Emberi mulasztás is állhat a száj- és körömfájás terjedése mögött

A beszélgetést azzal kezdtük, hogy mekkora kárt okozott eddig a négy érintett szarvasmarhatelepen a ragadós száj- és körömfájás. A szakértőnek hívott Hollósi Dávid, az MBH agrár- és élelmiszeripari üzletágának vezetője az érintett 11 ezer állat esetében a kárt 25-30 milliárd forintra tette, ami jelentős.

Mindjárt az elején tisztáztuk, hogy a szarvasmarha -tenyésztésnek két ága van, az egyiknél a tejéért tartanak, a másiknál pedig a húsáért tartják az állatot. Ez a mostani járvány az észak-nyugat magyarországi telepeken kifejezetten a tejet adó állományt érintette, azt kellett leölni. A szakértő szerint a 200 ezres magyar tejelő állomány 4-5 százalékát érintette a járvány.

Tejhiányra nem kell számítani

Az idehaza megtermelt tej 70 százalékát tudjuk feldolgozni, a fennmaradó 30 százalékot pedig a környező országokban  értékesítjük . Azonban a mostani helyzettel nem kerül veszélybe a tejellátás Magyarországon. E gyé bként a  hazai szarvasmarha-, sertés- és baromfiállomány adja a hazai húsfogyasztás 80-90 százalékát.

A madárinfluenza már 2005 óta velünk van. Bár leginkább a szabadban tartott ludak, kacsák esetében veszélyes, mivel a brojlercsirkét már zárt helyen nevelik és tartják. Az afrikai sertéspestis 2019-ben jelent meg, azóta jelenik meg időnként a hazai vadállomány egy részében. És mivel a sertéstartók tudják, hogy állataik nagyon érzékenyek, ezért a hazai állományt már zárt tartásban nevelik, nem engedik bejutni a kórokozót, nagyon szigorú a protokoll a sertéstelepeken.

Mivel 50 éve nem volt nálunk ragadós száj- és körömfájás járvány, ezért ez kissé felkészületlenül érintette a szarvasmarhatartókat. Persze e mögött állhat emberi mulasztás is,

vagy egyszerűen eddig nem vettük elég komolyan ennek a betegségnek a következményeit, a terjedését.

Állatban vagy kémcsőben érkezett Magyarországra a vírus?

Hollósi Dávid szerint ezt a kormánynak kell kivizsgáltatni, a virológusoknak pedig megtalálni az ezzel releváns vírustörzset, viszont az agrárközgazdászoknak nem ez a feladata, hanem hogy megnyugtassák a fogyasztókat, a magyar élelmiszer, benne a tej és a hús, teljesen biztonságos.

A járvány miatt jelenleg korlátozások vannak a magyar élőállat-kiszállításban és a húskészítmények eladásában. Az importtilalmat teljes egészében pedig csak a járvány utolsó megjelenését követő 3. hónapban oldják fel. Hollósi Dávid szerint teljesen logikus az importtilalom, mert most mindenkinek az az érdeke, hogy lokalizáljuk a járványt, és megakadályozzuk a terjedését.

Mennyit buktak eddig az állattartók?

Az agrárközgazdász szerint egy ilyen típusú tejelő tehén átlagosan egymillió forintot ér, hiszen 10 ezer liter tejet ad évente. A tejelőágazatot a mezőgazdaság nehéziparaként is szokták emlegetni, és a mostani veszteséget a gazdák nem tudják egy-kettőre pótolni, ehhez bizony évek kellenek. A most kiesett állatok értéke 7-10 milliárd forint, viszont ennek kétszerese a kieső tej értéke.

Az állatok értékét megtéríti az állam, a béralapból pedig egy évre átvállalja a most munka nélkül maradt dolgozók bérét. A telepek felszámolásának, fertőtlenítésének költségeit is átvállalja az állam. A kormány hitelmoratóriumot hirdetett az érintett telepeknek, ahol le kellett ölni az állatokat. Ez azt jelenti, hogy egy éven át nem kell a hiteleik kamat- és tőkerészét megfizetniük, illetve a hitel futamideje ennyivel meghosszabbodik.

A műsorban még szó volt arról is:

Miért nem marhahúsfogyasztó nemzet a magyar?

Hogyan tudtuk kivinni még a járvány előtt a húsvéti bárányokat Olaszországba?

Az ilyen esetekre fenntartott uniós segélyalapból  kaphatnak-e támogatást a károsult magyar gazdák?

A magyar bankoknak miért érdeke, hogy az érintett, de jelenleg nem termelő szarvasmarhatartó üzemek működését továbbra is finanszírozza?

Hogyan hívta fel a mostani ragadós száj- és körömfájás járvány a figyelmet a nagyüzemi állattartás veszélyeire?