Lantos Csaba: Tavaly volt olyan nap, hogy áramot exportáltunk, igaz, nekünk kellett fizetnünk érte

A Mol a cég napelemparkjához kapcsolódó 40 MWh energiatárolási kapacitású akkumulátoros villamosenergia-tároló rendszert épít fel Tiszaújvárosban, a Mol Petrolkémia területén. A beruházásnak köszönhetően a Mol beléphet a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító (MAVIR) által működtetett rendszerszintű szolgáltatások piacára. A 6,5 milliárd forintból megvalósuló létesítménynek fontos szerepe lesz az országos elektromos hálózat ingadozásainak kiegyensúlyozásában, ugyanis ha a MAVIR a tiszaújvárosi telep fogyasztásának csökkentését kéri, akkor az energiatároló biztosítja a közcélú hálózatról kieső villamosenergia-mennyiséget a termelés fenntartása érdekében. Ha pedig több áram érkezik, akkor ellenkezőleg, töltési üzemmódba kapcsol.

A beruházás fontosságát alátámasztja Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium (EM) energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkárának márciusi nyilatkozata, amelyben kifejtette, arra számítanak, hogy 2030-ra 40-50 százalékkal is nagyobb lehet Magyarország áramigénye, így megnő a villamosenergia-hálózatok stratégiai jelentősége, amire fel kell készülni.

A beruházással kapcsolatban sajtótájékoztatót tartott a Mol, amelyen beszédet mondott Lantos Csaba energiaügyi miniszter és Koncz Zsófia országgyűlési képviselő. A készülő beruházás terveit pedig Áldott Zoltán, a Mol Felügyelő Bizottságának elnöke és Császár Péter, az MPK vezérigazgatója mutatta be.

Nemrég jelentettük be, hogy az ország egyik legnagyobb napelemparkját építjük meg Tiszaújvárosban, most pedig együtt ünnepelhetjük, hogy a megújulóenergia-termelés mellé tárolókapacitást is létesítünk

– kezdte beszédét Áldott Zoltán, aki kiemelte, hogy a fejlesztés szervesen illeszkedik a Mol stratégiájába, amely szerint a vállalat fokozatosan növeli megújuló energiaforrásait.

A Mol Felügyelő Bizottságának elnöke szerint az akkumulátoros energiatárolás szerepe egyre fontosabbá válik az energiarendszer stabilizálásában. A szél- és napenergia termelése időjárásfüggő, így az új tárolóegység lehetővé teszi, hogy a megtermelt energiát a megfelelő időben lehessen felhasználni. Ezáltal csökkenthető a fosszilis energiaforrások szükségessége, miközben a rendszer rugalmassága is növekszik.

Hozzátette, hogy a Mol már most is jelentős lépéseket tett a fenntartható energia területén. A vállalat a régió legnagyobb zöldhidrogénüzemét működteti, meghatározó tulajdonrészt szerzett az Alteo vállalatban, és geotermikus energiaforrások kiaknázásán is dolgozik Magyarországon és Horvátországban.

A Mol tervei szerint 2030-ig legalább 1 gigawattórányi energiatároló-kapacitást épít ki. Az új akkumulátoros tároló az energiarendszer gyors változásaira is reagálni tud, így piaci előnyt jelenthet a MAVIR által működtetett rendszerszintű szolgáltatási piacon.

A megújuló energiaforrások hatékony kihasználása kulcsfontosságú a fenntartható fejlődéshez

– zárta beszédét Áldott Zoltán.

Az akkumulátor 7300 borsodi háztartás éves áramfogyasztását fedezi

„Ez a projekt nemcsak a Mol Petrolkémia energiafüggetlenségét növeli, hanem az egész magyar ellátásbiztonságot is erősíti” – hangsúlyozta Császár Péter.

A villamosenergia-tároló 40 megawattórányi kapacitására szemléletes példa, hogy óránként akár Tiszaújváros ipari komplexumának egyötödét-egyhatodát is elláthatná, de ha háztartási szinten nézzük, akkor 7300 borsodi háztartás éves áramfogyasztását tudná fedezni.

A beruházás nemcsak fenntarthatósági szempontból előnyös, hanem gazdaságilag is megtérülő megoldás. Az energiatároló rugalmasan reagál a villamosenergia-piac változásaira: alacsony áramár mellett tölthető, míg csúcsidőszakban, amikor az ár magasabb, a Mol Petrolkémia saját energiaigényének kielégítésére használhatja.

Ezzel a megoldással nemcsak költséget takarítunk meg, hanem hatékonyan és fenntartható módon biztosítani is tudjuk a termelés energiaellátását

– mondta a vezérigazgató.

Az energiatároló-rendszer lehetőséget teremt arra is, hogy a Mol Petrolkémia ügyfelei számára fenntarthatóbb termelést biztosítson. Egyre több partnerük érdeklődik afelől, hogy a gyártásnál felhasznált energia milyen arányban származik megújuló forrásokból, sőt egyes vevők azt is elvárják, hogy a teljes termelési folyamat során kizárólag zöldáramot használjanak.

Hiába termeljük meg a zöldenergiát, ha azt nem tudjuk megfelelően tárolni

Rendkívüli év volt 2022, amikor az ukrajnai háború által okozott energiaválság rávilágított arra, hogy Magyarországnak önálló energiaügyi stratégiára van szüksége

– emelte ki a képviselő. Ennek jegyében hozta létre a kormány az Energiaügyi Minisztériumot, amelynek egyik fő célja az energiaszuverenitás biztosítása.

A megújuló energia egyre nagyobb szerepet kap az ország energiamixében, de ennek kihasználásához fejlett tárolási kapacitásokra is szükség van. „Hiába termeljük meg a zöldenergiát, ha azt nem tudjuk megfelelően tárolni” – fogalmazott Koncz Zsófia, hangsúlyozva, hogy a most induló beruházás pontosan ezt a problémát oldja meg.

Ezt követően az országgyűlési képviselő köszönetet mondott a Molnak, amiért elkötelezetten támogatják Tiszaújváros fejlődését és a tiszaújvárosi fiatalok oktatását.

Volt olyan nap tavaly, amikor mi fizettünk azért, hogy energiát exportáljunk

Lantos Csaba beszédében emlékeztetett arra, hogy az elmúlt években Magyarország hatalmas lépéseket tett a napenergia területén. Ma már több mint 8000 megawattnyi napelem dolgozik az országban, amely az ország teljes beépített kapacitásának több mint felét teszi ki. Az Európai Unióban Magyarország kiemelkedően teljesít: a napelemparkok az ország villamosenergia-felhasználásának 25 százalékát biztosítják, megelőzve olyan napfényben gazdag országokat, mint Görögország és Spanyolország.

Ugyanakkor a miniszter arra is rámutatott, hogy a napenergia egyik legnagyobb kihívása az időjárásfüggőség. A napelemparkok napközben termelnek, de este és borús időben nem állnak rendelkezésre, és hasonlóan képlékeny a termelés szélenergia esetében is, ami áringadozásokat és energiapiaci problémákat okoz.

Soha korábban nem volt Magyarország áramexportőr. Úgyhogy nagy büszkeséggel jelenthetem be, hogy tavaly májusban volt egy olyan nap, idén biztos meghaladjuk, amikor 2600 megawattnyi áramot exportáltunk. A probléma az, hogy abban az órában, amikor mi exportáltuk az áramot, az áram ára -36 euró volt megawattóránként. Nem volt a legjobb biznisz

– fogalmazott a tárcavezető, majd hozzátette, eközben esténként az ár az egekbe szökik, és eléri akár 1000 euró per megawattórát is.

Az energia olyan különleges árucikk, amelynek az ára akár negatív is lehet, de ugyanígy extrém magasságokba is emelkedhet. Egy jól működő energiatárolási rendszer ezt a kilengést képes kiegyensúlyozni

– hangsúlyozta a miniszter.

A Mol energiatároló projektje része egy szélesebb stratégiának, amely 2026 végére 500 megawattnyi tárolási kapacitást céloz meg, ami körülbelül 1000 megawattóra energiát jelent. Ez jelentős lépés az energiafüggetlenség és az árstabilitás felé.

A miniszter beszédében kiemelte, Európa energiapolitikája kihívásokkal küzd, mivel a kontinens energiaárai jelentősen magasabbak, mint az Egyesült Államokban vagy Kínában. Ez hátrányosan érinti az ipari termelést és a gazdasági versenyképességet. Lantos szerint Magyarország célja az, hogy a megújuló energiaforrások és az energiatárolás révén csökkentse az importfüggőséget és stabilizálja az árakat. A miniszter végül reményét fejezte ki, hogy a tiszaújvárosi beruházás a magyar energiaipar egyik sikertörténete lesz, és hozzájárul az ország hosszú távú energiafüggetlenségéhez.

Azt meg tudom ígérni, hogy ha elkészül a beruházás a jövő évi választásig, akkor eljövök az avatásra is

– zárta beszédét.

Mit jelentene az energiapiacnak, ha véget érne a háború?

Az Energiaügyi Minisztériumot a háború kirobbanása miatt hozta létre a kormány, a miniszter különös utolsó mondata apropóján az Index stábja arról érdeklődött a miniszternél: Beszédét azért zárta a választásokra megszabott határidővel, mert arra számít, hogy a háborúnak még az idén vége lesz, és helyreáll az európai energiapiac, aminek következtében megszűnik a tárcája?

Nem kell túl sokat mögé látni, ugyanis nagyon egyszerű a magyarázat. A terv szerint ez a beruházás a nyáron lesz kész, én viszont ígéretemmel megpróbáltam ösztönözni a beruházókat, hogy próbálják meg előrébb hozni az átadást, mivel áprilistól kezdődnek az igazán napsütötte napok, és ekkor van nagy szükség a tárolókapacitásra. Tehát logikailag az a jó, hogyha minél hamarabb megvalósul. Ezt akartam kifejezi kis poénnal

– magyarázta el a miniszer.

A tárcavezető szerint egy esetleges fegyverszünet jelentős hatással lehet az európai gázpiac normalizálódására, de a legfontosabb kérdés az, hogy az Európai Unió országai hajlandóak lesznek-e ismét vezetékes földgázt vásárolni.

A legnagyobb kérdés az, hogy az Európai Unió országai hajlandóak lesznek-e újra csövön vásárolni

– mondta a miniszter, majd kiemelte, hogy jelenleg egyetlen működő vezeték maradt meg, amelyre a szankciók nem vonatkoznak, mégpedig az, amelyik Magyarországon fut keresztül.

Lantos Csaba kiemelte, hogy az Északi Áramlat 2 vezeték egyik ága érintetlen maradt a robbantások után.

Négy ága van az Északi Áramlat 1 és 2-nek, és négy robbantás is volt. Azonban egy vezetéket kétszer robbantottak fel, úgyhogy ott van egy teljesen ép vezeték a tenger alatt, amelynek éves kapacitása 27,5 milliárd köbméter

Összehasonlításképpen Magyarország éves földgázfogyasztása 2023-ban 8,5 milliárd köbméter volt. A miniszter szerint az energiaárak csökkenése csupán politikai döntés kérdése: „Csak politikai döntés kérdése, hogy a német oldalon megnyitják-e a csapot.”

(Borítókép: Lantos Csaba 2025. március 28-án. Fotó: Szollár Zsófi / Index)

Ismét Automotive Summit! 2025. május 21-én újra találkozik az autóipar krémje Budapesten, a MOL Campuson. Konferencia az autóipar jelenéről és jövőjéről, a legnagyobb vállalati vezetőkkel, döntéshozókkal, szakértőkkel. Ne maradjon le! - automotivesummit.hu