Április elsejétől bírságot szabhatnak ki a visszaváltható palackok miatt

További Belföld cikkek
-
Változékony időjárással indul a hét, esőben és napsütésben is lesz részünk
- Újabb részletek derültek ki a Ráckeresztúron meggyilkolt nőről
- Megszólalt a fonói gyillkossággal vádolt férfi barátja: mindenki tudta, hogy „fóliázik”
- Orbán Viktor az angolokat kifütyülő gyerekekről: Akkor láttam, hogy itt még lesznek nagy dolgok
- Lázár János: A Pride olyan, mint a dohányzás, mindkettőtől meg kell védeni a gyerekeket
A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer célja, hogy a hulladékkezelési költségeket azok a vállalatok viseljék, amelyek termékei hulladékot termelték. A most már több mint másfél éve bevezetett rendszer értelmében a gyártóknak regisztrálniuk kell a Mohu és az OKIR rendszereibe, valamint pontos adatokat kell szolgáltatniuk a forgalomba hozott termékek mennyiségéről. Az utóbbi adatok alapján pedig határidőre be kell fizetniük a rájuk eső kiterjesztett gyártói felelősségi díjat.
Korábban a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) kormányrendelet nem tartalmazott kifejezetten az EPR-rendszerben meghatározott gyártói kötelezettségekre vonatkozóan bírságtételeket. Ez viszont április elsejével megváltozik.
Az új szabályozás értelmében az országos hulladékgazdálkodási hatóság már bírságtételeket alkalmazhat az említett kötelezettségek teljesítésének elmaradása esetén. A bírságolási mechanizmust a következő két esetben vezetik be:
- adatszolgáltatás elmulasztása,
- valótlan adatokat tartalmazó adatszolgáltatás.
Mekkora bírságra számíthatnak a gyártók?
Az első esetben, tehát amennyiben a gyártó nem teljesíti a forgalomba hozott körforgásos termékek mennyiségére vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségét, a hatóság a bírság összegét a ténylegesen forgalomba hozott mennyiség és az adott termékáramra meghatározott egységnyi díjtétel felének szorzataként határozza meg.
A második esetben, vagyis amennyiben a gyártó valótlan adatokat közöl, és ezáltal a ténylegesnél alacsonyabb díjfizetési kötelezettséget teljesít, a bírság kiszámítása a valós és a bejelentett mennyiség különbsége alapján történik, amelyet az egységnyi díjtétel felével szorozva határoznak meg.
Mind a két esetben a bírság megfizetésén túl a gyártóknak kötelességük a tényleges, hiánytalan és pontos adatszolgáltatás teljesítése is.
Ki ellenőrzi az adatszolgáltatást?
Az adatszolgáltatások hitelességének és teljességének vizsgálata az országos hulladékgazdálkodási hatóság hatáskörébe és illetékességébe tartozik. A vizsgálatok keretén belül az érintett vállalkozások számíthatnak adategyeztetésekre, helyszíni ellenőrzésekre, valamint szükség esetén további dokumentáció bekérésére.
Az új szabályozás célja, hogy a gyártókat pontos és határidőben történő adatszolgáltatásra ösztönözze, ami elősegíti a hulladékgazdálkodási rendszer átláthatóságát és hatékonyságát, valamint ösztönzi a gyártókat, hogy felelősséget vállaljanak a hulladékkezelési kötelezettségeikért, hozzájárulva a fenntartható erőforrás-gazdálkodás és a körforgásos gazdaság céljainak megvalósításához.
(Borítókép: Getty Images Hungary)