Pszichológus: a szülőhöz való kötődést sokan szerekkel próbálják pótolni
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
-
Nagy sebességgel csapódott a szalagkorlátnak egy kocsi az M3-as autópályán - Húsvágó késsel támadt rá feleségére egy hajmáskéri férfi
- Felmérték a katolikus egyház megítélését a magyarok körében, itt az eredmény
- Takács Péter: Sosem mondtam, hogy minden rendben az egészségügyben
- Kizuhant egy ember a Dél-pesti Centrumkórház kilencedik emeletéről
Forgács István azzal kezdte, hogy meglátása szerint a roma közösségekben 18 és 60 év közöttiek legalább 40-45 százaléka súlyos mentális problémákkal küzd, ugyanakkor a teljes lakosságban sem lehet sokkal alacsonyabb ez az arány. Szavai szerint ezzel összefüggésbe hozható, hogy ezekben a csoportokban a családon belüli erőszak, a bűncselekmények, a szerhasználat előfordulása kiugróan magas.
A drog nem igényként, inkább a kínálati oldalon jelenik meg, 30-40 százalék találkozik ezzel
– emelte ki, azt is hozzátéve: látja, milyen károkat okoz a dizájnerdrog a szegregátumokban. A romaügyi szakértő úgy véli, hogy a lelki instabilitások instant pótlása a drog, „alternatívát, sőt, első számú opciót a sport, az egyház, illetve a vallás jelenthet”, ami közösségi hálóként megóvhatja a fiatalokat a kriminalizációtól.
Minden társadalmi rétegben megjelenik
Hal Melinda, klinikai szakpszichológus hozzátette, hogy más problémák miatt más típusú szerekkel, de minden társadalmi réteget érint a droghasználat. „Ha belső személyiség struktúra nem stabil, akkor nem ellenálló a függőségekkel szemben. Ahol megjelenik egy addikció, ott megjelenik a többi.
Egy szeretethiányos társadalomban élünk, amiben sokan az anyához, az apához, vagy akár a nevelőhöz való elemi kötődést droggal, alkohollal, vagy telefonnal próbálják pótolni.
Reális statisztika, hogy Magyarország világszinten dobogóközelben van az alkoholfogyasztásban” – mondta, hozzátéve: szükség van ennek visszaszorítására, hogy ez ne legyen táptalaja a további szerfüggőségnek.
Úgy véli, az igazi egyéni és nemzeti versenyképességünk azon múlik, hogy érzelmileg, mentálisan hogyan vagyunk. Nemzetközi szinten megfigyelhető, hogy a lakosság régóta polikrízist él át, amivel nehezebb megküzdeni, mint egyetlen válsághelyzettel: még a Covidot sem tudtuk feldolgozni, mikor újabb és újabb háborúval kellett szembesülnünk. A szakember szerint komplex programokkal kell küzdeni a romboló mentális területek ellen, ide sorolta az egyre növekvő tendenciát mutató digitális függőséget is.
A digitális függőség az új drog
Azzal, hogy a fiatalok egyre inkább a világhálóra hagyatkoznak, egzisztenciális krízist, identitásválságot okozhat náluk. Az érték a tűzpiros Ferrari lesz, a Google-ből influenszerektől tájékozódnak – fejtette ki.
Hal Melinda ennek egy másik veszélyére is felhívta a figyelmet: az adatok szerint az összes zaklató tevékenység minden második gyereket érint egy éven belül. Ezzel korrelál a szomorú statisztika, miszerint
a 25 év alattiaknál növekszik az önsértések száma,
ugyan a felnőtt lakosságnál visszaszorulóban van az öngyilkosság előfordulása. Súlyos problémának nevezte, hogy nemcsak a dark weben, hanem a közösségi médiában is vannak olyan csoportok, ahol a fiatalok a drogok beszerzése mellett arról is tájékoztatják egymást, hogyan titkolják el szüleik előtt a szerhasználatot. Online közösségükhöz már jobban kötődnek, mint szüleikhez. Úgy véli, egyrészt az elérhetőség akadályozásával kell ez ellen küzdeni. A szakember szerint a komplex rehabilitációt nem konkrétan az alkohol, droghasználat területén, hanem a probléma gyökerénél, az identitás megerősítésénél kell kezdeni, a traumatikus élmények és a szocializációs hiányok kezelésénél.
Mentális egészség, mint nemzetstratégia
„A megváltozott világhoz innovatív szemléletre van szükségünk, arra, hogy Magyarországon a mentális egészség nemzetstratégiai prioritásként legyen jelen a hétköznapokban és a következő operatív lépésekben a kábítószer, a drogfogyasztás és az egyéb addikciókat érintő kérdésekben is”– fogalmazott a klinikai szakpszichológus. Forgács István megjegyezte, sokan rosszul mérik fel saját függőségüket, pedig ez az első lépés a kiút felé. „A psziché még nem elég erős abban, hogy ne adja meg magát az újabb adag beszerzésének, hiába tudják, hogy ezzel rosszat tesznek maguknak”– mondta a romaügyi szakértő, hozzátéve: a közösség abban is segíthet, hogy elkerüljék az addikcióval járó kísértéseket.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
