A véleménynyilvánító népszavazás jogilag nem, de politikailag kötné a képviselőket

Mint arról az Index is beszámolt, Orbán Viktor véleménynyilvánító szavazást kezdeményez Ukrajna európai uniós tagságáról. A miniszterelnök erről az Ukrajnáról szóló, rendkívüli uniós csúcstalálkozó után beszélt újságíróknak csütörtök éjjel Brüsszelben. A kormányfő azt is hangsúlyozta, hogy újra komolyan „elő kell vennünk” Ukrajna európai uniós tagságának a kérdését, mert felelősen e mellett most nem lehet dönteni. Azt is elmondta, nem szeretné, ha az emberek feje fölött születne erről döntés, ezért kezdeményezni fognak egy véleménynyilvánító szavazást Ukrajna európai uniós tagságáról. Megjegyezte: úgy fogják lebonyolítani, mint a nemzeti konzultációkat szokták: gyorsan és egyszerűen. „Aztán meglátjuk” – tette hozzá.

Országos és helyi

A népszavazás (referendum) a közvetlen demokrácia egyik eszköze. Ezzel a választópolgárok az országgyűlési vagy az önkormányzati választások között is kifejezhetik véleményüket országos és helyi kérdésekről.

A tele­pü­lése­ken ugyanis a legkülönfélébb kérdésekről kérik ki a lakosság véleményét: pél­dául településrész átcsatolásáról, más várme­gyéhez csatlakozásról, hulla­déklerakó megépítéséről, távközlési antennatoronyról, el­kerülő út nyomvonaláról vagy más helyi ügyekről.

2011 óta a két országos referendummal szemben 66 helyi népszavazást rendeztek hazánkban, a legtöbbet (16-ot) 2012-ben. Tavaly a Veszprém vármegyei Márkón új bányatelek nyitásáról, míg Nyirádon napelemparkról kérték ki a helyiek álláspontját. A márkói szavazás érvényesen, a nyirádi érvénytelenül zárult.

Ügydöntő és véleménynyilvánító

Az országos népszavazásnak a jogkövetkezmények szempontjából két fajtája van:

• ügydöntő 
• és véleménynyilvánító.

Az ügydöntő referendum eredménye kötelező az Országgyűlésre, vagyis a nép­szavazásra feltett kérdésben hozandó törvény megalkotásakor a képviselők nem hagyhatják figyelmen kívül a választópolgárok többségi véleményét.

Ezzel szemben a véleménynyilvánító népszavazás eredmé­nye jogilag nem köti a képviselőket, egy majdani törvény tartalma elvileg akár el is térhet a választópolgárok többségi véleményétől. Az már nem jogi, hanem politikai kérdés: vajon bölcsen tennék-e?

Kötelező és fakultatív

Emellett az országos népszavazásnak két típusa van:

• kötelező népszavazás (kötelező megtartani, ha azt kétszázezer választópolgár kezdeményezi),
• fakultatív népszavazás (ha a népszavazást a köztársasági elnök, a kormány vagy 100 ezer választópolgár kezdeményezi).

Amíg a választópolgári kezdeményezés – az aláírások számától függően – kötelező és fakultatív is lehet, addig a kormány, valamint a köztársasági elnök kezdeményezése minden esetben fakultatív, azaz az Országgyűlés szabadon dönt, hogy elrendeli-e a népszavazást.

Két akadály is elhárult

Eredetileg a járványügyi veszélyhelyzet szabályai miatt nem lehetett népszavazást tartani. Ezt a rendelkezést egészítette ki a 438/2021. (VII. 21.) Korm.-rendelet, amely egy gyors módosítással mégis lehetővé tette az országos népszavazás kezdeményezését:

A koronavírus-járvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény 4. paragrafusa azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy országos népszavazás kezdeményezhető.

Négy hónappal később pedig az Országgyűlés azt a korlátozást is eltörölte, amely szerint nem tűzhető ki országos népszavazás az országgyűlési, az európai parlamenti és az önkormányzati választást megelőző és követő negyvenegy napon belüli időpontra. Ez a törvényi korrekció tette lehetővé, hogy az úgynevezett gyermekvédelmi népszavazást az országgyűlési választásokkal egy napra, 2022. április 3-ára tűzze ki az államfő.

Ha a kormány kezdeményezi a népszavazást, az Országgyűlésnek harminc napon belül kell döntenie arról, hogy helyt ad-e a referendumnak, ehhez össze kell hívni a parlamentet. Az Országgyűlés népszavazást elrendelő határozatában fel kell tüntetni a referendumra bocsátott, a kezdeményezésben szereplő konkrét kérdést, valamint rendelkezni kell a népszavazás költségvetéséről is.

Táblázatunk az 1989 óta lezajlott országos népszavazások témáit és eredményeit mutatja be: 

Év	Az országos népszavazás témája	Érvényes?	Érvényes szavazat	Igen		Nem
1989	A köztársasági elnök későbbi megválasztása	igen	4 297751	2151926	50,07%	2145825	49,93%
	Munkahelyi pártszervezetek megszüntetése	igen	4310999	4101958	95,15%	209041	4,85%
	Az MSZMP elszámoltatása	igen	4314550	4114994	95,37%	199556	4,63%
	A munkásőrség feloszlatása	igen	4285604	4068420	94,94%	217184	5,07%
1990	A köztársasági elnök közvetlen megválasztása	nem	1078899	926823	85,90%	152076	14,10%
1997	Magyarország NATO-csatlakozása	igen	3919114	3344131	85,33%	574983	14,67%
2003	Magyarország EU-tagsága	igen	3648717	3056027	83,76%	592690	16,24%
2004	A kórházprivatizáció visszavonása	nem	2957320	1922680	65,01%	1034640	34,99%
	Kettős állampolgárság	nem	2949849	1521271	51,57%	1428578	48,43%
2008	A kórházi napidíj megszüntetése	igen	4026917	3385981	84,08%	640936	15,92%
	A vizitdíj megszüntetése	igen	4029596	3321313	82,42%	708283	17,58%
	A felsőoktatási tandíj megszüntetése	igen	4025258	3309616	82,22%	715642	17,78%
2016	Kötelező betelepítés	nem	3338481	55758	1,67%	3282723	98,33%
2022	Szexuális irányultságot bemutató foglalkozás tartása kiskorúaknak	nem	3910436	300282	7,68%	3610154	92,32%
	Nemi átalakítás népszerűsítése kiskorúaknak	nem	3880381	158447	4,08%	3721934	95,92%
	Szexuális médiatartalmak bemutatása kiskorúaknak	nem	3872161	180785	4,67%	3691376	95,33%
	Nem megváltoztatását bemutató médiatartalmak kiskorúaknak	nem	3870042	186938	4,83%	3683104	95,17%
Forrás: valasztas.hu

(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)