A Kormányinfón elárulták, így robbantanák be a gazdaságot

Gulyás Gergely és Vitályos Eszter tájékoztatója

új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Köszönjük olvasóink figyelmét!

  • Gulyás Gergely hangsúlyozta, Rogán Antal nem korrupciós vádak miatt került fel az Egyesült Államok szankciós listájára, mivel erre Washington részéről nem állt rendelkezésre semmilyen bizonyíték. A miniszter szerint az, hogy három hónap elteltével – az Index információi szerint a listáról még soha senki nem került le ilyen gyorsan – visszavonták a szankciót, jól mutatja, hogy

    a szankció kiszabásakor politikai indíttatású döntés született.

    A Miniszterelnökséget vezető miniszter arról is beszélt, hogy Rogán Antal feladatkörét azért módosították korábban, hogy elsősorban a választásokkal és a kormányzati kommunikációval összefüggő ügyekre tudjon koncentrálni. Gulyás szerint tehát nincs összefüggés a korábbi amerikai szankció és Rogán Antal szerepkörének változása között.

    „Biztos voltam abban, hogy le fogok kerülni a szankciós listáról” – összegezte korábban az Index megkeresésére Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda minisztere azt a hírt, hogy lekerült az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatalának (OFAC) szankciós listájáról.

    Mint azt február végén megírtuk, Orbán Viktor miniszterelnök kihirdetett rendelete értelmében alapjaiban szabták át a kormány működését. Szinte az összes miniszter érintett a változtatásban. Lantos Csaba energiaügy miniszter portfóliója jelentősen kibővül, míg Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter mostantól összesen hat kiemelt területre fókuszál.

  • Gulyás Gergely arra a kérdésünkre, hogy még az ősszel létrejöhet-e a Trump-Orbán találkozó, kijelentette: két kérdést szokott kapni, az egyik, hogy mikor kerül le Rogán Antal az amerikai szankciós listáról – ez megtörtént –, a másik, hogy mikor találkozhat az amerikai elnök és a magyar miniszterelnök – utóbbi meg fog történni.

  • Gulyás Gergely lapunknak úgy fogalmazott a kéknyelv vírusról – ami szintén veszélyes a szarvasmarhákra –, az állategészségügyi hatóság feladata ilyen esetben javaslatokat tenni. Ha javaslatot tesznek a vakcinázásra, a kormány támogatja azt.

  • Nagy Márton lapunk kérdésére elárulta: a vámháború előtt is elkezdődött a külön kereskedelmi megállapodás tárgyalása az Egyesült Államokkal. A vízumkérdésre, a kettős adóztatás elkerülését szolgáló megállapodás visszaállítására, és a befektetésekre is kiterjedhet, ide sorolva az energiakérdéseket is. A miniszter konkrétumot egyelőre nem kívánt mondani, de nyáron be lehet erről számolni.

  • Ahogy arról beszámoltunk, ukránra cserélték a piros-fehér-zöld magyar zászlót Magyar Péter egyik fotóján, melyet a megafonos Bohár Dániel posztolt a Facebook-oldalán. Magyar Péter Facebook-posztban közölte, kormányra kerülésük után bűncselekménnyé teszik a hasonló hamisításokat.

    Gulyás Gergely szerint olyan ember tesz ilyet, aki minden mémet jogsértőnek tekint, ráadásul szerinte Magyar Péterék bevallottan azt képviselik, hogy támogatják Ukrajna uniós tagságát.

  • Nagy Márton a reálbérek alakulásával kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi adatok nem kielégítőek. Mint ismert, csütörtökön közzétett adatok szerint februárban a bruttó átlagkereset 661 400 forint, míg a kedvezmények figyelembevételével számított nettó átlagkereset 455 000 forint volt. Az éves növekedés mértéke bruttó szinten 9,3 százalék, nettó szinten 9,1 százalék,

    míg a reálkeresetek mindössze 3,5 százalékkal emelkedtek.

    A miniszter szerint ez nem elég: úgy véli, a reálbérek növekedésének 5 százalék felett kell maradnia. Ennek érdekében is tartja fontosnak, hogy a kormány aktívan beavatkozott az infláció alakulásába. Mint mondta, az 5 százalékos reálbér-emelkedés elérése és megtartása a kormány részéről elvárás. Az idei évre 4,5–5,1 százalékos sávba várja a kormány az átlagos inflációt – szemben a korábbi, 3,2 százalékos prognózissal.

  • Nagy Márton Japánban történt tárgyalásaival összefüggésben elárulta, megnyílik a lehetőség a vasúti együttműködésben, illetve az energetikában, az atomenergia területén. A Hitachi érdeklődik a reptéri gyorsvasút kiépítése iránt is. A Suzuki készül arra, hogy elektromos autókat is gyártson Magyarországon. Az Oszakai Világkiállításról a helyszínről tudósított lapunk, cikkünket itt olvashatja.

  • A védelmi alapról Nagy Márton elmondta, a 2026-os költségvetésben a védelmi kiadásokra a GDP 2 százalékát szeretnék költeni továbbra is. A védelmi tartalék efölött nyit lehetőséget. Ha az EU úgy dönt, hogy a védelmi kiadásokat kiveszi a költségvetési szabályokból, és nyit egy másfél százalékos mozgásteret, az lehetőséget ad, hogy a védelmi tartalékból használják a pénzt. 

  • Nagy Márton szerint a piaci beavatkozás nem helyes megközelítés, de rámutatott arra is, hogy a bankok extraprofitja elsősorban a magas alapkamat következménye. Újságírói kérdésre válaszolva kifejtette, a bankadó esetleges kivezetése akkor kerülhet napirendre, ha az alapkamat visszatér a válság előtti, normálisnak mondható szintre. Álláspontja szerint ez a szint 2 és 3 százalék között van.

    Véleménye szerint nem a verseny hiányából, hanem a kamatszintből ered ez a többletprofit.

    Egy másik kérdésre válaszolva elmondta, az elsődleges költségvetési egyenleg nulla lesz, vagyis a költségvetési hiányt teljes egészében a kamatkiadások teszik majd ki jövőre. A 2026-os büdzsé tervezésekor a kormány figyelembe vette az egyensúly megőrzését és a gazdasági növekedés támogatását is. „Arra törekszünk, hogy ősszel az S&P Global ismét stabilra javítsa Magyarország kilátásait” – fogalmazott.

    Mint ismert, Magyarországot továbbra is a befektetésre ajánlott kategóriában hagyta, azonban immár negatív kilátással a Standard and Poor's. A hitelminősítő döntését a Nemzetgazdasági Minisztérium átmenetinek tartja, a tárca szerint a kilátás visszakerülhet a stabil kategóriába.

    Hangsúlyozta, hogy a gazdaság élénkítése a kormány első számú feladata, minden rendelkezésre álló eszközzel ezen dolgoznak. Emellett kiemelt cél az infláció letörése és a költségvetési egyensúly fenntartása is. A Donald Trump által kilátásba helyezett vámokról Nagy Márton úgy fogalmazott, hogy az amerikai tervek folyamatosan változnak. Ennek ellenére a kormány elemzi a várható hatásokat, közvetlenül és közvetve is vizsgálva az esetleges exportkövetkezményeket.

  • Nagy Márton a 100 új gyár programról elmondta, több mint 100 nagyberuházást gyűjtöttek össze, az első 100-at szeretnék bejelenteni. Ezek a gyárak nemcsak a feldolgozóiparból, gépiparból jönnek, hanem az élelmiszeriparból is, és nagy verseny van abban, hogy ki kerüljön az első 100-ba. Dolgoznak ezen, napok, hetek kérdése, hogy bejelentsék az első 100 gyárépítési programot. Három ágazat kerülhet kiemelésre: gépipar, kutatás-fejlesztés és az élelmiszeripar.

  • A 2026-os költségvetésben a kormány nagyjából 400 forint körüli árfolyammal számol, ugyanakkor Nagy Márton szerint ez az érték még módosulhat. Hangsúlyozta, hogy a költségvetésben szereplő árfolyam csupán technikai jellegű számítás. „A kormány szerint a stabil árfolyam a jó árfolyam.”

    Az árfolyam-politika a Magyar Nemzeti Bank hatásköre, és Nagy Márton jelezte, hogy a jövőben nem kíván véleményt formálni a monetáris politikáról – noha, saját szavaival élve, korábban ezt „vehemensen” megtette.

    A miniszter hangsúlyozta, hogy a kormány továbbra is felelősnek érzi magát az infláció elleni küzdelemben.

    Véleménye szerint az árrésstop jelenleg sokkal erőteljesebb eszköz az infláció csökkentésében, mint a monetáris politika, mivel jelenleg nem a kereslet, hanem az alapanyagárak és a profitráták húzzák az inflációt. (Tehát a kínálati oldal.) Ez indokolta a kormány szabályozói beavatkozását. A kormány célja a stabil árfolyam fenntartása – tette hozzá a nemzetgazdasági miniszter –, ugyanakkor ha az árfolyam erősödik, azt Nagy Márton örömmel veszi.

    Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter közlése szerint a 2025-ös költségvetési hiány várhatóan 4 százalék körül alakul majd, ami meghaladja az eredetileg kitűzött 3,7 százalékos célt.

    Ugyanakkor a jövő évi hiánycél továbbra is 3,7 százalék marad, vagyis a kormány nem tervez jelentős eltérést a jelenlegi szinthez képest.

    A miniszter szerint nem okoz költségvetési problémát az, hogy március végére a tervezett éves hiány 62 százaléka már teljesült. Ezt elsősorban az év eleji, úgynevezett „orrnehéz” kifizetésekkel magyarázta – erről itt írtuk korábban

  • „Ha valaki ezt a földet csak úgy elhagyja, az árulás” – jelentette ki a Honvédelmi Minisztérium katonai identitásért felelős miniszteri biztosa egy kadétoknak tartott előadás végén, ahol a külföldön letelepedő magyarokról beszélt.

    Gulyás Gergely ezzel kapcsolatban leszögezte, Töll László álláspontja ellentétes a magyar kormány álláspontjával. A miniszter hangsúlyozta, rátermettség, bátorság, ha valaki egy idegen nyelvet elsajátít és külföldre megy. Gulyás Gergely az esetleges következmények levonását a honvédelmi miniszterre bízná.

  • Az árrésstoppal kapcsolatban Nagy Márton elmondta, hogy a kormányzati intézkedés eddig 18,8 százalékkal mérsékelte a szabályozás alá vont termékek árát, majdnem ezer termék esetében tapasztalható árcsökkenés. Szerinte az intézkedés már a márciusi inflációs adatokban is éreztette hatását,

    áprilisban pedig az infláció 4, az élelmiszer-infláció pedig 5 százalék körül alakulhat.

    A kormány jelenleg vizsgálja az árrésstop kiterjesztésének lehetőségét, különös tekintettel a háztartási és szépségápolási termékekre – ezek az új területek kerülhetnek szabályozás alá. A döntés az esetleges kiterjesztésről várhatóan május végén születhet meg. Újabb élelmiszertermékek bevonása sem kizárt, de a következő körben elsősorban nem élelmiszer-jellegű áruk kerülhetnek fókuszba a kabinet asztalán.

  • Gulyás Gergely a száj- és körömfájás vírusról elmondta, néhány órán belül, ma délután lesz eredménye a rábapordányi telepet érintő vizsgálatnak. Van egy alapos gyanú, remélik, hogy megalapozatlannak bizonyul.

  • Újságírói kérdésre Nagy Márton hangsúlyozta, hogy továbbra sem kíván foglalkozni a Magyar Nemzeti Bank ügyeivel. A jegybanki vagyonvesztéssel kapcsolatban úgy fogalmazott: amennyiben a vizsgálat megállapítja, hogy jogszerűtlenség történt, akkor foglalkozni fog az üggyel. Ugyanakkor a vizsgáltara, „vannak megfelelő intézmények” – tette hozzá.

    Elismerte, hogy az ügy természetesen sokakat nyugtalanít, de szerinte az MNB alapítványainak tevékenysége illeszkedett korábban a jegybanki törvénybe, és céljuk is helyes volt.

    Ismét kiemelte: az MNB-vezetése és az alapítvány működése között világos határvonal húzódott.

    A jegybanki feladatkör szűkítéséről is szó esett: Varga Mihály MNB elnök kedden bejelentette, hogy a profiltisztítás érdekében egyeztetést kezdeményezett a kormánynál. A jegybank elnöke jelezte, hogy törvényi szinten is módosítanák az MNB hatáskörét, hogy az kizárólag az alapfeladatokra koncentráljon.

    A kormány részéről Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter lett kijelölve a tárgyalásokra. „Tegnap beszéltem telefonon Varga Mihállyal” – mondta most Gulyás, hozzátéve: a kormány nyitott arra, hogy

    jogszabályi változtatásokkal szűkítsék a jegybank feladatkörét, ahogy azt a korábbi pénzügyminiszter már felvetette.

    Ugyanakkor hangsúlyozta, az esetleges szabálytalanságok kivizsgálása nem függ attól, hogy a kormánynak van-e beleszólási jogköre a jegybank működésébe. Majd Gulyás Gergely azt hangsúlyozta: abban teljes az egyetértés, hogy a jelentős mértékű vagyonvesztés elfogadhatatlan – függetlenül attól, hogy az rossz gazdálkodás eredménye volt, vagy bűncselekmény áll mögötte.

    Azt is megemlítette, hogy korábban már történtek hasonló próbálkozások, ám az Európai Központi Banknak (EKB) benyújtott javaslataiknak nem lettek eredményei – a kormány szerint az EKB miatt. Ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy a kormánynak nem volt ellenőrzési jogköre a jegybank fölött.

  • Gulyás Gergely szerint ha valaki megnézi, hogy 2010 óta milyen rendkívül sok kórházfejlesztés történt Magyarországon, akkor a rendszerváltoztatás óta eltelt időszakkal összehasonlítva biztos, hogy az első helyen vannak. Ettől függetlenül szeretnének még több kórházat felújítani, és így is tesznek. Takács Péter államtitkár azokat a kórházfejlesztéseket mutatta meg, ahol a tervek megvannak, csak várni kell még, mert magyar képviselők azért dolgoznak Brüsszelben, hogy Magyarország ne kapjon uniós forrásokat.

  • Újságírói kérdésre Nagy Márton elmondta: „nem tudok arról, hogy bármilyen módon hozzájárultam volna” a Matolcsy család gazdagodásához. Kiemelte, hogy alelnökként gyorsan lemondott egy kuratóriumi pozíciójáról, egészen 2020-ig nem is foglalkozott a kérdéssel.

    Nagy Márton alelnökként sem vett részt érdemben az alapítványok működtetésében.

    Hozzátette, az MNB alapítványai fölötti ellenőrzést az MNB felügyelőbizottsága és az Állami Számvevőszék (ÁSZ) végezte, így a nemzetgazdasági miniszternek egyértelműen kifejtette, hogy

    semmilyen korábbi pozíciójában nem volt ellenőrzési jogköre.

    A jegybanki igazgatóság a saját hatáskörében döntött a konstrukciók létrehozásáról, és később sem merült fel arra mutató jel, hogy ezekkel kapcsolatban szabálytalanság történt volna. Ezzel együtt Nagy Márton azt is jelezte, hogy sem akkor, sem később nem álltak rendelkezésére olyan információk, amelyek problémás működésre utaltak volna.

    Egy másik kérdésre reagálva kifejtette, hogy a 2025-ös költségvetést magasabb makrogazdasági számokkal tervezték, mivel azt egy „békeköltségvetésnek” szánták. „Azt gondoltuk, hogy a béke hamarabb beköszönthet.” Ez pedig a lakosságnak nagyobb megnyugvást hozott volna. Az idei növekedési előrejelzést 2,5 százalékra módosították, de a kormány szerint a magyar gazdaság továbbra is növekedési pályára állhat.

  • Az Európai Unió jelenleg azt vizsgálja, hogy a védelmi kiadásokat ki lehessen venni a költségvetési elszámolás alól. Ennek kapcsán már megjelent egy uniós fehér könyv,

    amely akár 1,5 százalékos mozgásteret is biztosíthatna a tagállamok számára, de ez a szabály egyelőre még nem lépett hatályba.

    A magyar kormány felkészült erre a lehetőségre, de egyelőre nem számol ezzel a mozgástérrel. A költségvetésben védelmi tartalékot hoznak létre, amely lehetőséget adhat arra, hogy a kormány éljen ezzel az uniós könnyítéssel, ha az hatályba lép.

    A részletek ugyanakkor még nem ismertek uniós szinten, és várhatóan a nyár folyamán tisztázódhatnak. Az esetleges változás mértéke azonban egyelőre nem látható pontosan.

  • Nagy Márton a béremelésekről elmondta, 450 milliárd forintot különítenek el a hathavi fegyverpénzre. Folytatják a tanári béremelést is, ahogy a minimálbér-emelést is, utóbbi 13 százalék. Az önkormányzatok esetében a 10 ezer fő alatti településeken béremelést hajtanak végre, az idei évben 15 százalékkal, a következő év januárjában további 15 százalékkal emelik az ott dolgozók bérét.

    Bevételi oldal esetén az extraprofitadók tekintetében megvizsgálták, hogy jogos-e a fenntartásuk. Alapvetően elvi megközelítést alkalmaznak: amíg az extraprofitok fennmaradnak, alkalmazzák ezeket az adókat. A miniszter leszögezte, a bankrendszerben fenntartják az extraprofitadót, 360 milliárd forintos adóval számolnak, aminek a fele leírható, ha állampapírt vásárolnak a bankok. A kiskereskedelmi és a biztosítási adó is fennmarad.

    Adóegyszerűsítések is jönnek és digitalizációs lépések is lesznek. A mikrovállalkozások társaságiadó-kedvezményeit növelik. 

  • Nagy Márton kiemelte, hogy a költségvetés fókuszában továbbra is a családtámogatás áll: erre a területre 4800 milliárd forintot fordítanak 2026-ban. Emellett a rezsicsökkentésre további 800 milliárd forint jut. A családpolitika részeként 270 milliárd forintot tesz ki a két- és háromgyermekes anyák személyijövedelemadó-mentessége, míg az adókedvezmények 210 milliárd forintot jelentenek.

    Lakossági állampapírok vásárlására szintén 800 milliárd forintot különítenek el. A nyugdíjakra 770 milliárd forint jut, ami magában foglalja a 3,6 százalékos inflációkövető emelést, valamint a nyugdíjprémiumot is.

    A 13. havi nyugdíjat továbbra is biztosítja a kormány.

    A védelmi kiadások a GDP 2 százalékát teszik ki, ezt a szintet tartja a kabinet a jövőben is. Gazdaságfejlesztésre 4900 milliárd forintot szánnak, amelynek egy része uniós forrásból érkezik. Az agrárium támogatására 1300 milliárd forint áll rendelkezésre.

    Az uniós pénzek továbbra is érkeznek

    – emelte ki Nagy Márton, hozzátéve, hogy a kormány 2024-ben 2000 milliárd, 2025-ben pedig 2360 milliárd forintnyi uniós forrásra számít.

  • Nagy Márton kifejtette, a béke lehetőséget ad arra, hogy visszatérjenek az adócsökkentési politikához, amelynek fókuszában a családok állnak. A miniszter ismertette: a következő évben 4,1 százalék lehet a növekedés, az infláció 3,6 százalék lehet (idén 4,5), az államháztartás hiánya GDP-arányosan tovább csökken, idén valamivel magasabb lehet a célszámnál (4 százalék körül), jövőre 3,7 százalékra csökkenthetik. Az adósságráta jövőre 72,3 százalék lehet (idén 73,1). Jövőre 95 ezer milliárd folyóáras GDP-vel számolnak forintban.

    A kiadási főösszegek: 35 ezer milliárd forint körüli kiadási főösszeggel terveznek, a bevételi oldal 34 ezer milliárd körül lehet. A pénzforgalmi egyenleg hiánya 4100 milliárd, az eredményszemléletű hiány 3600 milliárd forint körül alakulhat.

    Nagy Márton hangsúlyozta, fenntartják, hogy a hiánynak csökkennie kell, ugyanakkor a kamatkiadásokkal párhuzamosan kell csökkennie. Az elsődleges egyenlegnek nulla körül kell maradnia. A kamatkiadás 3,7 százalék lehet. Annyi a költségvetés hiánya, amennyi a kamatkiadás, a terv szerint. A költségvetést május 2-án nyújthatják be a parlamentnek.

  • Ezen a héten megkezdődött a véleménynyilvánító szavazás: minden magyar lakcímmel rendelkező magyar állampolgár dönthet arról, támogatja-e Ukrajna csatlakozását. Gulyás Gergely felhívta a figyelmet arra, hogy Európában nem kérdezik meg erről az állampolgárok véleményét, ezért arra bátorít mindenkit, hogy éljen a szavazás lehetőségével. „A legfontosabb, hogy minél többen vegyenek részt a véleménynyilvánító szavazáson” – hangsúlyozta.

  • Gulyás Gergely azzal kezdte a Kormányinfót, hogy a kormány a mai ülésén a költségvetéssel foglalkozott. A legfontosabb annak a környezetnek a megértése, amelyben ez a költségvetés születik. Nehéz évek vannak mögöttünk, de olyan költségvetést nyújtanak be, amely a békére épít, joggal tekinthető békeköltségvetésnek.

    A miniszter hangsúlyozta, a gyermeket nevelő családok támogatásának költségvetése is a jövő évi. Számtalan, korábban már bejelentett intézkedésre biztosítanak forrást. Fenntartják a rezsicsökkentést, a 13. havi nyugdíjat, 13 százalékkal nő a tervezet szerint a minimálbér. A költségvetés biztosítja a korábbi ígéreteknek megfelelően a hathavi fegyverpénzt, miközben csökkentik a hiányt, az államadósságot és az inflációt. 

    Folytatódnak a béremelések, ennek megfelelő céltartalékot képeztek a költségvetésben. Összességében abban bíznak, hogy a világgazdasági helyzet változása és a világpolitikai helyzet változása, a béke megteremtése a gazdasági növekedésben is jól látható lesz. A költségvetési tervezet óvatos tervezés eredménye, de így is lehetőséget ad mindenkinek az előrelépésre.

  • Orbán Viktor csütörtök délelőtt tett közzé fotókat a húsvét előtti kormányülésről. A miniszterelnök elárulta: „Fókuszban a költségvetés”. A költségvetést érintő bejelentések miatt részt vesz a Kormányinfón Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is.

  • Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, valamint Vitályos Eszter kormányszóvivő tájékoztatója 15 órakor kezdődik. Köszöntjük olvasóinkat az Index közvetítésében!