4822 kérelem érkezett. A békéltetési ügyek közül év végéig 4725 zárult le, az eljárások átlagos időtartama 75 nap volt. 2024-ben csaknem 1,7 milliárd forint ügyértékben született döntés, 10 százalékkal nőtt az egyezséggel záródó ügyek száma, 71 százalékban pedig olyan végeredmény jött létre, amely mindkét fél, a fogyasztó és a vállalkozás megelégedésével zárult.

A Budapesti Békéltető Testület célja, hogy a piaci szereplők és a fogyasztók között felmerülő vitás esetek a lehető leggyorsabban, legkevesebb anyagi ráfordítással, a fogyasztók számára ingyenesen, és mindkét fél részéről a legnagyobb megelégedéssel záruljanak

– hangsúlyozza Inzelt Éva, a testület elnöke. Elmondása szerint bizonyos jogviták már az eljárás írásos szakaszában rendeződnek, ha pedig ily módon nem sikerül megegyeznie a két félnek, a fogyasztó kérésének megfelelően személyes vagy online meghallgatást tűznek ki, ahol a vállalkozásnak kötelessége megjelenni.

A testületek alávetési nyilatkozat nélkül is a bírósági ítéletekkel megegyező érvényű kötelezést tartalmazó határozatot hozhatnak a vállalkozásokkal szemben, ha a kérelem megalapozott, és a fogyasztó érvényesíteni kívánt igénye nem haladja meg a 200 ezer forintot.

Parkolási ügyek, járattörlések, online vásárlások

2024-ben is sokféle ügyben járt el a Budapesti Békéltető Testület. A szolgáltatások körében a postai és távközlési, a telefonszolgáltatással kapcsolatos, valamint a különböző közüzemeket (víz, gáz, villany) érintő kifogások voltak többségben, ahogy a parkolási ügyek is jelentős hányadát teszik ki a BBT ügyeinek.

Tavaly nagymértékben emelkedtek a légitársaságokkal szembeni kompenzációs igények. Miközben az Európai Unióban jogszabályok védik az utasok jogait, a légitársaságok nem restek kibújni a felelősség alól. Márpedig a többórás, esetleg többnapos késés, járattörlés, problémás utasfelvétel, elveszett poggyász miatt akár több százezer forintos kártérítés is járhat.

Számtalan panasz érkezett olyan, az interneten talált cégekkel és vállalkozókkal szemben, akik gyors javítási-szerelési, például duguláselhárítási munkát ígérnek, aztán tetemes vállalkozási díjat számláznak ki pusztán már a kiszállásért is, kihasználva a fogyasztók szorult helyzetét és a sürgős javítási igényt.

A tartós fogyasztási cikkek, ezek közül is legnagyobb arányban lábbelik, bútortok, matracok és műszaki cikkek meghibásodása miatt indult a legtöbb békéltető testületi eljárás, de a BBT tájékoztatása szerint kiemelt helyet foglalnak el az okoseszközök (okosóra, mobiltelefon), szórakoztatóelektronikai eszközök (számítógép, laptop, tablet), kisebb és nagyobb háztartási gépek, használt autók miatti panaszos ügyek is.

Sokan fordultak a békéltető testülethez webshopon keresztül vásárolt, nem megfelelő minőségű termékek miatt. Az online vásárlások esetében továbbra is gondot jelent, hogy a fogyasztók nem kapnak tájékoztatást a webáruházat működtető vagy a szolgáltatást nyújtó vállalkozás nevéről, székhelyéről, adó- és/vagy nyilvántartási számáról. Ezeknek az adatoknak a hiánya megnehezíti, és az esetek jelentős részében ellehetetleníti a fogyasztói jogérvényesítést.

(Borítókép: Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér. Fotó: Kaszás Tamás / Index)