Példátlan botrány lehet a parlament mai üléséből

A magyar parlament a parázs vitáktól, a különböző szemléltető eszközök használatától, vagy akár Orbán Viktor miniszterelnök székének ellenzéki elfoglalásától eddig sem volt mentes. Március 18-án viszont olyan történt, amit a rendszerváltoztatás óta nem láttunk: képviselők füstgyertyákat gyújtottak az ülésteremben. Hétfőn pedig az épületen kívül próbálnák megakadályozni az Alaptörvény tizenötödik módosításáról döntő szavazást.

Füstgyertyák és hídfoglalások

Az Országgyűlés többsége március 18-án sürgősségi eljárásban, feszült vita után megszavazta a gyülekezési jogot érintő, a Pride korlátozását, tiltását lehetővé tévő javaslatot. A szavazás botrányba fulladt, amikor momentumos képviselők – valamint Hadházy Ákos – füstgyertyákat gyújtottak az ülésteremben.

A tiltakozás a parlamenten kívül folytatódott:

• A Momentum március 18-án tüntetést tartott a Kossuth Lajos téren, amin felszólalt Hadházy Ákos is. A független országgyűlési képviselő buzdítására a résztvevők a Margit hídhoz vonultak, ahol hídlezárás és többórás patthelyzet alakult ki a rendőrökkel.
• Március 25-én újra demonstráltak ugyanebben az ügyben, a Ferenciek teréről indulva aznap este négy hidat is le kellett zárni a tüntetők miatt. A megmozdulás végül az Alkotmány utcában ért véget, ahol a rendőrök elzárták a lehetséges útvonalakat a vonulók elől.
• A következő, szintén Hadházy Ákos által szervezett tüntetés április 1-én volt, amikor újra hidakat foglaltak el a demonstrálók.
• Április 8-a sem maradt demonstráció nélkül, a tüntetők három hídig jutottak, de a rendőrök gyorsan visszaszorították őket. Az Erzsébet hídon többen hajnali 4-ig maradtak.

Fél év sem telt el a legutóbbi módosítás óta

Az Országgyűlés többsége 2024. december 17-én tizennegyedik alkalommal módosította az Alaptörvényt. A változás a legfőbb ügyész megválasztását érintette.

Ahogy korábbi cikkünkben részletesen foglalkoztunk a tartalmával, az előterjesztés szerint az Alaptörvény 29. cikk (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lépett: „A legfőbb ügyészt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja kilenc évre. A legfőbb ügyész megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.” A korábban hatályos szabályozásból ezzel kikerült „az ügyészek közül” kitétel.

Gyermekvédelem, kábítószer-ellenes küzdelem, férfi és nő, állampolgárság-felfüggesztés

A Fidesz és a KDNP frakciói március 11-én nyújtották be az Alaptörvény tizenötödik módosítására irányuló javaslatot. Az előterjesztés alapján az alábbiakkal egészülhet ki az Alaptörvény:

• Az ember születési neme biológiai adottság, amely vagy férfi, vagy nő lehet.
• A gyermekek testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelmének, valamint a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogának védelme olyan alapvető jog, mely más, az Alaptörvényben biztosított alapvető joghoz képest – az élethez való jogot ide nem értve – is kiemelt jelentőségű, és mint ilyen, ezzel arányos védelmet élvez.
• A készpénzzel történő fizetés joga alapvető jog. A módosítás illeszkedik azon nemzetközi törekvések közé, amelyek különféle megfontolások alapján fontosnak tartják a bankjegy, illetve pénzérme formában megjelenő hivatalos fizetőeszközök fennmaradását az elektronikus fizetési eszközök egyre gyorsabb térnyerése mellett is. Mindezekre figyelemmel indokolt a készpénzzel történő fizetéshez való jogot a tulajdonhoz való jog mellett, azzal párhuzamosan elhelyezni.
• A kábítószerek előállításának, használatának, terjesztésének, népszerűsítésének alkotmányos szintű tilalma egyértelművé teszi, hogy Magyarország a közegészség, a közbiztonság és a jövő generációinak védelme érdekében határozottan fellép a drogok legalizálásával szemben. Az állam ezzel világos jogi alapot teremt a szigorú szabályozásra és a megelőzésre irányuló intézkedések hatékony végrehajtására. A módosítás kimondja, hogy a kábítószer előállítása, használata, terjesztése, népszerűsítése tilos.
• Az Alaptörvény módosítása megteremti annak lehetőségét, hogy a más állam állampolgárságával is rendelkező – ide nem értve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező államok állampolgárait – magyar állampolgárnak a magyar állampolgársága sarkalatos törvényben meghatározottak szerint felfüggeszthető legyen.
• A javasolt Alaptörvény-módosítás alapján a kormány veszélyhelyzetben csak az Országgyűlés kétharmados, határozott időre szóló felhatalmazása alapján lenne jogosult törvényi rendelkezésektől eltérni; egyebekben csak a sarkalatos törvényben meghatározottak szerinti rendkívüli intézkedések meghozatalára lenne jogosult.

A fentieken túl a tizenötödik módosítással egységessé válik a bírói és az ügyészi korhatár, ami azt jelenti, hogy 2026. január 1-jétől az ügyész szolgálati jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatár helyett az ügyész hetvenedik életévének betöltéséig állhat fenn. A javaslat erre vonatkozó részével külön cikkben is foglalkoztunk.

Parlamenti blokáddal készülnek

A Momentum az üléstermi füstgyertyázás után – amellyel az épületen belül zavarták meg a gyülekezési törvény módosításáról szóló szavazást – ezúttal az épületen kívülről akadályozná meg az Alaptörvény módosítását.

A párt 15 órára parlamenti blokádot hirdetett, az épület bejáratait vennék blokád alá, így lehetetlenné téve a bejutást. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi Kormányinfón a Momentum tervével kapcsolatban leszögezte: egy népképviseleti szerv működésének ellehetetlenítése bűncselekmény, sőt, már ennek kísérlete is az.

A parlament ülése 13 órakor kezdődik, a Momentum 15 órától vonná blokád alá az épületet, 17 órától pedig a Kossuth Lajos téren demonstrálnak, ahol többek között Karácsony Gergely főpolgármester is felszólal. Az Index folyamatosan beszámol a parlamenten belüli és azon kívüli eseményekről is.

(Borítókép: Országgyűlési ülés 2025. február 24-én. Fotó: Szollár Zsófi / Index)