Adósságok és betegkoszt: érkezik a 150 milliárd forintos mentőöv a kórházaknak

A NEAK főigazgatója a kórházszövetség mátrai kongresszusán jelentette be, hogy a kórházak visszamenőleg januárig megkapják a már a 2025-ös költségvetésbe betervezett havi 12,5 milliárd forintos többletforrást. Kiss Zsolt hangsúlyozta, hogy ez hatalmas előrelépés a finanszírozásban.

Ennek örömére három pezsgőt is felbontottunk, és még négyet fel fogunk, ha megnyomtuk a gombot, és kimentek ezek az összegek

– fogalmazott az egészségbiztosító vezetője. Úgy tűnik, nem várat magára az újabb ünneplés, mivel Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár a kórházszövetség kongresszusán jelentette be, hogy az összeg már a héten megérkezhet a kórházakhoz. 

Jelentősen javul a betegélelmezés–

A többletfinanszírozás a 6 százalékos alapdíjemelésen túl a betegélelmezés javulását is eredményezi, ami célzott elvárt igény volt. Az eddigi napi 1500 forintos fejenkénti norma helyett – próbamérések alapján – a korrekt színvonalú betegkoszthoz mostantól 4000 forintot fordíthatnak erre az intézmények. 

A 150 milliárd forintból az aktív betegellátásban a betegek kosztja 23,7 milliárd forintot tesz ki, a krónikus betegellátásban pedig az étkeztetés 23,5 milliárd forintra rúg

– ismertette Kiss Zsolt. Úgy véli, betegellátási eseményekre is kedvezően fog hatni a többletfinanszírozás.

Küzdelem a kórházi adósságok ellen

A 2024-es évben összesen 150 milliárd forintot fizetett ki a NEAK a betegellátók adósságrendezésére, az év végén lejárt tartozásokra februárban újabb 96 milliárd forintot utaltak. A márciusi végi adatok szerint a kórházak lejárt kötelezettségállománya 57,7 milliárd forint, ami ugyan 12,3 milliárdos növekedést jelent az előző hónaphoz képest, mégis mérséklődött a korábbi havi 18-19 milliárdos növekményhez képest.

Számunkra ősellenség a tartozás, a konszolidáció, a számlák utólagos rendezése

a legkevésbé hatékony módja a kérdés kezelésére

– emelte ki Kiss Zsolt, hozzátéve: 2004-ben volt utoljára teljes körű költségfelmérés. Az egészségbiztosító vezetője szerint a 2025-ös ráfordítás adatgyűjtéssel „új világ jön”, ami a betegellátás valós értéken történő finanszírozását mozdítja elő. Úgy véli, ha már tavaly be tudták volna építeni az egészségkassza finanszírozásába a dologi kiadásokra fordítható 150 milliárd forint pluszforrást, akkor a 2024-es 190 milliárd forintos lejárt számlákból eredő tartozást több mint 82 százalékát el lehetett volna kerülni. Bár nem gondolja, hogy ezzel „elvarrtak volna minden szálat”, de úgy értékeli, hogy ez a finanszírozás szempontjából óriási lépés. A NEAK főigazgatója szerint jelentős változást fogunk ezzel tapasztalni az elkövetkezendő időszakban.

Tartós lemaradások a rendszerben

A Covid-járvány előtti 2019-es bázisévhez képest még mindig jelentős elmaradások tapasztalhatók:

A krónikus betegellátásban van egy stabil 25 százalék mínusz 2019-hez képest. Úgy tűnik, ebből nem nagyon fognunk tudunk kilábalni

– fogalmazott. A járóbeteg-szakellátás nyolcszázalékos, a fekvőbeteg-ellátás pedig ötszázalékos elmaradást mutat a pandémia előtti szinthez képest, bár a rehabilitációban kevésbé kedvezőtlen a helyzet. Megemlítette, hogy adataik szerint a sugárterápiában még a Covid alatt és most sincs elmaradás.

Ellenőrzések és szabálytalanságok

A NEAK 2023-ban visszakapta az ellátórendszer ellenőrzésének jogát, és azóta széles körű, a betegellátás minden szintjére kiterjedő vizsgálatokat indított, hogy feltárják az elszabaduló adósságok okát. Ezek során már 1,4 milliárd forint büntetést szabtak ki feltárt szabálytalanságok miatt. „Ez óriási összeg ahhoz képest, mint amit szeretnénk találni” – értékelte.

Kiss Zsolt megjegyezte, hogy a finanszírozási protokollok szélesebb alkalmazása az elszámolás mellett még a betegellátást is támogatná. Ugyan a jelenlegi struktúrában nem tartja elég hatékonynak a bértámogatás jellegét:

Tavaly a fekvőbeteg-ellátóknak 1100 milliárd forintot, a járóbeteg-szakellátás számára pedig 849 milliárd forintot utaltak. Idén a szakrendelőknek már 904 milliárd forintot fizetnek ki ezen a jogcímen

– emelte ki. Hangsúlyozta, hogy az aktív ellátásnak az 50 százaléka már ilyen jellegű bérkifizetésre megy el. A NEAK vezetője szerint nem produktív a fix jellegű bértámogatás, mivel az nem növeli az esetszámot és nem javítja a betegellátás minőségét. 

(Borítókép: Kiss Zsolt 2025. április 11-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)