- Belföld
- laboratóriumi hús
- műhús
- hús
- élelmiszer
- táplálkozás
- állattenyésztés
- nagy istván
- parlament
- országgyűlés
Az étkezésünket érintené ez a változás, a kormány tiltással készül

További Belföld cikkek
- Baleset miatt több kilométeres a torlódás az M43-as autópályán
- Viharos széllökések és jégeső vár ránk húsvét előtt
- Hivatalosan is kinevezték Kurali Zoltánt a Magyar Nemzeti Bank alelnökének
- Kihúzták a nagypénteki Eurojackpotot, Magyarországon is milliós összeget nyert valaki
- Leukémiás csecsemő immunterápiájának támogatására indított aukciót a Budapest Airport elnöke
„A műhús előállításának és forgalomba hozatalának tilalmáról” – ezzel a címmel került napirendre a parlamentben egy kormánypárti javaslat. Az előterjesztés a laboratóriumi hús előállítását és forgalomba hozatalát általánosan tiltaná.
A tilalom alól csak a legszűkebb körben lehetnek kivételek, kizárólag orvosi és állatgyógyászati célú felhasználást tennének lehetővé. A törvényjavaslat így definiálja a laboratóriumi hús fogalmát: „állati sejtekből vagy szövetből mesterséges körülmények között, az élő szervezeten kívül izolált vagy előállított termék”.
Nagy István: Semmi sem indokolja, hogy ilyen módon hozzunk létre emberi fogyasztásra szánt élelmiszereket
Nagy István szerdán a parlamentben, előterjesztői beszédében kifejtette: „A törvényjavaslat a laboratóriumi hús hazai előállításának és forgalomba hozatalának általános tilalmára tesz javaslatot. A kormány elkötelezett az emberi egészség és a környezet védelme, valamint az agrárium fenntartható termelése és a hagyományos vidéki életforma védelme mellett. A laboratóriumi hús előállításának és forgalmazásának lehetővé tétele, elterjedése ezeket az értékeket veszélyezteti.”
A miniszter aláhúzta, a hazai élelmiszer-gazdaság jövőjének szempontjából kiemelt jelentősége van a hagyományos állattartáson alapuló húselőállításnak, különös tekintettel az élelmiszer-termelés fenntarthatóságára, valamint a vidék megtartó szerepére. A laboratóriumi hús előállításának térnyerése az agráriumra és a vidéki életkörülményekre egyaránt káros hatást gyakorolhat.
Nagy István szerint egyre több olyan élelmiszer jelenik meg a kínálatban, amelyeket a hús helyettesítésére fejlesztenek ki. Ide sorolható a világ néhány országában már a fogyasztóknak is hozzáférhető – az Európai Unióban még nem engedélyezett – laboratóriumi hús, amelyet állati eredetű szövetek mesterséges körülmények között történő tenyésztésével állítanak elő.
Semmi sem indokolja, hogy ilyen módon hozzunk létre emberi fogyasztásra szánt élelmiszereket. Elborzasztó az a technológia, amelyben kivesznek egy élő állatból egy szövetet, majd egy kádban, mesterséges körülmények között, sejtszaporítással növelik. Ez lényegében a teremtésbe történő beavatkozást jelenti
– hangsúlyozta a tárcavezető, hozzátéve: a leghatározottabban fel kell lépni, és ragaszkodni kell ahhoz, hogy minden élelmiszert a termőföldhöz kötve állítsanak elő. „A kultúra akkor kezdődött, amikor az ember elkezdte megművelni a földet, és addig tart, amíg megműveli” – fogalmazott Nagy István, azzal folytatva, hogy nem szabad megszakítani a termőföld és az ember munkájának kapcsolatát. Ha elterjed a műhús, „a hagyományokat és a kultúrát bontjuk fel, ami olyan gyökértelenséghez vezet, aminek beláthatatlan következményei lehetnek”, elveszíthetjük az identitásunkat, sőt a miniszter kijelentette: „Az európai létforma kerülhet veszélybe, ha elfogadjuk a művileg előállított húsok forgalmazását.”

Nagy István úgy vélekedett, hogy „a vidéki hagyomány, kultúra és életmód kerülhet válságba, amikor olyan témák kerülnek elő, hogy együnk-e műhúst, rovarfehérjét, sáskát, tücsköt vagy éppen bogarat”, ezért fellépnek a folyamat ellen. A miniszter azzal is érvelt, hogy a föld, a hagyomány, a vidék megtartóerőt jelent, a megélhetéshez és a jövőképhez mindig szükség lesz hagyományos mezőgazdasági termékekre.
Élelmiszer-biztonsági és etikai aggályok
Nagy István több aggályt is megfogalmazott a laboratóriumi hússal kapcsolatban:
- Az élelmiszer-biztonság fenntartása. A kormány nem támogat olyan kezdeményezést, amely lehetővé teszi, hogy ezek a termékek megfelelő egészségügyi és környezeti kockázatértékelés nélkül kerüljenek forgalomba. Az előzetesen vélelmezett negatív hatások miatt már most jogszabály útján biztosítanák a tilalmat.
- Etikai kérdések. Nagy István arra hívta fel a figyelmet, hogy a laboratóriumi hús előállítása is állatok leölésével jár, ezért kérdéses, hogy ez a termelési mód az állattenyésztés állatbarátibb alternatívájának tekinthető-e.
- Gazdasági szempontok. A miniszter kifejtette, hogy az állattenyésztés biztosítja a vidéki területek életképességét, ráadásul a laboratóriumi hús engedélyezése esetén monopóliumok jöhetnének létre az élelmiszer-gazdaságban, amelynek egyes, jelenleg autonóm szereplői függő helyzetbe kerülnének.
- Kérdéses az is, hogy az állattartás jelenlegi formája nélkül fenntarthatók maradnának-e a gyepterületek és az extenzív gazdálkodási gyakorlatok, amelyek egyéb környezetvédelmi hatások mellett biztosítják a szén-dioxid tárolását.
- Nem ismert a laboratóriumi hús előállításának tényleges karbonlábnyoma sem.
- Egyenlőtlenségek jöhetnek létre a fogyasztók között a valódi hústermékek megfizethetősége miatt.
- Közegészségügyi kérdések. Nagy István a szempontok közé emelte: hogyan garantálható a sejtalapú technológia biztonságossága a fogyasztók egészségügyi kockázatainak elkerülése érdekében?
A kacsamáj előállítása már napirenden van
Az Európai Bizottságnál jelenleg két olyan kérelem elbírálása van folyamatban, amely a laboratóriumi hús új élelmiszerként való engedélyezésére irányul:
- Egy francia vállalkozás kacsamájat állítana elő,
- egy holland cég szarvasmarhazsírt készítene ilyen módon.
Korábbi cikkünkben arról írtunk, hogy a laboratóriumi húsok szektora 2030-ra akár 25 milliárd dolláros piaccá bővülhet.
(Borítókép: Nagy István agrárminiszter expozét tart a műhús előállításának és forgalomba hozatalának tilalmáról szóló törvényjavaslat vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2025. március 19-én. Fotó: Kovács Attila / MTI)