Vitézy Dávid elárulta, hogyan lenne rendezhető Rákosrendező vételárának első fele

2025.02.09. 12:27
A MOHU közleménye szerint a főváros nem a hulladékkoncesszió bevételeiből vásárolja meg Rákosrendezőt. Vitézy Dávid azonban egy Facebook-bejegyzésben hosszasan kifejtette, hogy Budapest milyen összegből rendezné a vételár első felét, valamint azt, hogy milyen feltételeknek kell teljesülniük azért, hogy a második és harmadik részletet kifizethessék.

Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője Facebook-posztban reagált a MOHU közleményére, melyben arról írtak, hogy a frakcióvezető korábban lapunknak tett kijelentésével ellentétben 

a hulladékkoncesszió bevételeiből biztos nem veszi meg a főváros Rákosrendezőt

közölték. Majd hozzátették, hogy a MOHU Budapest valóban fizetett a BKM-nek, összesen 39 milliárd forintot adtak a MOHU Budapest 50 százalékáért és annak működtetéséért. Ebből 17 milliárd forintot a BKM csak a közös tulajdonú MOHU Budapest fejlesztésére költhet – ezt az összeget letéti számlán kell tartani, másra nem lehet fordítani.

„Sok féligazság jelent meg az elmúlt napokban arról, hogy a főváros mit tud kifizetni a MOHU-tól származó bevételekből, és miből mire mennyit költhet” – írta vasárnap a Facebookon Vitézy Dávid.

Mint írta, a BKM-nek a szerződés aláírását követően 10 munkanapja van arra, hogy a vételár 25 százalékát, azaz 12,73 milliárd forintot kifizessen. Az összeget pedig a Hulladékhasznosító Mű eladásából származó „szabad felhasználású bevételek terhére fizeti ki a BKM – ennek semmilyen akadálya nincs. Ezt a MOHU tegnapi közleménye sem cáfolja”. 

A hírekkel kapcsolatban, miszerint a főváros jelenleg nem rendelkezik a második részlet kifizetéséhez szükséges pénzzel, úgy reagált, hogy a kifizetés még nem esedékes, mert ahhoz öt feltételnek teljesülnie kell, melyek „nem egyik napról a másikra fognak teljesülni”. 

A feltételek a következőek:

  • Az építési jogszabályok módosítása;
  • „minden más magyar jogszabályt, akár törvényt is, a kormány úgy módosítson, hogy az elősegítse a beruházást és az építési engedély megszerzését”. A megváltoztatni kívánt törvényeket pedig a vevőnek kell összegyűjtenie.
  • nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá minősítés;
  • az ingatlan teljes tehermentesítése, a perfeljegyzések törlése – „ez a fővárostól független, de az állam számára jelentős feladatot jelentő feltétel”;
  • a telekalakítás, a vasúti területek felosztása

A felsorolt feltételek teljesülési ideje akár egy évnél is több idő lehet. A harmadik, 20,38 milliárd forintos részlet kifizetése 2039-ig esedékes, és ahhoz kötött, hogy a kormány teljesítse a 800 millió eurós (324 millárd forintos) infrastrukturális vállalását. A kormány többek között a vasúti pálya fejlesztését, annak befedését és metrófejlesztést is vállalt.

Tehát a főváros nemcsak politikai értelemben kérheti számon a közlekedési beruházásokat a kormányon, hanem az adásvételi szerződés alapján is

– tette hozzá Vitézy Dávid.

A bejegyzés zárásaként kiemelte, hogy amennyiben a kormány nem működik együtt, akkor a vételár második felét nem kell kifizetni, és az első is visszajár, ha végül a szerződés ellehetetlenül.