Lánczi Tamás az újságíróknak: Az Egyesült Államokban önök külföldi ügynökként lennének nyilvántartva
További Belföld cikkek
- Egy hatéves kisfiút kellett újraéleszteni a siklósi fürdőben
- Nem lesz együttműködés a Tisza Párttal a választáson, a Kutyapárt önállóan indul
- Mekkora esély van arra, hogy magyar pápát válasszanak?
- Mindketten lemondták, sem Jakupcsek Gabriella, sem Magyar Péter nem vesz részt a Női Sikernapon
- Hadházy Ákos: A hazug rendőrt könnyebb utolérni, mint a sánta kutyát
A Szuverenitásvédelmi Hivatal március elején közölt egy jelentést, amelyben azt állítják, hogy a USAID-től Magyarországra érkezett pénzeket egy „rendkívül bonyolult, többlépcsős, szerteágazó finanszírozási rendszerben” utalták, ráadásul a pénz összefolyt az uniós támogatásokkal is. Jelentésük szerint a több tízmilliárd dollárból jutott „politikai nyomásgyakorló aktivistacsoportoknak, médiavállalatoknak és terrorszervezeteknek is”, tehát egyértelműnek látják, hogy maga az ügynökség semmiképpen nem humanitárius szervezet.
A jelentésben ezenfelül azt állítják, hogy Magyarország 9 millió dollárt kapott az elmúlt két évben. Az összegből részesült szerkesztőségekről listát készítettek, amelyen rajta van az Átlátszó, a Direkt36, a Szabad Európa és a Telex, de mindenféle bizonyíték nélkül a 444 is odakerült. Ráadásul azt is tudni vélik, hogy a 444 által bevallott 2-4 százalékos támogatás (mármint az, hogy a működésük ennyi százaléka biztosított a támogatásból) „a 444 gazdálkodását behatóan ismerve ez bizonyíthatóan nem igaz”.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökét, Lánczi Tamást a jelentéssel és az abban leírtakkal kapcsolatban kérdezte egyszerre három portál is (24.hu, 444, Telex). Az interjúban Lánczi tényként állította, hogy a lapokat Brüsszelből finanszírozzák, és szerinte a Telex át is verte azokat az olvasóit, akik mikroadományozóként fizettek nekik.
A hivatal elnökét többször is kérdezték, hogy állításait mivel tudja alátámasztani, bizonyítékokat viszont nem hozott fel, és szerinte erre nincs is szüksége, majd hozzátette, hogy szerinte az Egyesült Államokban a két portált „külföldi ügynökként” tartanák nyilván. Lánczi Tamás szerint tény, hogy a 444.hu-t valójában brüsszeli és amerikai forrásokból finanszírozzák, majd kijelentette: „Ha perelnek, elmegyünk a bíróságra, és ott be fogom önöknek ezt bizonyítani, jó?”
Egy másik kérdésre elmondta, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztériumot ért 2022-es orosz hackertámadással azért nem foglalkoznak, mert akkor még nem állt fenn a hivatal. A Megafon finanszírozásával pedig azért nem foglalkoztak, mert nem kaptak arra utaló jelzést, hogy külföldi pénzeket fogadtak volna el. Lánczi arra viszont nem volt hajlandó válaszolni, hogy milyen tevékenységet végzett Habony Árpád londoni cégében, vagy hogy milyen munkát végzett a sörlobbinak.