Hogy lesz ebből saját lakás, fiatalok?

Ahogy arról korábban beszámoltunk, az utóbbi időben még az eddigieknél is jobban előtérbe kerültek a fiatalok jövőbeni kilátásai, így több oldalról is körbejártuk, miként tekintenek az előttük álló évekre, évtizedekre. A legmeglepőbb eredmény talán az lett, hogy a fiataloknak minden tekintetben a pénz a legfontosabb. Annyira, hogy aggódnak és szoronganak attól, hogy esetleg nem sikerül megcsinálniuk a szerencséjüket, pedig lehetőségük tengernyi akad a pénzügyi tudatosságuk fejlesztésére.

Kiderült, hogy mind a fiatalok, mind az idősebb generáció azon a véleményen van, hogy a feltörekvő ifjak egyáltalán nem bánnak olyan jól a pénzzel, mint idősebb társaik, túl sokat költenek divatra, szórakozásra, „kütyüre”, lusták, felelőtlenek és főleg csak a mának élnek. Ehhez képest mégis szeretnének lakást, családot, anyagi és egzisztenciális biztonságot az életükben – mint mindenki más is –, viszont tenni ezért nem hajlandók annyit, amennyit kellene.

A felmérés folytatásában az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) kicsit kibővítette a lehetőségeket, és már nem csak financiális szempontból közelítette meg a válaszadási opciókat, hanem felmerült az egészségügy, a gazdaság, a politika, a párkapcsolatok, de még a béke és a közbiztonság témája is. De akárhogy is csűrjük-csavarjuk – és teszi ugyanezt az ÖPOSZ kérdésekkel –, a vége valahogy mindig csak az, hogy teljesen mindegy a kor, a lényeg mindig is az lesz, hogy jólét legyen. Minden más másodlagos.

A piszkos anyagiak

Egy friss országos kutatás alapján napjainkban leginkább az infláció, a romló egészségügy és a hazai gazdasági, politikai helyzet miatt aggódnak a magyarok, míg a megfelelő biztonságérzethez főleg egészségre, biztos munkahelyre, valamint erős családi, párkapcsolati kötelékekre van szükségük. Az talán nem annyira meglepő, hogy az egészségi állapot az életkor előrehaladtával egyre fontosabbá válik, de vajon melyik korosztályt aggasztja a leginkább a dráguló lakhatás, a politikai-gazdasági körülmények vagy az időskori elszegényedés, illetve van-e különbség a nemek helyzetértékelése között?

Egészség, biztos munkahely, erős családi, illetve párkapcsolati kötelékek – ezt a három tényezőt jelölték meg a legtöbben, mint a biztonságérzetük legfontosabb alapjait abban az új országos reprezentatív kutatásban, amelyet az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) készíttetett.

A top 5 biztonságot nyújtó körülmény között megtalálható még a saját tulajdonú lakás vagy ház, valamint a jó egészségügy is, ezeket tízből négy válaszadó tartotta kiemelten fontosnak. A magas jövedelem már kevésbé számít lényegesnek – de azért lényeges –, miközben idős korban is biztos jövedelem, a béke, Magyarország politikai és gazdasági stabilitása, valamint a jó közbiztonság csak a megkérdezettek negyede számára meghatározó a biztonságérzetük tekintetében.

A családi, párkapcsolati kötelékek kiemelkedő fontosságával szemben csak kevesen tartják igazán lényegesnek az erős baráti kötelékeket, de hasonló a helyzet Európa gazdasági, politikai stabilitásának szerepével is.

Biztonság

A kutatás egyik érdekessége, hogy a válaszok alapján a személyes kapcsolatok nagyobb biztonságot nyújtanak a nők, minta férfiak számára. Erre utal az, hogy az erős családi, párkapcsolati kötelékek fontosságát a nők sokkal nagyobb arányban jelölték meg (47 százalék), mint a férfiak (37 százalék).

A biztos jövedelem fontossága nem meglepő módon az életkor előrehaladtával látványosan nő: míg a 30 év alattiak körében csak 13 százalék számára lényeges, addig a 60 év felettieknél már ez a biztonságérzet legfontosabb tényezője, 59 százalékos említéssel, megelőzve még az egészséget is. A fiatalabbakhoz viszonyítva az idősebb korosztály számára szintén jóval fontosabb a jó egészségügy (51 százalék), valamint Magyarország gazdasági és politikai stabilitása (39 százalék).

A nyugdíjpénztári belépési statisztikák is alátámasztják, hogy sajnos jellemzően csak a 40-es korosztályban kezd fontossá válni, hogy gondoskodni kezdjenek a nyugdíjas évek anyagi biztonságáról. Ugyanakkor minél korábban vág bele valaki az öngondoskodásba, egyrészt annál többször veheti igénybe az évi akár 150 ezer forintos szja-visszatérítést, másrészt pedig annál kisebb havi befizetés is elegendő lehet a kitűzött nyugdíjkiegészítési cél eléréséhez

– mondta Mohr Lajos, az ÖPOSZ elnöke.

Aggódás megkezdve

A biztonságra vonatkozó kérdéssel párhuzamosan a kutatók arra is kíváncsiak voltak, hogy manapság mi aggasztja a magyarokat leginkább. Nem meglepő módon az első helyet az árak emelkedése miatti aggodalom foglalja el, ezt tízből hat válaszadó említette. Ezt követi a romló egészségügy (49 százalék), illetve a magyarországi gazdasági és politikai helyzet (39 százalék).

A forint gyengülése, a romló oktatás, a nemzetközi politikai bizonytalanság (veszélyek, háborúk stb.), a válaszadó saját egészségének romlása, valamint a lakások, albérletek drágulása hasonló súlyú problémának látszik: ezek miatt a megkérdezettek negyede aggódik.

Ami a nemek közötti különbségeket illeti, az infláció és a saját egészségének romlása a nőket aggasztja nagyobb mértékben, miközben a hazai gazdasági és politikai helyzettel kapcsolatos aggályok terén pont fordított a helyzet: ez a férfiak közel felét tölti el aggodalommal, szemben a nők egyharmadával.

Borús kilátások

Életkor szerinti bontásban az adatok azt mutatják, hogy az árak emelkedése különösen a 30–39 éves korosztály számára jelent problémát, kétharmaduk említette a legégetőbb gondok között. A lakhatás drágulása a leginkább a 30 év alattiakat érinti érzékenyen, míg az egészség romlásával kapcsolatos aggodalmak – nem meglepő módon – az életkor előrehaladtával nőnek, és a 60 felettiek esetében a legjellemzőbbek.

Az időskori elszegényedés veszélye miatti aggodalom az életkor előrehaladtával először a negyvenesek körében nő jelentősen (22 százalék), de igazán fenyegetővé az 50–59 éves korosztályban válik (40 százalék).

A kutatás eredményei is rávilágítanak arra, hogy a fiatalok nem mindig kellően tudatosak a pénzügyek kapcsán

– emelte ki Kravalik Gábor, az ÖPOSZ főtitkára.

Ahogy arról beszámoltunk, jelenleg éles kontraszt mutatkozik az ingatlanpiac különböző szegmensei között. Bár a piac egészére élénk kereslet és jelentős árnövekedés jellemző, a részpiacok között hatalmas különbségek rajzolódnak ki. Míg a telek- és újlakás-piacon robusztus drágulás mellett élénk a befektetői érdeklődés, addig az albérlet- és panellakáspiacon a kereslet megtorpant, az árszintek plafonhoz érkeztek – legalábbis az elemzők szerint.

Az infláció tekintetében kicsit jobb a helyzet, ugyanis márciusban a fogyasztói árak – az elemzői várakozásokhoz képest sokkal kedvezőbb mértékben – átlagosan 4,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Februárhoz viszonyítva átlagosan nem változtak az árak. Erre a jó hírre pedig a forint erősödni kezdett, miközben a tőzsdék is talpra álltak a Donald Trump vámbejelentése okozta sokk után.

Összefoglalva tehát igen nehéz helyzetben vannak a fiatalok, amennyiben saját, ráadásul nem is túl romos lakásba szeretnének költözni az elkövetkezendő időszakban. Bár az infláció némileg megtorpant, a lakásárak az egekben, így pedig, segítség nélkül, saját ingatlanhoz jutni szinte lehetetlenségnek tűnik, tehát az aggodalom igenis jogos.

(Borítókép: Lakások Budapesten. Fotó: Shutterstock)