A Bokros-csomag harmincadik évfordulóján megszólalt a szerző
További Belföld cikkek
- Három embert vettek őrizetbe a Pride betiltása elleni tüntetés után
- Több magyar kórház is felkészült az észak-macedón diszkótragédia sérültjeinek fogadására
- Dermesztő hajnalok, ragyogó nappalok: extrém időjárási hullámvasútra kell készülni
- 1848 zsidó hőseire emlékeztek a Dohány utcai zsinagógánál
- Vitézy Dávid és Kajdi Csaba a főváros jövőjéről és a Pride-ról vitázott
A hvg360 Bokros Lajossal, az 1995-ös stabilizációs program egyik kidolgozójával készített interjút, amelyben az egykori pénzügyminiszter értékelte az akkori gazdasági helyzetet, a bevezetett intézkedéseket és azok hosszú távú hatásait. Bokros szerint az általa kidolgozott reformok folytatása esetén Magyarország ma már osztrák színvonalon teljesíthetne.
Reformok kritikus tömege kellene – mondta Bokros Lajos a magyar gazdasági felzárkózás útjáról, ezenkívül az alábbi témákról fejtette ki a véleményét:
- A 70 éves közgazdász úgy véli, hogy az 1994-es választások előtt már látszott, hogy felborult a pénzügyi egyensúly. Horn Gyula miniszterelnök hiába kért 1 milliárd márka hitelt Helmut Kohl német kancellártól, stabilizációs program hiányában nem számíthatott külső támogatásra – mondta.
- Kifejtette, hogy a program első pillére a monetáris politika megváltoztatása volt a forint leértékelésével. A második pillér a vámpótlék bevezetése, a harmadik az államháztartási reform, a negyedik pedig a jövedelempolitika, a reálbérek csökkentése volt.
- Az államadósság négy év alatt a GDP 90 százalékáról 60 százalék alá csökkent, köszönhetően a privatizációs bevételeknek és a lendületes gazdasági növekedésnek. Bokros szerint a stabilizációt követő öt esztendőt utólag már „aranykornak” lehet tekinteni.
- Bokros Lajos elárulta, hogy a társadalombiztosítás költségvetése miatt mondott le, mivel Nagy Sándor vezetésével a szakszervezetek „rettenetes költségvetést” raktak össze, amit nem vállalhatott. Horn Gyula azonban jóban volt a szakszervezetekkel, így elfogadta Bokros lemondását.
- Emlékeztetett, hogy a program Medgyessy Péter alatt is folyt, 1998-ban elindult a többpilléres nyugdíjrendszer. A reformoknak a 2008. márciusi népszavazás vetett véget, ami a tandíjról és a vizitdíjról szólt.
- A nyugdíjrendszerből csak az önkéntes magánnyugdíjpénztárak maradtak meg – hangsúlyozta. Az egészségügyben nem alakult ki a többpilléres rendszer, helyette „szétverték az ágazatot”. A felsőoktatásban megszűnt a tanszabadság, sok helyen romlik az oktatás minősége.
- Bokros Lajos külföldi tanácsadói tapasztalatai között említette, hogy Szlovákiában a Dzurinda-kormány alatt szinte minden területen volt előrelépés. Horvátországban a bankszektor privatizációja volt eredményes, Romániában a privatizáció infrastruktúrájának kialakítása, Szerbiában pedig a bankreform bizonyult sikeresnek.
- A volt miniszter szerint a reformok kritikus tömegére lenne szükség, amelyeket korábban 300 pontban foglalt össze. A reformnak három ismérve van: javítja a teljesítményt és minőséget, növeli az esélyegyenlőséget, valamint hatékony költséggazdálkodást eredményez.
- Bokros kijelentette: „Negyedszázad elveszett a hazai fejlődésből.” Véleménye szerint ha folytatták volna a reformokat, a magyar gazdaság ma osztrák szinten teljesítene, és a társadalom is osztrák színvonalon élhetne.
A közgazdász három évtized távlatából is kitart amellett, hogy az 1995-ös stabilizációs csomag helyes irányba terelte az országot, azonban a későbbi kormányok politikai döntései miatt a kezdeti sikerek nem teljesedtek ki. Véleménye szerint a jelenlegi gazdasági problémákra is csak átfogó, rendszerszintű reformok és a jogállamiság helyreállítása jelenthetne megoldást, ami nélkül a magyar gazdaság felzárkózása továbbra is csak vágyálom marad.