Burjánzik a korrupció Magyarországon, de van fény az alagút végén

A magyar fiatalok 74 százaléka véli úgy, hogy a vesztegetés és a kapcsolatok kihasználása sokszor a legegyszerűbb módja a közszolgáltatásokhoz való hozzájutásnak Magyarországon, több mint kétharmaduk szerint pedig a korrupció része a hazai üzleti kultúrának. A Special Eurobarometer felmérésének magyar fiatalokra vonatkozó adatait az Integritás Akadémia, az Integritás Hatóság (IH) edukációs és kutatórészlegének szakértői (Burai Petra és Vajda Kinga) dolgozták fel elemzésükben.

A KSH (Központi Statisztikai Hivatal) 2024-es adatai szerint Magyarországon 1,6 millió 15–29 év közötti fiatal (továbbiakban fiatal) él. A tanulmány szerint a korrupciós visszaélések korlátozzák a lehetőségeiket és az ambícióikat, megfosztják őket az előrejutás lehetőségétől, a színvonalas oktatástól, a megfelelő egészségügyi ellátástól, és a hivatás terén elért sikerektől. Éppen ezért az IH támogatja a fiatalok aktív részvételét a korrupció elleni fellépésben, illetve céljuk megakadályozni az ilyen magatartásforma kialakulását.

Célunk, hogy az eredmények bemutatásával segítsük elő az európai uniós költségvetéssel és támogatásokkal való hatékony pénzgazdálkodást. A különböző társadalmi csoportok, így a fiatalok tapasztalatai és percepciói fontos hozzáadott értékként jelennek meg a hatóság által kiadott jelentésekben és ajánlásokban

– fogalmaztak.

A korrupció fiatalokat érintő társadalmi hatásairól, a fiatalok tapasztalatairól és percepcióiról egyelőre kevés kutatási eredmény áll rendelkezésre, „pedig a fiatalok tudása és gondolkodása a korrupció elleni intézkedések hatékonyságát is befolyásolják, hiszen a korrupcióval kapcsolatos egyéni értékek és ismeretek hiánya a visszaélések negatív hatásának megértésére és a jelenség azonosítására való képességet is gyengíti” – tették hozzá.

Miként és miért?

Az Integritás Akadémia több lépcsőben tárja fel és mutatja be a magyar fiatalok korrupcióra vonatkozó percepcióit és tapasztalatait. Ennek első fázisaként a tanulmány az Európai Unió állampolgárait vizsgáló „Special Eurobarometer 548: Állampolgárok korrupcióhoz kapcsolódó attitűdje” című, 2024-ben készült tematikus felmérés magyar fiatalokra vonatkozó adatait tekinti át. Az adatokat az Európai Bizottsághoz kapcsolódó Eurobarometer bocsátotta az Integritás Hatóság rendelkezésére.

A tanulmány az Eurobarometer eredményeinek másodelemzésével nyújt képet a 15–29 éves, magyar fiatalok korrupcióval kapcsolatos véleményéről. A kutatásban részt vevő magyar fiatalok 57 százaléka nő, 43 százaléka pedig férfi volt. Túlnyomótöbbségük a 24–29 éves korosztályból került ki és városokban él. A válaszadók közel fele középfokú végzettséggel, 15 százalékuk felsőfokú végzettséggel rendelkezik.

A 2024-es adatgyűjtés a következő témákat vizsgálta:

• A korrupció általános megítélése, beleértve a korrupció elfogadhatóságát, mértékét és a korrupció előfordulásában érzékelt változásokat.
• A közintézményekben és az üzleti életben tapasztalható korrupcióhoz való hozzáállás, valamint a kormányzat, az igazságszolgáltatási rendszer és az intézmények hatékonysága a korrupció elleni küzdelemben.
• Személyes, vesztegetéssel kapcsolatos tapasztalatok és a korrupciós esetek előfordulása különböző intézmények vonatkozásában.
• A korrupciógyanús esetek jelentése, annak ismerete, hol lehet jelenteni a korrupciós eseteket, valamint a bizalom szintje ezekben az intézményekben. Vizsgálta az is, hogy a válaszadók milyen okok miatt nem jelentik a feltételezetten korrupt eseteket.

No de, elég is volt ennyi a száraz adatokból, lássuk az eredményeket!

Elterjedt

A megkérdezett 15–29 év közötti generáció kevéssé tartja elfogadhatónak azt, hogy közszolgáltatásért cserébe ellenszolgáltatást adjon akár pénz, akár ajándék, akár szívesség formájában.

Problémának érzékelik, hogy a korrupció Magyarországon „meglehetősen elterjedt” (51 százalék) vagy „nagyon elterjedt” (36 százalék), míg csupán 7 százalékuk vélte úgy, hogy a korrupció „meglehetősen ritka”, 2 százalékuk pedig, hogy „nagyon ritka”. A 2021–2024-es időszakra fókuszálva a fiatalok úgy érzékelték, hogy Magyarországon a korrupció szintje „nem változott” (38 százalék), „kismértékben emelkedett” (25 százalék) vagy „nagymértékben emelkedett” (25 százalék).

A korrupciós gyakorlatok a vélemények szerint leginkább a politikai pártok (49 százalék) és politikusok (48 százalék) esetében elterjedtek, ezen kívül az egészségügyi szektor jelent meg a legnagyobb arányban válaszaikban (41 százalék). A fiatalok válaszaira fókuszálva megerősíthető, hogy egységes a kérdésben a vélemény az első három helyen szereplő intézményekkel és személyekkel kapcsolatban, ők is itt látják a legnagyobb korrupciót.

Mind a fiatalok, mind a teljes magyar lakosság esetében negyedik helyen áll az „állami pályázatokat elbíráló köztisztviselők” csoportja (29 és 42 százalékkal, itt már nyílik az olló). Az ötödik helytől válnak el azonban egymástól leginkább a két csoportban kapott válaszok. Míg a fiatalabb korosztály a felügyelők csoportját jelölte meg, a teljes minta esetében azon köztisztviselők jelentek meg ezen a helyen, akik építési engedélyeket adnak ki (29 százalék), mögöttük pedig a „magánvállalkozások” (28 százalék) szerepeltek.

Üzlet és politika

Ahogy fentebb említettük, a fiatalok legnagyobb része teljesen elutasítóan állt ahhoz a lehetőséghez, hogy közszolgáltatásért pénzt (65 százalék soha nem adna), ajándékot (50 százalék zárkózik el teljesen) vagy szívességet (48 százalék nem tenné soha) adjon cserébe. Bár utóbbi két ellenszolgáltatás esetében megengedőbbek (40 százalék körül jelölték meg a „néha” válaszlehetőséget), viszont a pénznél egyértelműen látszik a jelentésből, hogy teljesen kizártnak tartják mint ellenszolgáltatást.

A válaszadó fiatalok a korrupció elterjedtségét a helyi, regionális, illetve a nemzeti szintű közintézményekben egyaránt magasabbnak érzékelik, mindkét esetben magas volt a „teljes mértékben egyetértek” vagy „inkább egyetértek” válaszok aránya. Úgy ítélik meg, vesztegetéssel és kapcsolataik kihasználásával lehet legegyszerűbben hozzájutni különböző közszolgáltatásokhoz (74 százalék).

A fiatalok az üzleti szektorról sincsenek jelentősen pozitívabb véleménnyel, hiszen

A személyes tapasztalatokról mindössze a fiatalok 17 százaléka tudott beszámolni, viszont a maradék 83 százalék úgy nyilatkozott, hogy „inkább nem” (30 százalék) vagy „egyáltalán nem” (53 százalék), ez pedig egyértelműen bizakodásra adhat okot az elkövetkező generációk számára. Főleg, ha azt is hozzávesszük, hogy a nagy többség (42 százalék) egyetért azzal, hogy az „elegendő számú sikeres eljárás elrettenti az embereket a korrupciótól” (bár ez utóbbinál eltért a nemek aránya, hiszen míg a fiatal férfiak „inkább egyetértenek”, addig a fiatal nők „inkább nem értenek egyet” eme megállapítással.

Személyes tapasztalatok

A fiatalok csupán 29 százaléka tudja, hová fordulhat, ha korrupciógyanús cselekmény részesévé vagy tanújává válna. Annak okaként, hogy miért nem tesznek bejelentést, a lehetséges okok között többek között azt jelölték meg, hogy nehéz bármit bebizonyítani (17 százalék mondja ezt), nem áll rendelkezésre védelem azok számára, akik a korrupcióról bejelentést tesznek (16 százalék szerint), illetve mindenki tud ezekről az esetekről, de senki nem jelenti őket (15 százalék gondolkodik így).

Ennek egyik magyarázata lehet, hogy ez a korosztály, főként annak fiatalabb, 15–18 éves tagjai a különböző szolgáltatásoknak csupán szűkebb csoportját veszik rendszeresen és önállóan igénybe. „Az Integritás Akadémia célja többek között az itthon élő 1,6 millió fiatal szemléletváltozásának elősegítése és részükre ismeretek átadása, hogy idejekorán felismerjék, ha korrupcióval találkoznak és tudatában legyenek annak is, hová fordulhatnak” – kommentálták az elemzést a szerzők.

Az uniós támogatásokkal kapcsolatos visszaéléseket egyébként az Integritás Hatóság anonim bejelentést biztosító platformján lehet jelezni. Erre a lehetőségre már két országos médiakampányban is felhívta a figyelmet a szervezet.

A felmérés esetében a teljes magyar minta 1019 fő volt. Az ebből történő korcsoportos szűrést követően alakult ki a 96 fő adatait tartalmazó adatbázis.

(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)