Poloskák és férgek – Török Gábor szerint négy oka lehet, miért ilyen beszédet mondott Orbán Viktor március 15-én

2025.03.16. 14:36
Orbán Viktor március 15-i beszédéről posztolt Török Gábor politikai elemző a közösségi oldalán. Véleménye szerint négy lehetséges oka van annak, hogy miért poloskázott és férgezett a miniszterelnök a pulpituson: pánik, gumicsont, hisztéria és hiba. A poszt mellé egy korabeli országgyűlési jegyzőkönyvet idézett az elemző, amelyben Szájer József arról beszélt, hogy egy politikus átlépte a Rubicont, ahonnan nincs visszaút – utalva Torgyán József nyilvános uszítására.

Török Gábor politikai elemző a Facebook-oldalán reagált Orbán Viktor poloskázós, férgezős, dögkeselyűzős március 15-i beszédére – a két vonatkozó idézetet kiemelve a miniszterelnök beszédéből –, mellé pedig egy Szájer József-idézetet tett ki illusztrációnak. Szájer arról beszélt sok évvel ezelőtt az Országgyűlésben, hogy Torgyán József 1996. március 15-i beszédében „átlépte a politikai magatartás Rubiconját. Innen már nincsen tovább”.

Egy magát demokratikusnak, parlamenti politikusnak valló személy arcáról lehullott az álarc, elveszítve önkontrollját, politikai ellenfeleit kiirtással, akasztófával és kötéllel riogatta

– mondta akkor Szájer. 

„Átteleltek a poloskák. Felszámoljuk a pénzügyi gépezetet, amely korrupt dollárokból vásárolt meg politikusokat, bírókat, újságírókat, álcivil szervezeteket és politikai aktivistákat. Felszámoljuk az egész árnyékhadsereget. (…) Ha van igazság, márpedig van, akkor a pokolban külön bugyor várja őket” – fogalmazott a miniszterelnök március 15-én.

„Álliberális undorító férgek és dögkeselyűk lepték el hazánkat, és amíg a liberális férgek belülről rágják édes hazánk nemes testét, addig a liberális dögkeselyűk kívülről tépik, szaggatják az ezer sebből vérző, Trianonban megcsonkított, Párizsban tovább kurtított szerencsétlen nemzetünket – de mi nem engedjük!” – mondta '96-ban Torgyán.

Török Gábor négy lehetőséget vázolt fel arra, hogy a miniszterelnök miért használhatott ennyire erős kifejezéseket a beszédében: 

  • „ha úgy látják, hogy apad a tábor, és még mélyebbre kell ásni az árkokat, hogy ezzel megállítsák a dezertálást (pánik);
  • ha úgy érzik, kell valami nagyon erős mondás, hogy arról szóljon a közélet, ne pedig más, számukra sokkal kellemetlenebb témákról (gumicsont);
  • ha úgy gondolják, hogy számukra hasznos, ha a másik tábor fenyegetve érzi magát (hisztéria);
  • ha nem mérik fel jól, hogy egy ilyen megszólalásnak mi lesz a következménye (hiba)”.

Véleménye szerint Torgyán anno egyértelműen a negyediket követte el, „itt most mind a négy esélyes még” – fogalmazott.