Botka László és a hisztis környezetvédők: mégis mennyit fogyaszt majd a szegedi BYD?

„Nincs rosszabb a környezetvédelem szent ügyének, mint amikor 3 éves bölcsészdiplomával rendelkezők védik” – posztolta Botka László a Facebook-oldalán. Szeged polgármestere szerint a bölcsész-környezetvédők nincsenek tisztában sem az energetika, sem a biológia alapfogalmaival, de képesek hisztit kelteni.

Ezzel kárt okoznak!

– fogalmazott a politikus.

Az egyházmegye kétszer elküldött minket a francba

A szegedi városvezető eddig nagyon jól kezelte a helyi zöldeket, és kiállt a természetvédelem ügye mellett. 2019-ben a Zöld város programért felelős tanácsnokának nevezte ki a Momentum helyi elnökét, Mihálik Edvint. A város zöldítése és fásítása prioritás volt a Tisza-parti városban.

A szegedi közgyűlés „Szent Ferenc-erdőre” keresztelte el a hathektáros véderdőt, amit egy évtizeddel ezelőtt azért ültettek, mert a homokhátság felől a szél folyamatosan hordja és teríti a homokot az alacsonyan fekvő alföldi városba. Emiatt pedig gyakran rosszak a légszennyezettségi mutatók.

A véderdő kivágása hatalmas felzúdulást keltett a Tisza-parti városban, és nem akadt olyan politikus képviselő-testületben, aki az ügy mellé állt volna. A szegedi önkormányzat, valamint a Kiss-Rigó László vezette püspökség között komoly feszültség alakult ki. Botka László egy fórumon egyenesen úgy fogalmazott: „Az egyházmegye kétszer elküldött bennünket a francba.” Végül Kiss-Rigó László engedett, és Mórahalomra költöztette az utánpótlásközpontot.

Évi 7 ezer tonna veszélyes hulladékkal számolnak

Szeged polgármesterét az Átlátszó egyik cikke bosszantotta fel, ami – dokumentumokra hivatkozva – azt állította, hogy a városban épülő BYD e-autógyár egy kisvárosnyi vizet, áramot és gázt fogyaszt majd. Az idén februárban, a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal által kiállított környezethasználati engedélyből kiderül, hogy a gyár napi vízigénye 7 ezer köbméter, éves szinten pedig összesen 1,8 millió köbméter vizet használnak majd el.

A vármegye által kiadott engedély szerint az akkucsomagokat „Kínából tengeren, majd közúton szállítják készen” a szegedi gyár akkumulátorkirakodó platformjára. A gyárból körülbelül havi 30 ezer, napi 1400 járművet szállítanak majd el. Az így kalkulált napi körülbelül 175 szállítás jelentősen megnöveli a gyár körüli kamionforgalmat, ezt idővel vasúti szállítással akarják csökkenteni. A tervek szerint 2027-ben helyezik üzembe a teherpályaudvart, ezzel a kamionos szállítás a felére csökkenthető.

A hulladékképződés mértéke a technológiából adódóan jelentős

– áll az engedélyben, ami alapján évi 155 ezer tonna „speciális kezelés nélkül újrahasznosítható” hulladékkal, és évi 7 ezer tonna veszélyes hulladékkal számolnak. A hulladék elszállítása szintén pluszforgalmat generál majd az üzem környékén – arról, hogy ki és hova fogja elszállítani a veszélyes hulladékot, nem írnak semmit az engedélyben.

Magyar Péter: tízezer ázsiai munkás fog a gyárban dolgozni

Botka László szerint ugyanakkor a szegedi BYD-gyár harmadannyi vizet használ, mint egy akkugyár, amiből Debrecenben 3 épül.

Szegedi kútjaink duplaannyi vizet termelnek, mint amennyit a város és a BYD együtt elhasznál

– fogalmazott a polgármester, és emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltást megelőzően, amikor Szeged még a könnyűipar egyik központja volt, a gyárak több vizet használtak, mint a BYD és a város lakossága fog.

Az áramról szólva Botka László kijelentette, hogy Szegeden ez nagyrészt ipari és lakossági napelemből származik. „Városvezetésem fő célja a valódi környezetvédelem” – fogalmazott az 52 éves politikus.

A politikus szerint a projekt a magyar adófizetők pénzéből, de kínai érdekek mentén épül, és tízezer Fülöp-szigeteki munkás fog benne dolgozni, akik még adókedvezményt is kapnak.

(Borítókép: Shutterstock)