Provokációt, mozgósító erőt és ezeréves stratégiát is látnak Orbán Viktor beszédében

„Mi vagyunk a jövő” – Orbán Viktor március 15-i beszédében a magyar szabadság eszméjének örökkévaló erejéről, a brüsszeli támadások elleni védekezésről és Ukrajna EU-s csatlakozásának elutasításáról beszélt. Továbbá ellenfeleinek, az „áttelelt poloskáknak”, az „újkori labancoknak” és a „Weber-fiókáknak” üzent.

Nagy Attila Tibor rámutatott, hogy Orbán Viktor beszédében ismét hallhattuk a szabadság és a magyarság összekapcsolódását. A politikai elemző kiemelte, hogy itt azonban nem az egyének szabadsága a lényeg, hanem a magyarság szabadsága a birodalmakkal szemben. A kormányfő ismételten szembeállította a magyarok mint kollektíva szabadságát a korábbi, magyarokat elnyomó és a mostani „brüsszeli” birodalom szabadságával. Nagy Attila Tibor felhívta a figyelmet arra, hogy Orbán Viktor az Európai Uniót ma egyenesen az elnyomó Habsburg-birodalommal vetette össze, pedig a több évszázados Habsburg-uralomnak nem csupán elnyomó jellege volt – különösen nem a dualizmus idején.

Az elemző ezzel kapcsolatban hozzátette, hogy Orbán Viktor beszédében az EU-val szembeni dacos, de egyúttal győztes szembenállás jelent meg. Az EU továbbra is nagyon erős ellenségkép, ami Nagy Attila Tibor szerint annyiban sajnálatos, hogy az EU tagállamai között 1957 óta nem volt háború, és ez az unió nagy előnyeként az orbáni beszédekben nem kap szerepet.

Poloskák és Patrióták: Orbán háborúja a Nyugattal

Arra is rámutatott az elemző, hogy ismét megjelent az értékvesztett, magából kifordult Nyugat képe, amellyel szemben Orbán Viktor a Nyugat egyfajta megmentőjeként tünteti fel magát. A miniszterelnök ugyanakkor nem kíván kilépni az EU-ból, hanem azt a saját – patrióta – szájíze szerint kívánja megváltoztatni.

Nagy Attila Tibor arról is beszélt, hogy hangsúlyos szerepet kapott az anyák adómentességének kiterjesztése, valamint Ukrajna uniós tagságának elvetése és az ezzel kapcsolatos véleménynyilvánító szavazás. Felhívta a figyelmet arra, hogy Ukrajna az orbáni 12 pontban is szerepel, amit a kormányfő reggel osztott meg a Facebook-oldalán, és amely jól felvezette a mai beszédét.

A „tavaszi nagytakarítással” kapcsolatban Nagy Attila Tibor megjegyezte, hogy ez beleillik abba a kommunikációs vonalba, amelyet Orbán Viktor év eleje óta hangsúlyoz, vagyis a külföldi érdekeket szolgáló szervezetek és erők kisöprésébe. A jogi részleteket és problémákat azonban a kormányfő mellőzte, mivel ez fékezte volna a beszéd lendületét.

Az elemző kitért a miniszterelnök poloskázós fordulatára is („Átteleltek a poloskák” – jelentette ki), amivel Nagy Attila Tibor szerint egyértelműen Magyar Péterre, a Tisza Párt elnökére utalt, hiszen

Az elemző úgy véli, Orbán Viktor célja az is lehetett, hogy ellenfelei ismét felháborodjanak, és ezzel egyfajta ingyenreklámot csináljanak a kormányfői beszédének. „A provokáció sikerre ítéltetett” – jelentette ki Nagy Attila Tibor.

Összességében úgy látja, hogy Orbán Viktor beszéde mozgósító erejű volt, és erőteljesen a fideszes szavazók elvárásai és lelkülete szerint hangzott el. A jelentős létszámú közönség jól fogadta a beszédet, és többször is lelkesen megtapsolta.

„Egy nyugodt, határozott, világos programmal rendelkező kormányfő képe rajzolódott ki”

Mráz Ágoston Sámuel úgy látja, Orbán Viktor március 15-i beszéde

az évértékelő logikus folytatása volt, kicsit más műfajban. Egy nyugodt, határozott, világos programmal rendelkező kormányfő képe rajzolódott ki, aki megfogalmazta, hogy a következő egy évben hogyan folytatja tizenöt éves küzdelmét a magyar szuverenitásért, a külföldi beavatkozás ellen és a patrióta nemzetgazdasági modell védelme érdekében.

A Nézőpont Intézet vezetője szerint a miniszterelnök beszéde alkalmas volt arra, ami a célja ennek a műfajnak: lelkesítette a támogatókat. „A Fidesznek jelenleg nem annyira aktívak a támogatói, ezért is beszélt a kormányfő az Ukrajna uniós tagságáról szóló véleménynyilvánító szavazásról, ami szintén mozgósító eszköz lehet.”

Mráz Ágoston Sámuel úgy vélekedett, egy beszéd önmagában ritkán alkalmas a szavazók mozgósítására, viszont a követelések megfogalmazása vagy a korábbi bejelentések ismétlése igen. A politológus arra számít, hogy a véleménynyilvánító szavazás, a nemzeti szabadság védelme, a Brüsszellel szemben felvállalt kritika, az elért eredmények megvédése, valamint a családbarát adózási rendszer népszerűsége elegendők lehetnek arra, hogy 2026 áprilisára – amikor igazán fontos lesz – mozgósítsa a kormánypárti tábort.

A Nézőpont vezetője arra a kérdésünkre, hogy március 15. is egy mozgósítási verseny-e a Fidesz és a Tisza Párt között, kifejtette: „Természetesen, de a politikai mozgósítási versenyben nem az utcai létszámmal kapcsolatos számháború a fontos. A nyilvánosságot és a sajtót ez is érdekli, Orbán Viktor rendezvényén rengetegen voltak, Magyar Péterén is lesznek, viszont az igazi verseny nem ezen a területen, hanem a szavazóurnáknál zajlik. A Fidesznek egyértelműen több szimpatizánsa van, mint a Tiszának, de jelenleg kevésbé aktívak, mint a Tisza támogatói”.

Trump és Orbán szövetsége a „brüsszeli birodalom” ellen

Helyszíni tudósítónknak Szánthó Miklós, a kormánypárti Alapjogokért Központ jogi elemző- és kutatóintézet vezetője is értékelte Orbán Viktor beszédét.

Nem meglepő, hogy szó esett a beszédben az aktuálpolitikai kérdésekről, mert politikai eseményekről szóló ünnep a 1848-as forradalom

– hangsúlyozta Szánthó Miklós.

Az Alapjogokért Központ vezetője szerint a miniszterelnök beszéde abba a magyar jobboldal által nagyon régóta vallott felfogásba illeszkedik, mely szerint a magyar nagy stratégiának ezer év óta az a lényege, hogy hagyjanak minket békén.

Egy nagy birodalom se akarjon beolvasztani minket saját magába. Ez volt szerintem ennek a beszédnek is a lényege, a történelmi párhuzamok pedig adottak, gondolhatunk akár Konstantinápolyra, akár Bécsre, akár Moszkvára, napjainkban pedig Brüsszelre. Egy ugyanolyan szabadságharc van szerintem most is. Korábban ezt lehetett nevezni kuruc–labanc harcnak, ma ez a szuverenistáknak és a globalistáknak a küzdelme

– fogalmazott a kormánypárti elemző.

Szánthó Miklós kiemelte, hogy mivel a szuverenisták és a globalisták harcáról van szó, ezért nem beszélhetünk csak Európáról.

„Ez egy világméretű, de minimum az egész nyugati civilizációra kiterjedő küzdelem, és azáltal, hogy Donald Trump győzött Amerikában, új helyzet és új világ van. Brüsszelnek azért volt szélesebb a vállánál az arca, mert ott volt mögötte a demokrata vezetésű Biden-féle Fehér Ház támogatása, minden egyes témában: migrációban, genderben, háborúban, mindenben. Most ez a támogatás kiment Brüsszel mögül, és ez a brüsszeli általános politikának is a gyengülését, a harcosságának, az aktivitásának az erodálódását fogja hosszú távon maga után vonni. Brüsszel nem magától volt ilyen erős, sőt Brüsszel nem magától csinálta ezeket a politikákat – például Magyarország ellen –, hanem Washington támogatásával, sőt nem egy esetben Washingtonnak a kérésére. Most ez megszűnik, mert Donald Trumpnak az első számú szövetségese Európában nem Ursula von der Leyen, hanem Orbán Viktor” – fejtette ki a kormánypárti elemző.

(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 177. évfordulója alkalmából tartott állami díszünnepségen a Múzeumkertben 2025. március 15-én. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benko Vivien Cher / MTI)