Gyökeresen megváltozott a magyar jogrend

Április 14-én a parlament elfogadta az Alaptörvény 15. módosítását, amelyet Sulyok Tamás köztársasági elnök rendkívül gyorsan, még aznap este aláírt, majd a módosítást a Magyar Közlönyben is kihirdették. Az alkotmánymódosítás a kihirdetés másnapján lép hatályba, kivéve két specifikus rendelkezést.

A 15. módosítás több jelentős változást hoz az Alaptörvénybe:

• Alkotmányos szinten rögzíti, hogy az ember vagy férfi, vagy nő;
• Kimondja a kábítószerek használatának és terjesztésének tilalmát;
• A gyermekek védelmét a gyülekezési jog fölé helyezi;
• Lehetővé teszi bizonyos esetekben a magyar állampolgárság felfüggesztését;
• Kibővíti a rendőrség jogkörét, ami alapján betilthatóvá válhatnak bizonyos rendezvények, köztük a Pride.

A módosítást a kormánypárti (Fidesz–KDNP) képviselők mellett a Mi Hazánk képviselői is megszavazták. A Jobbik képviselői a szavazás előtt elhagyták az üléstermet, míg több ellenzéki párt képviselője be sem ment az ülésre.

Két rendelkezés hatálybalépése eltér az általános szabálytól:

• Ügyészek nyugdíjkorhatárának kitolása

Az ügyészek nyugdíjkorhatárát a jelenlegi 65 évről 70 évre emelik. Az indoklás szerint ez a bírói nyugdíjkorhatárral való összhang megteremtése miatt szükséges, mivel mindkét pálya „egymástól elválaszthatatlan, egyenlő módon járul hozzá a jogállamiság és az igazságszolgáltatás működéséhez”. Fontos megjegyezni, hogy ez a rendelkezés csak az ügyészekre vonatkozik, a legfőbb ügyész esetében nincs életkori korlátozás.

• Veszélyhelyzeti kormányzás korlátozása

A módosítás jelentősen korlátozza a mindenkori kormány veszélyhelyzeti jogköreit. Az új szabályozás szerint a kormány a jövőben parlamenti kétharmados felhatalmazás nélkül nem függeszthet fel törvényeket rendeleti úton, és nem térhet el a törvényi rendelkezésektől.

Ugyanakkor egy párhuzamosan elfogadott törvénymódosítás alapján a kormány hat hónapos felhatalmazást kaphat az Országgyűléstől, hogy vagy meghatározott tárgykörökben, vagy akár általános jelleggel eltérhessen bizonyos törvényi rendelkezésektől, illetve felfüggeszthesse egyes törvények alkalmazását.

Tiltakozások és botrány a parlamentben

A Momentum képviselői molinóval és kürtszóval próbálták megzavarni a szavazást, miközben korábban az épület blokádját is kilátásba helyezték. A módosítást végül 140 igen és 21 nem szavazattal fogadták el. Több ellenzéki párt, köztük a DK és a Jobbik, bojkottálta az ülést vagy kivonult a szavazás előtt. Az elfogadott módosítás tartalmazza többek között, hogy „az ember vagy férfi, vagy nő”, megtiltja a kábítószerek használatát, alapjoggá teszi a készpénzzel való fizetést, és lehetővé teszi bizonyos emberek magyar állampolgárságának felfüggesztését. A tiltakozások a parlamenten kívül is folytatódtak, a rendőrség azonban megakadályozta, hogy a tüntetők nagy számban eljussanak a Várba.

A demonstrációk sorozata folytatódik Budapesten, hiszen április 15-én, kedden immár ötödik alkalommal szerveznek tiltakozást a gyülekezési törvény módosítása ellen. Hadházy Ákos független képviselő ismét hídfoglalást hirdetett az Erzsébet hídra 17 órai kezdettel, ami a tervek szerint szerdára is átnyúlik majd. Az újdonság, hogy ezúttal a Várat is célba veszik a tüntetők. A korábbi alkalmakkor – március 18-án, 25-én, április 1-jén és 8-án – a demonstrálók már több hidat is lezártak, hol több, hol kevesebb sikerrel. A kormány álláspontja változatlan: Orbán Viktor korábban törvénymódosítást ígért, Gulyás Gergely pedig azt szeretné, ha a Kúria teremtene egyértelmű jogi helyzetet, mivel szerintük a jelenlegi törvények alapján is jogsértő a hidak elfoglalása.