A Fidesznek kapóra jött, a Tiszának csapda lett Ukrajna uniós csatlakozásának kérdése

Ahogy a kormányoldal a 2018-as országgyűlési választás kampányában Soros Györgyöt és a „Soros-tervet” tette központi témává, úgy válhat a 2026-os választás fő törésvonalává Ukrajna uniós csatlakozásának kérdése. Míg 2022-ben még háborúpártisággal vádolta az ellenzéket a Fidesz, mostanra ezt az ukránpártiság narratívája váltotta fel. Ez a Pillanatkép, az Index elemzői cikksorozata, amely hétről hétre segít eligazodni a politikai térképen.

• Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője szerint a kormány célja, hogy a 2026-os választást a nemzeti kormány és a „brüsszeli bábkormány” közötti választásként keretezze, ebben pedig az ukrán csatlakozás kérdése a Fidesz-szimpatizánsok mozgósítására is alkalmas eszköz lehet.
• Nagy Attila Tibor politikai elemző szerint a Fidesz ügyesen használhatja ki, hogy a Tisza Párt Ukrajna uniós csatlakozását napirendre tette, amivel saját szavazótáborát szembeállítja a társadalom többségi véleményével.

Magyar Péter április 13-án, a Műegyetem rakparton tartott rendezvényükön ismertette a Tisza Párt „Nemzet Hangja” elnevezésű kampányának eredményeit. Többek között kiderült, hogy a konzultációban részt vevők 58,18 százaléka támogatta Ukrajna uniós csatlakozását. Magyar Péter hozzátette, hogy megosztó kérdésről van szó, ugyanakkor kijelentette: ha a kérdés valóban aktuálissá válik, és a Tisza kormányra kerül, akkor ügydöntő, jogilag is érvényes népszavazást fognak kiírni Ukrajna uniós tagságáról.

Ukránbarát paktummal vádolják a Tiszát

A kormányoldal ebből azt a következtetést vonta le, hogy a Tisza Párt támogatja Ukrajna EU-csatlakozását. Orbán Viktor nem hagyta szó nélkül az ellenzéki párt konzultációjának az eredményét, a miniszterelnök a Facebook-oldalára feltöltött videóban úgy fogalmazott:

Tegnap tiszta víz került a pohárba. A Tisza Párt igent mondott Ukrajna uniós tagságára. Ezzel megszületett Brüsszel és a Tisza Párt paktuma. Brüsszel az ukránbarát Tisza Pártot akarja hatalomra segíteni Magyarországon, cserébe a Tisza támogatja Ukrajna uniós tagságát. Ez tönkretenné a magyar gazdaságot. Ne hagyjuk, hogy a Tisza Párt Brüsszel kezébe adja Magyarország jövőjét a hatalomért cserébe! Ne hagyjuk, hogy ők döntsenek helyettünk! Irány a Voks 2025! Döntsünk mi!

Ezzel összhangban Menczer Tamás, a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója közölte: Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője, illetve Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is világossá tették, hogy Ukrajnát gyorsított eljárásban szeretnék az unió tagjává tenni, és – Menczer értelmezése szerint – ezt segíti elő a Tisza Párt is. Úgy véli, a Tisza rendezvényén hivatalosan is bejelentették, hogy támogatják Ukrajna uniós tagságát.

A Fidesz politikusa hétfői sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: Ukrajna EU-csatlakozása óriási veszélyeket hordoz, tönkretenné a magyar gazdaságot és Magyarországot.

Mi azonban azt gondoljuk és azt képviseljük, hogy ne hagyjuk, hogy a fejünk felett döntsenek, ezért indítjuk el a Voks 2025-öt

– fogalmazott. Menczer arra kérte a választókat, hogy vegyenek részt a kormány véleménynyilvánító szavazásán, és „mi döntsünk Ukrajna EU-tagságáról”.

A politikus arról is beszélt, hogy „van egy paktum” a Tisza Párt és Brüsszel között, amelynek célja „egy ukránbarát bábkormány” hatalomra juttatása Magyarországon – ez lenne szerinte a Tisza Párt.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint Brüsszel gyorsítópályára akarja tenni Ukrajna uniós csatlakozását, és az Európai Bizottság már javaslattal is előállt ebben az ügyben. A miniszter Székesfehérváron azt mondta: az elmúlt napokban mindenki megtudhatta, hogy „a Tisza Párt támogatja a csatlakozást”. Szijjártó hozzátette: hogy a magyar emberek miként vélekednek erről, az majd május végén vagy júniusban derül ki, amikor összesítik a kormány véleménynyilvánító szavazásának eredményét. A szavazólapok kipostázása – tájékoztatása szerint – már megkezdődött.

Több közvélemény-kutatás is foglalkozott Ukrajna uniós csatlakozásának hazai támogatottságával. A Nézőpont Intézet márciusi kutatása szerint a magyarok 67 százaléka ellenzi, míg 27 százaléka támogatja Ukrajna EU-csatlakozását. A Medián szerint a lakosság 56 százaléka elutasító, míg a Republikon mérése alapján 46 százalék nem támogatja, 47 százalék viszont igen – utóbbiak közül azonban 32 százalék csak akkor, ha Ukrajna a többi jelentkezőhöz hasonló feltételekkel és ütemezéssel, azaz 7–10 éven belül válna taggá. A Századvég adatai szerint a magyar társadalom 71 százaléka elutasító az ukrán tagsággal kapcsolatban.

Az Indexnek nyilatkozó elemzőktől többek között a következő kérdésekre vártunk választ:

• Hogyan értékelhető, hogy a Tisza Párt „Nemzet Hangja” konzultációjában a válaszadók 58,18 százaléka támogatta Ukrajna uniós csatlakozását? Milyen tanulságokat hordoz ez az adat?
• Közvélemény-kutatói szempontból mennyire tekinthető reprezentatívnak a Tisza Párt konzultációja? Milyen különbségek rajzolódnak ki a közvélemény-kutatások és a Tisza Párt által indított szavazás eredményei között? Mit mondanak ezek a módszertanokról és a résztvevők köréről?
• Befolyásolhatja-e Ukrajna uniós tagságának kérdése az ellenzéki térfélen belüli mozgásokat?
• Milyen politikai hatása lehet ennek a kérdésnek a 2026-os választásokra?

Ukrajna a téma, de a tét 2026!

Egy párt szimpatizánsainak válaszai nem reprezentálják sem a teljes népességet, de még a párt szavazótáborát sem – mutatott rá Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője. Figyelmeztetett, hogy az ezen a bázison készült felmérések adataival tévedés lenne összehasonlítani a Tisza aláírásgyűjtésének az eredményét. Ugyanakkor kiemelte, hogy az eredmény ennek ellenére megfelel a teljes Tisza-tábor véleményének: a Nézőpont március első felében – még a párt aláírásgyűjtése előtt – végzett kutatása szerint a Tisza szavazóinak 51 százaléka támogatta Ukrajna csatlakozását. Az elemző megjegyezte, hogy azóta a párt „alacsony intenzitású, de egyértelműen ukránpárti kampánya” enyhén javíthatott ezen az arányon.

Mráz úgy látja, hogy a Tisza Párt 58 százalékos eredménye „üzenet” az európai partnereknek az Európai Néppártban:

A Nézőpont vezetője szerint „ez közismerten a Tisza Párt bennmaradásának feltétele a Manfred Weberrel és Ursula von der Leyennel kötött szövetségben”.

Úgy véli azonban, hogy a Tisza Párt ettől kezdve igyekszik majd levenni a témát a napirendről, mivel minden érdemi kutatás szerint a társadalom többsége jelenleg ellenzi Ukrajna EU-csatlakozását.

Az elemző kifejtette, hogy bár a kutatás és az aláírásgyűjtés eltérő műfaj, az eredmények mégsem különböznek jelentősen a Tisza-szimpatizánsok körében. Mráz szerint ha elfogadjuk, hogy az aláírásgyűjtés eredménye tisztességesen lett megszámolva, akkor a két adat egybeesése inkább a véletlen műve. Hozzátette, hogy március közepén a „Tisza-közeli” Medián is végzett egy felmérést, amely szerint országosan 56:40 arányban többségben voltak az ukrán csatlakozást ellenzők, de a Tisza szavazói körében 66:30 arányban a támogatók voltak többségben.

Magyar Péter az ATV-ben megismételte, hogy Ukrajna uniós tagsága megosztó kérdés, mivel annak feltétele számos kritérium teljesülése – ezekről azonban szerinte egyelőre keveset tudni. Azt is megint hozzátette:

Gyurcsány Ferenc a napokban üzent Magyar Péternek, és emlékeztetett rá, hogy a Demokratikus Koalíció népszavazási kezdeményezést nyújtott be Ukrajna EU-tagságáról – a kérdés jelenleg a Nemzeti Választási Bizottság előtt van. A Nézőpont Intézet vezetője „szemfényvesztésnek” nevezte az ellenzéki párt népszavazási kezdeményezését. Felidézte, hogy Gyurcsány Ferenc már februárban világossá tette: koalícióra törekszik a Tiszával, így minden vélt vagy valós nézetkülönbséget ennek fényében kell értelmezni.

Mráz álláspontja szerint egyszerű politikai logikáról van szó: a Tisza–DK-koalíció – akár ellenzéki, akár kormányzati formában – csak akkor jöhet létre, ha a DK eléri az 5 százalékos küszöböt. Ezért minden olyan társadalmi csoport „önkéntes képviselete”, amely meghaladja ezt az arányt – legyen szó az Európai Egyesült Államok híveiről, a Pride-támogatókról vagy az ukrán csatlakozás pártolóiról –, a DK érdekeit szolgálja. Ugyanakkor kiemelte: kevés az esély egy népszavazás kiírására, mivel az uniós csatlakozás nemzetközi szerződés formájában történik, amelyről nem lehet referendumot tartani. Az elemző hozzátette: a Tisza ígérete is csak kétharmados parlamenti többséggel volna teljesíthető.

A DK szerint miközben a jobboldali pártok egymást vádolják ukránpártisággal, valójában egyedül a baloldal, vagyis a Demokratikus Koalíció beszél nyíltan és őszintén a kérdésről. A Momentum elnöke, Tompos Márton hasonlóan reagált: „Miközben a két nagy párt egymást vádolja ukránpártisággal, addig a Momentum büszkén kiáll Ukrajna EU-csatlakozása mellett, mert ez a magyar érdek.”

Mráz Ágoston Sámuel a kormány által kezdeményezett véleménynyilvánító szavazást két okból tartja jelentősnek.

1. Egyrészt egy fontos jövőbeli kérdésről van szó, hiszen az Európai Bizottság 2030-ig szeretné felvenni Ukrajnát, vagyis a következő parlamenti ciklusban kell erről döntést hozni.
2. Másrészt szerinte a kérdés tematizálása élesen szembeállítja a Fidesz és a Tisza álláspontját, ami a kormánypárt érdeke: jól ellensúlyozza a Tisza azon ígéretét, hogy megtartja a Fidesz népszerű intézkedéseit.

A Nézőpont vezetője kifejtette: a kormányoldalnak célja az is, hogy a 2026-os parlamenti választást a nemzeti kormány és a „brüsszeli bábkormány” közötti döntésként állítsa be, ehhez pedig a Kollár-ügy mellett „a Tisza ukrán tagság melletti állásfoglalása” is érvet szolgáltathat.

Mráz úgy véli, hogy

Márpedig – tette hozzá – a kormánypárt egyik legfontosabb feladata jelenleg éppen az, hogy passzív szavazóit aktivizálja.

Az Ultrahang podcastműsorában a közvélemény-kutatásokról és a Fidesz előtt álló feladatokról is beszélt Mráz Ágoston Sámuel, kiemelve: „A Fidesz számára a következő egy év nagy feladata, hogy a szimpatizánsokat aktivizálni tudja.”

A Tisza kampánycsapdára lépett

Nagy Attila Tibor szerint kapóra jött a Fidesznek, hogy a „Nemzet Hangja” kérdőívének összeállításakor a Tisza felvette Ukrajna uniós tagságának témáját is. A politikai elemző úgy látja, ez kedvez a hatalomnak, hiszen ez a kérdés különösen fontos Orbán Viktorék számára, annyira, hogy a következő hónapok legfontosabb belpolitikai ügyévé szeretnék tenni Ukrajnát – és természetesen Kollár Kinga kijelentéseit is.

Rámutatott, furcsa, hogy a Tisza március 15-én önként állt bele az ukrán témába, mert ez politikai szempontból nehezen nyerhető terep: a Republikon Intézeten túli közvélemény-kutatók eredményei azt mutatják, hogy a lakosság többsége nem támogatja Ukrajna uniós csatlakozását. Ugyanakkor – hívta fel a figyelmet –

Az elemző szerint úgy tűnik, Magyar Péter is érzékelte ezt a problémát, mert a Tisza vasárnapi eredményváróján az 58 százalékos igenarányt „megosztónak” nevezte, és nem foglalt egyértelmű állást Ukrajna uniós tagságát illetően. Ehelyett – a DK-hoz hasonlóan – a kérdést egy jövőbeli ügydöntő népszavazás keretébe utalta.

Nagy Attila Tibor megjegyezte, hogy Magyar Péter akár azt is mondhatná: „Majd dönt a nép, addig én ebben nem kívánok egyértelmű véleményt mondani.” A kormányoldalnak viszont érdeke, hogy Magyar Pétert színvallásra kényszerítse, így számára kifejezetten kedvező az az eredmény, amely a Tisza által rendezett szavazáson született.

Az elemző hangsúlyozta, a kormányoldal számára az is előnyös fejlemény, hogy a Pride, az LMBTQ-jogok és a gyülekezési jog szigorítása körüli ügyek után immár Ukrajnával kapcsolatban is éles ellentét mutatkozik az ellenzéki oldalon belül.

Ez különösen igaz a Tisza és az egykori összefogás pártjai – elsősorban a Momentum, a DK, kisebb részben pedig az MSZP – között. Úgy véli, a Fidesz visszahozhatja Gyurcsány Ferencéket a politikai játékba, ügyelve azonban arra, hogy a DK ne érje el az ötszázalékos parlamenti küszöböt, és így szavazatokat veszítsen az ellenzék.

Nagy Attila Tibor kifejtette:

Ebből a szempontból – fogalmazott – nem jött jól a Tiszának, hogy segített az ellenfelének azzal, hogy a kérdései közé felvette Ukrajnát. Ez azért is problémás – tette hozzá –, mert a 12+1 kérdés közül Ukrajna mint téma egyelőre elnyomja az összes többit.

Az elemző azonban megjegyezte, hogy a Tisza olyan ellenfélnek ígérkezik, amely „nem adja olcsón a bőrét”: Magyar Péter most azokat a néhány évvel ezelőtti kormányzati nyilatkozatokat lobogtatja, amelyek akkor még támogatták Ukrajna uniós tagjelöltségét – emlékeztetett az elemző.

(Borítókép: Index)