Magyarország teljes tilalmat vezet be a műhúsra

Az Országgyűlés elé került törvényjavaslat kizárólag az orvosi és állatgyógyászati célú felhasználást engedélyezné, minden más esetben szigorúan tiltaná a műhús előállítását és forgalmazását Magyarországon.

A törvényjavaslat szerint laboratóriumi hús minden olyan termék, amelyet állati sejtekből vagy szövetből mesterséges körülmények között, az élő szervezeten kívül izoláltak vagy állítottak elő. Ez az új élelmiszeripari technológia lehetővé teszi, hogy élő állatok levágása nélkül, laboratóriumi körülmények között tenyésszenek hússzerű terméket. A folyamatban sejteket gyűjtenek egy állatból, majd ezeket tápoldatban szaporítják, ahol a sejtek osztódnak és izomszövetté fejlődnek. A technológia támogatói szerint ez fenntarthatóbb és etikusabb alternatívát kínálhat a hagyományos hústermeléssel szemben, mivel kevesebb erőforrást és földterületet igényel, valamint csökkentheti az állattenyésztéssel járó környezeti terhelést.

A tilalom indoklása

A törvényjavaslat előterjesztői több aggályt is megfogalmaztak:

• A hagyományos élelmiszer-termelés kedvező hatást gyakorol a mezőgazdaságra és a vidéki életkörülményekre, szemben a műhús előállításával. 
• Az étkezés alapját a jó minőségű, természetes alapanyagokból előállított élelmiszerek kell hogy jelentsék.
• A hagyományostól eltérő technológiákban potenciális veszélyek rejlenek, amelyekre még nincs megnyugtató válasz.
• A javaslat hangsúlyozza, hogy az élelmiszerek beépülnek az emberi szervezetbe, ezért mindent meg kell tenni a lehetséges negatív hatások kizárása érdekében.

A törvényjavaslat szerint a tilalom megszegése esetén az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény alapján szankcionál. A javaslat felhatalmazza a kormányt, hogy rendeletben jelölje ki az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet, amely a törvény betartását ellenőrzi.

Mi a műhús jelenlegi helyzete?

Miközben Magyarország a teljes tiltás mellett döntött, világszerte eltérő a szabályozás a laboratóriumi húsok tekintetében. Szingapúr volt az első ország, amely 2020-ban engedélyezte a laboratóriumban tenyésztett csirkehús értékesítését. Az Egyesült Államokban 2023-ban kapott zöld utat két vállalat műhústerméke.

Az Európai Unióban egyelőre nincs egységes szabályozás, a laboratóriumi húst az új élelmiszerek közé sorolják, amelyek forgalomba hozatala előzetes engedélyeztetéshez kötött.

A szabályozás kérdése világszerte megosztó: a támogatók szerint a technológia segíthet csökkenteni az állattenyésztés környezeti lábnyomát és enyhíteni az állatjóléti aggályokat, míg az ellenzők – köztük a magyar törvényalkotók – a természetességet, a hagyományos mezőgazdasági módszereket és az elővigyázatosság elvét hangsúlyozzák.

A műhús betiltásáról szóló törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(Borítókép: Németh Emília / Index)