
A Leporolt akták - Perben a XX. századdal című kötet negyven bírósági ügyön át mutatja be történelmünket az első világháborútól a rendszerváltozás utáni évekig.
MEGVESZEM
Az Alaptörvény tizennegyedik módosításával március 1-től 30-ról 35 évre emelték fel a bírói kinevezés alsó korhatárát, amit a jogalkotó azzal indokolt, hogy ez „biztosíthatja a leendő bírák szakmai felkészültségének további erősítését, valamint hozzájárulhat a közbizalom erősítéséhez és a bírói döntéshozatal minőségének javításához”. Egy lapunk által megkérdezett bíró szerint viszont a korhatáremelés elriaszthatja a fiatalokat a bírói hivatástól, hiszen senkitől sem várható el, hogy a jogi egyetem elvégzése után még 10-12 évig várjon a bírói kinevezésére.
Ugyanez az Alaptörvény-módosítás érintette a bírói felső korhatárt is, azonban ez a rendelkezés csak 2026. január 1-jén lép hatályba. E szerint az „általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig” szövegrész helyébe az „általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig, törvényben meghatározott esetekben a bíró hetvenedik életévéig” szöveg lép.
Hogy melyek a törvényben meghatározott esetek, egyelőre jótékony homály fedi.
Annyit lehet tudni, hogy a napokban véleményezésre küldött, összesen 26 igazságügyi tárgyú jogszabály módosítására irányuló törvénytervezet érinti a bírói felső korhatárt. A hvg360.hu értesülése szerint egy rendelkezés kimondaná, ha valaki az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után szeretne 70 éves koráig tovább dolgozni, akkor rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálaton kellene részt vennie, a soron kívüli értékelésén pedig „kiválóan alkalmas” az elvárt szint. A kérelmet ezután az OBH elnöke – jelenleg Senyei György – vagy kúriai bíró esetén Varga Zs. András, a Kúria elnöke bírálná el.
Boros Katalin, a Magyar Bírói Egyesület (MABIE) elnöke az ATV Híradójának nyilatkozva megfoghatatlan dolognak nevezte, hogy az igazgatási vezető, illetve az OBH elnöke eldöntheti, indokolt-e munkaszervezési, munkaterhelési, illetve költségvetést érintő igazgatási szempontok figyelembevételével a kollégának a továbbfoglalkoztatása. Az egyesületi elnök szerint ilyen feltételrendszer nincs az ügyészeknél.
Ami az ügyészeket illeti, az Alaptörvény tizenötödik módosítása korrigálta a 29. cikk (3) bekezdését. Az új rendelkezés így szól: „Az ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész vezeti és irányítja, kinevezi az ügyészeket. A legfőbb ügyész kivételével az ügyész szolgálati jogviszonya az ügyész hetvenedik életévének betöltéséig állhat fenn.” A korábbi szabályozás még úgy szólt, hogy az ügyész szolgálati jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn.
Az ügyészi korhatáremelés, amely majd 2026. január 1-jén lép hatályba, várhatóan enyhítheti az ügyészség létszámgondjait. Polt Péter legfőbb ügyész legutóbbi országgyűlési beszámolója szerint két éve az engedélyezett ügyészi álláshelyek száma 2017 volt, amelyből 2023 végén 153 betöltetlen maradt. Emellett a dokumentum arra is kitért, hogy az ügyészi szolgálati viszony megszűnésének csaknem kétharmadát a nyugdíjazások tették ki.
2023-ban a 60. életévüket betöltött ügyészek száma 162 volt, így – hangsúlyozta a beszámoló – a következő öt évben az ő nyugdíjazásuk várható.
Egyébiránt 2024 decemberében, az Alaptörvény tizennegyedik módosításakor az Országgyűlés arról is döntött, hogy a legfőbb ügyészt ne csak az ügyészek közül lehessen választani. A tizennegyedik módosítással a legfőbb ügyész választási szabályaiból kikerült „az ügyészek közül” kitétel. Vejkey Imre, az Igazságügyi Bizottság KDNP-s elnöke, az indítvány benyújtója ezt így indokolta: „A rendszerváltoztatás óta a legfőbb ügyészi tisztséget betöltő három személyből kettő előszöri megválasztásakor nem volt ügyész, így a módosítás a hazai gyakorlathoz igazítja a szabályozást. Egyúttal a nemzetközi gyakorlathoz is, tekintettel arra, hogy számos európai országban (így Hollandiában, Lengyelországban, Dániában vagy Svédországban) a legfőbb ügyészi tisztség betöltésének nem feltétele, hogy a legfőbb ügyész ügyészi múlttal rendelkezzen. A módosítás értelmében az Országgyűlésnek lehetősége lesz arra, hogy a legfőbb ügyészt ne kizárólag az ügyészek közül választhassa.”
És ahogy erre az indoklás is utalt, a rendszerváltozás utáni három legfőbb ügyész közül ketten valóban a civil világból érkeztek: 1990-ben Györgyi Kálmán az ELTE Büntetőjogi Tanszékének egyetemi docenseként lett az ügyészség vezetője, míg a Györgyit 2000-ben váltó Polt Péter korábban az ombudsman általános helyetteseként tevékenykedett.
A Budapesti Ügyvédi Kamarában napjainkban több mint 8500 ügyvéd és kamarai jogtanácsos van. Az ügyvédjelöltekkel, jogi előadókkal és az európai közösségi jogászokkal együtt a tagok és nyilvántartottak együttes létszáma pedig már 12 ezer fő. Az ügyvédi törvény módosításához készült hatásvizsgálati lap szerint jelenleg Magyarországon 18 136-an gyakorolják az ügyvédi tevékenységet.
Vagyis az ügyvédi társadalomnak több mint a fele Budapesten praktizál.
A parlament április 10-én kezdte tárgyalni azt a törvényjavaslatot, amely erősíteni kívánja a jogászi hivatásrendek közötti mobilitást és a szakértelem igazságszolgáltatási rendszeren belüli áramlását. Az új szabályozás alapján 2025. július 1-től az ügyvédi kamarai tagfelvételhez már nem kell külön igazolniuk az ügyvédi joggyakorlatot a korábban bírósági végrehajtóként, bírósági titkárként, alügyészként, közjegyzőhelyettesként és bírósági végrehajtó-helyettesként működő jogászoknak.
Nem kerülték el a létszámgondok az igazságügyi szakértői rendszert sem. A hivatásrenden belül az elöregedés jegyei is mutatkozni kezdtek, miután az elmúlt évtizedekben egyre kevesebb fiatal szakember választotta ezt a nehéz, de szép pályát. Mintegy ezren tűntek el a rendszerből, aminek következtében szakértői hiány lépett fel. Az igazságügyi tárca nyilvántartása szerint a kamarának napjainkban 2409 tagja van.
Az igazságügyi kormányzat döntő lépésre szánta el magát. A parlament tavaly novemberben fogadta el azt a törvénycsomagot, amely 2025. január 1-től új alapokra helyezte a hazai igazságügyi szakértést.
A szakértői hiányt úgy szeretnék orvosolni, hogy a kirendelhető szakértők körét kibővítették a kutatóintézetekkel, míg az eseti szakértőkét az egyetemekkel és a doktori iskolákkal.
A 2016-os szakértői törvény módosításával pedig azokat a személyeket, akik az egyes ágazati szakértői jegyzékbe szakértőként vannak bejegyezve, kérelemre – a képesítési feltételek névjegyzéket vezető hatóság általi vizsgálata nélkül – az igazságügyi szakértői névjegyzékbe is bejegyzik, jelentősen egyszerűsítve a korábbi szabályozáson.
Bizonyára a betöltetlen alkotmánybírói mandátumok is ott lebegtek Vejkey Imre igazságügyi bizottsági elnök szeme előtt, amikor múlt év végén benyújtotta az alkotmánybírósági törvény módosítására vonatkozó javaslatát, amely törölte a törvényből az alkotmánybíróvá választás feltételei közül azt a kritériumot, hogy „a meghatározott jogi szakmai gyakorlatot olyan munkakörben kell eltölteni, amely betöltésének feltétele a jogászvégzettség”. Ezt a korrekciót az indítványozó így magyarázta:
Jelenleg számos munkakör nincs jogászvégzettséghez kötve, holott a munkakör betöltője kétséget kizáróan szakmailag releváns – az alkotmánybírói hivatásra való rátermettséget is megalapozó – jogi munkát végez.
„Ezzel összhangban megállapítható – folytatódott az indoklás –, hogy az európai alkotmányok és az alkotmánybíróságról szóló törvények sem tartalmaznak olyan feltételt, hogy csak az minősül jogi gyakorlatnak, amelynek betöltésének feltétele a jogászvégzettség. A tagállamok nagy többségében az alkotmánybíróvá válás feltételének szakmai szempontból kizárólag a jogi területen végzett gyakorlat ideje kerül meghatározásra, többletfeltétel nélkül, így például Szlovákiában, Romániában, Lengyelországban. Spanyolországban és Csehországban. Bizonyos esetekben előfordul az is, hogy egyáltalán nincsenek szakmai feltételek, így például Franciaország esetén az Alkotmánytanács tagjainál ilyen feltételeket az alkotmány nem rögzít.”
Vagyis az Alkotmánybíróság egyik-másik új tagja (elnöke?) feltehetően már nem jogászi végzettséghez kötött munkakört hagy majd el új megbízatása kedvéért. Jelenleg a testületnek máskülönben 15 helyett csupán 12 tagja van.
(Borítókép: Németh Kata / Index)
A Leporolt akták - Perben a XX. századdal című kötet negyven bírósági ügyön át mutatja be történelmünket az első világháborútól a rendszerváltozás utáni évekig.
MEGVESZEM