Szabad Európa: válogatott módszerekkel verték és kínozták a rabokat Tiszalökön

További Belföld cikkek
-
Szigorítanának az állatvédelmi szabályokon, 100 ezer forinttal büntetnék az állatok társaságában történő koldulást
- Baranyi Krisztina a BKV-botrányról és Bolla Tibor menesztéséről: Mulasztott Karácsony
- Megújult a Heim Pál Gyermekkórház intenzív osztálya és sebészeti ellátása
- Sportesemény miatt bolydul fel a fővárosi közlekedés szerdán
- Bocsánatot kért a kisgyereket felrúgó karateedző
Az Európai Tanács kínzás megelőzésére létrehozott bizottsága (CPT) március végén ad hoc vizitet tartott a magyar börtönökben. A látogatás a második felvonása volt annak a 2023 májusában végbement vizsgálatnak, amikor a CPT azt vizsgálta, hogy hogyan bánnak a magyar börtönökben, a rendőrségi őrizetben és az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyintézetben (IMEI) fogva tartottakkal. A tavaly decemberben nyilvánosságra hozott jelentés szerint a rendőrségi fogdákban a küldöttség találkozott egy olyan esettel, amely szerint
a rendőrök arra kényszerítettek egy embert, hogy megcsókolja a földet, mielőtt egy árokba lökték volna, miközben a keze és a bokája meg volt bilincselve.
A CPT ezenkívül 2023-ban több börtönt is vizsgált. Ezek közül Nyíregyházán arról számoltak be a rabok, hogy tudnak néhány esetről, amikor a börtönőrök bántalmaztak valakit, de a tiszalöki börtön elítéltjeinek a többi vizsgált intézményhez képest is kiugróan sok ilyen esetről volt tudomása.
A jelentés szerint a rabokat válogatott módszerekkel verték Tiszalökön, néha úgy, hogy kéz- és lábbilincset tettek rájuk, és a bántalmazó bv. dolgozók direkt a kamerák látószögéből kieső helyeket választották a verések színhelyéül. Arra is volt alkalom, hogy arra utasítottak rabokat, hogy bántalmazzák cellatársaikat, vagy hogy a verést átengedték az erre hajlandó elítélteknek.
A CPT arról is lerántotta a leplet, hogy a rabok megpróbáltatásai a verés után sem értek véget. A gyanú szerint a tiszalöki börtön egészségügyi személyzetének egyes tagjai 2022 júniusa és 2022 szeptembere között chilipaprikával kevert fertőtlenítő folyadékot használtak nyílt sebek kezelésére − írja a Szabad Európa.
„Bántalmazóosztagok” tartották rettegésben az elítélteket
A Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje, Ivány Borbála elmondta, hogy a jelentést természetesen nem csak a rabok bemondására alapozták, azt összevetették a kamerafelvételekkel és orvosi iratokkal, amelyekből megállapították, hogy ezek a bántalmazások valóban megtörténtek.
Egyébként az emberi jogi szervezet már évek óta hangoztatta szakmai fórumokon, hogy Tiszalökön bizony verik a rabokat.
A bántalmazásokat a Szabad Európának megerősítette egy korábbi elítélt is, Bartha István, akit a kedvenc tévéműsora miatt vertek agyba-főbe. A férfit besurranásos lopásokért ítélték el, ezért megszokta, hogy – ellentétben a gyilkosokkal − őt nem verik meg az őrök. Egy nap, amikor éppen a kedvenc tévéműsorát nézte, a körletben elment az áram, ezért azt kérte, hogy tegyék át egy másik épületbe, mert a műsor fontos neki.
Erre a főfelügyelő felment a cellájába, és arra hivatkozva, hogy „megtagadta a zárkát”, elkezdte ütni és rugdosni olyan erővel, hogy István érezte, hogy komolyan megsérültek a bordái. Istvánra napokig próbáltak nyomást gyakorolni a bv. dolgozók, hogy ne tegyen panaszt a főfelügyelővel szemben, és mondja azt, hogy leesett a székről, a férfi mégis hajthatatlan volt. Azonban miután az orvosi részlegre vitték, a nővér a brutálisan összevert férfiról a következő jelentést írta: „A bal füle enyhén duzzadt volt, a felszínén egy 2 milliméteres horzsolással, amely már nem vérzett. Egyéb sérülés nem volt.”
Istvánnak két bordája tört el. Később kiderült, hogy a jelentést író ápoló az őt összeverő főfelügyelő felesége.
A Szabad Európának nyilatkozó ügyvéd szerint a delegáció látogatása után nem sokkal részben felsóhajthattak a tiszalöki rabok, történtek ugyanis intézkedések, például parancsnokcsere volt, és képzést tartottak. Ennek ellenére az azóta beérkezett panaszok szerint a bántalmazások nem szűntek meg.
Javult a helyzet, a hozzánk érkezett jelzések alapján szétszedték azokat a »bántalmazóosztagokat«, amelyekre a legtöbb panasz érkezett. A rabok szerint lehetett tudni, hogy ha aznap X. Y. van szolgálatban, akkor csúnya világ lesz. Volt egy magasabb beosztású tiszt, akiről nagyon sok panaszt kaptunk fogvatartottaktól és ügyvédi körből is, hogy noha nyilván kötelezettsége lett volna megakadályozni a felügyelői erőszakot, mégis szemet hunyt ezek felett. Ennél súlyosabb vádak is szóltak ellene, de a hírek szerint nem volt érdemi következménye ennek, bár nyílt titok, hogy mik történtek
− nyilatkozta Ivány Borbála. A Magyar Helsinki Bizottság arra is felhívta a figyelmet, hogy azokban az esetekben, amikor a bántalmazásos ügyekben feljelentés történik, ezek csak rendkívül lassan, 24-25 hónap alatt jutnak el az ítéletig, ami nagyon sok idő.
A CPT egyébként azt ajánlja, hogy a magyar hatóságok gondoskodjanak arról, hogy azok a személyi állományi tagok, akik ellen erős, közvetlen bizonyítékok állnak rendelkezésre a bántalmazásról, az ügy kivizsgálásának befejezéséig ne végezhessenek olyan feladatokat, amelyek során kapcsolatba kerülnek a fogvatartottakkal.
Olajozott együttműködés, de furcsa közjáték Törökszentmiklóson
Tavaly decemberben a bizottság megküldte a kormánynak a legfontosabb ajánlásait. A magyar hatóságoknak azt ajánlották, hogy minden rendőrtisztnek a legmagasabb politikai szintről származó világos és határozott üzenetet küldjenek arról, hogy a fogva tartott személyekkel szembeni bármilyen bántalmazás, beleértve az azzal való fenyegetést, illetve annak felettesek általi eltűrése elfogadhatatlan és büntetendő is.
Egyébként az Európai Tanács küldöttsége szerint gördülékenyen ment az együttműködés a Belügyminisztériummal és a különböző háttérintézményekkel. Csak egy esetet említenek, amikor egy állami intézmény furcsán viselkedett. A törökszentmiklósi rendőrségi fogdában a rendőrök azt mondták a delegációnak, hogy helyi szinten utasítást kaptak arra, hogy írásban tájékoztassák a fogdában lévőket arról, hogy nem kötelesek együttműködni a CPT-vel. Ezt tilos, ráadásul az őrizetben lévők a levelet úgy értelmezték, hogy a rendőrök megtiltották nekik, hogy szóba álljanak a küldöttséggel − írja a Szabad Európa.
(Borítókép: A tiszalöki börtön. Fotó: Bődey János / Index)