Lemondta a találkozót Kepes András Köves Slomóval
További Belföld cikkek
-
Erdő Péter: Jézus az utolsó vacsorán a végsőkig elmenő szeretet példáját hagyta ránk
- Orbán Balázs zavarba ejtő posztban reagált a kormányfő interjújára
- Orbán Viktor: Hogyha elüt a villamos, a gépezet, ami az országot működteti, ugyanúgy működne, mint velem
- Csaknem nyolc évtizedes melegrekord dőlt meg csütörtökön
- Szemeteszsákba csomagolt betegek fotói robbantották ki a politikai vitát, összecsapott a Tisza és a kormány
Lemondta a beszélgetést Köves Slomó rabbival Kepes András. Az író Facebook-oldalán jelentette be, hogy nem vesz részt a találkozón, amire még tavaly októberben kapott meghívást az EMIH – Magyar Zsidó Szövetségtől. Elmondása szerint voltak fenntartásai, de elfogadta a meghívást, mivel „minden vallást tisztelek” – fogalmazott. Műsoraiban pedig több vallással is foglalkozott, többek között a Chabad közösséggel mutatta be a szertartásaikat.
A vallások számomra a spiritualitásról, a kiszolgáltatottak segítéséről, a lelki és testi gyógyításról, a tanításról szólnak, amelyek kiegészítik az állami feladatokat. De elutasítok mindent, ami vallási köntösben a kirekesztésről, a hatalomról, a képmutatásról szól
– írta.
Hozzátette, hogy szerinte nem kell mindenben egyetérteni a másikkal egy beszélgetésnél. „Az elmúlt napok eseményei után azonban aligha hiszem, hogy ebből egy jó beszélgetés születhet, és ezért lemondtam a részvételemet az április 4-i péntek esti vacsorán” – jelentette ki, majd elnézést kért a szervezőktől, valamint az eseményre ellátogatni tervezőktől.
Döntésének magyarázatául pedig csatolta Frölich Róbert országos főrabbinak a Szombat folyóiratban megjelent írását. Melyben a főrabbi arról ír, hogy a Chabad nem rendelkezik magyar gyökerekkel, és „nem is érdekli őket a magyar zsidó hagyomány”.
Az országos főrabbi szerint Köves Slomó és a Chabad a „magyar kormány hathatós támogatásával” építette ki gazdasági bázisát.
Elegendő, ha csupán a csengelei becsődölt vágóhidat, az általuk elképzelt formában soha meg nem nyíló Sorsok Háza-tervet, vagy a Baross utcában megálmodott – ám mind a mai napig nem létező – színházat említjük. Mindezeket milliárdokkal támogatta meg az állam, de nem lett belőlük semmi
– fogalmazott Frölich.
Majd felhozta a „hírekben ritkán szereplő” alumíniumfeldolgozó megszerzését, amely szerinte arra utal, hogy az EMIH „bizniszegyház a javából”. „Csak ők léteznek, hirdetik fennhangon” – írta Frölich arra utalva, hogy a Chabad eredetileg a „felszabadulás óta első, zsidó tudományokat oktató” felsőfokú intézményként hivatkozott a Milton Fridman oktatási intézményre, amivel „feledésre kívánják ítélni az Országos Rabbiképző Intézetet, mely majd’ 150 éve a magyar zsidó tudomány fellegvára, nem csupán zsidó vallási, de magyar nemzeti örökség”.