A Századvég kutatása szerint is tanárhiány van Magyarországon
További Belföld cikkek
-
Őrült sorsolás a Skandináv lottón: öten is elvitték a főnyereményt
- Jövőre ezeken a hétvégéken lesz kötelező a munka
- Orbán Viktor ismét posztolt, szerinte ezért kell részt venni a véleménnyilvánító szavazáson
- Elvis mindenhova elvisz – megindító és inspiráló történet egy vakvezető kutyáról és gazdájáról
- Háromszázmillió forintos büntetést kapott a BKK, bíróságon támadják meg a döntést
A Századvég újabb elemzése szerint a szakképesítés nélkül szakos tárgyat oktatók számának növekedése tanárhiányra enged következtetni − írja a Népszava. Ugyan nem a nyilvánosság számára készül a dokumentum, amelynek célja a Magyarországon megvalósuló uniós finanszírozású programok félidős felülvizsgálata.
Az említett megállapítás arra utal, hogy olyan szaktárgyat tanítanak bizonyos pedagógusok, akiknek nem abból a tantárgyból van végzettségük, mert az adott intézmény nem rendelkezik megfelelő számú szakos kollégával.
2010 és 2016 között a képesítés nélküli tanárok aránya az általános iskolákban és a gimnáziumokban számottevően nem változott, azonban ezt követően az indikátor értéke a megfigyelt tantárgyak esetében (természettudományi tárgy, matematika, idegen nyelv) folyamatosan nő
− szerepel a kutatóközpont elemzésében, amely azt is tartalmazza, hogy ugyan az egy tanárra jutó diákok száma kedvező, de ezt a képesítés nélkül tanító tanárok magas száma is segíti.
A dokumentumban konkrét számadatok nem szerepelnek, helyette a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Kutatóközpont 2024-es publikációjára hivatkoznak. Ebben az áll, hogy az általános iskolákban az idegen nyelvet képesítés nélkül tanítók aránya a 2010-ben mért 3 százalékról 2022-re 9 százalékra nőtt, a természettudományi tárgyak esetében 4-ről 11-re, a matematika esetében pedig 1,5-ről 11 százalékra emelkedett.
Egy korábbi HUN-REN-kutatás közlése szerint a községi általános iskolák mintegy hat százalékában 2022-ben nem volt képesített angoltanár, több mint hét százalékukban pedig matematika- és kémiatanár sem dolgozott. A gimnáziumok esetében hasonló arányok jelentek meg; a matematikánál 2-ről 5 százalékra, a természettudományoknál 1,6-ról 4,5 százalékra, az idegen nyelveknél 1,4-ről 4 százalékra emelkedett a képesítés nélkül tanítók aránya.
Ugyan az adatok forrásként az Oktatási Hivatalra hivatkoztak, de a 2022 óta a hivatal nem vizsgálja, van-e megfelelő szakképesítése a pedagógusoknak az adott tantárgyak oktatására. A Népszava megkereste az Oktatási Hivatalt, amely megerősítés vagy cáfolat helyett úgy fogalmazott, hogy jogszerű foglalkoztatás, „így az is, hogy az adott pedagógus a meghatározott tantárgyat megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel tanítja-e, a munkáltató hatáskörébe tartozik”.