„Nem azt mondták, Feri” – A politikai „feltámadások” anatómiája

A politikai feltámadásról éppen húsvétkor beszélni nem puszta szójáték. A kereszténység központi üzenete a remény és az újjászületés: az, hogy a halál nem végleges, és még a legsötétebb pillanat után is jöhet valami új. A politikában ugyan nincs feltámadás három nap után, de van, hogy évek múltán is visszatér valaki a porondra – gyakran úgy, mintha mi sem történt volna. Hogy ez lehetséges-e, és ha igen, mikor, hogyan és kinek, arról Horn Gáborral beszélgettünk.

Nem azt mondták, Feri...

– idézte vissza az elemző saját elhíresült mondatát, amely egykor közszájon forgott, ma már viszont legfeljebb csak lábjegyzet. Horn Gábor egykori megjegyzése mára kikopott a köztudatból – nem azért, mert ne lenne emlékezetes, hanem mert senkinek nem volt érdeke életben tartani. Ez az apró, de sokatmondó példa jól illusztrálja azt a jelenséget, amely a politikai feltámadásokat is meghatározza: nem a választók memóriája dönt, hanem a politikai szándék.

A közvélemény nagyon hamar felejt, így hamar meg is bocsájt. A közvélemény elfelejti a tegnapelőtti történeteket és előre néz, a választót pedig az érdekli, hogy itt és most mi az ajánlat

– mondja Horn Gábor.

Aki pedig gyorsan felejt, annak a múltját újra lehet írni – vagy el lehet felejteni. Persze nem minden botrány felejthető. Az úgynevezett „Gyurcsány-jelenség” azért maradt velünk az elemző szerint, mert a Fidesz politikai stratégiát épített az emlékére.

Gyurcsány Ferenc túlélésében nagyon komoly szerepet játszott, hogy a Fidesznek érdeke volt a Gyurcsány-projektet életben tartani

– fogalmazott Horn Gábor.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy pusztán a politikai ellenfelek munkája elegendő lenne. A visszatéréshez ugyanis elsősorban különleges személyiség kell.

Az számít, hogy valaki mennyire bírja a gyűrődést

– fogalmaz az elemző, aki hozzátette, hogyha valaki vissza akar térni, annak nemcsak el kell viselnie a kudarcot, de újra is kell tudnia építeni magát, sőt néha új szerepben, új profillal kell megjelennie.

Ilyen típusú karakter például Orbán Viktor, aki háromszor is vereséget szenvedett (1994, 2002, 2006), de minden alkalommal visszatért, erősebben, mint előtte. Vagy Donald Trump, aki elveszítette az elnökséget, mégis a Republikánus Párt első számú figurája maradt, és újra elnökjelölt lehet. De a sorba tartozik maga Gyurcsány Ferenc is, aki az őszödi beszéd utáni bukása ellenére saját pártot alapított, és újra felépítette politikai jelenlétét, igaz, ő nem tudott ismét csúcsra érni, de a mai napig bent ül a Parlamentben.

Horn szerint ezek a példák közös jellemzőkkel bírnak: „nem volt helyettük más”.

A politikai „feltámadás” tehát sokszor nemcsak a személyes kitartás és újrakezdési képesség függvénye, hanem annak is, hogy az adott párt vagy politikai közösség képes-e új alternatívát kínálni. Ha nem, a régi visszatérhet – akár kényszerűségből, akár megszokásból.

Nem minden próbálkozás végződik azonban sikerrel. A magyar politikában Medgyessy Péter, aki miniszterelnöksége után több kísérletet is tett a visszatérésre, végül teljesen háttérbe szorult. Hasonló sorsra jutott Bajnai Gordon, aki az Együtt elnökeként próbált visszalépni a politikába, de a projekt elbukott. A nemzetközi porondon Nicolas Sarkozy vagy Tony Blair is próbáltak új szerepet találni maguknak, de a közvélemény vagy a pártjuk nem mutatott érdeklődést a „második felvonás” iránt.

A politikai feltámadás tehát ritkán stratégia kérdése. Horn Gábor szerint „nincs olyan recept, amivel vissza lehet jutni”, csak olyan személyiség van, aki képes a saját bukása után is olyan közösségi közeget teremteni, ahol szerephez juthat, vagy olyan munkát elvégezni, amit korábbi pártjában nem tudnak nélkülözni.

Szokás azt mondani, hogy mindenki nélkülözhető. Egy politikus azonban tud teremteni olyan helyzetet a pártjában, hogy nélküle az nem menjen tovább. Azért ez is egyfajta komoly politikai teljesítmény az adott bukás vagy botrány ellenére

– fogalmazott Horn Gábor.

Mikor bukik el egy politikus véglegesen?

A politika nem egyenletes terep. Néha a legnagyobb botrányok sem vezetnek végleges bukáshoz, míg máskor egy apró hiba is karriereket tör meg. Az elemző szerint ez is azon múlik, hogy az adott politikus milyen karakter.

Az emberek nagy része egy nagy bukás után inkább félrevonul és a sebeit nyalogatja. Én ezt tartom természetes reakciónak. De vannak olyan politikus karakterek, akik ennél sokkal jobban bírják ezt, és a kudarctűrő képességük jóval nagyobb

– fejtette ki Horn Gábor.

Az elemző szerint a politikusokat leginkább megviselő botrányok nem is a közszerepléseikhez, hanem sokkal inkább magánéletükhöz kapcsolódnak.

Történhet egy politikussal olyan, ami morálisan kezdi ki őt. A nyugati világban, így Magyarországon is a magánéleti kérdések tudnak a legsúlyosabbak lenni

– mondta Horn Gábor, aki szerint természetesen vannak olyanok, akik az ilyen támadásokat vagy botrányokat is túl tudják élni.

Ilyen a politikába nemrég visszatérő Szájer József, aki egy súlyos botrány után sem távolodott el végleg a közélettől, de ilyen Vona Gábor is, akit még a Jobbik elnökeként támadtak magánéleti kérdésekkel, mégis úgy döntött, visszatér, és új pártot alapított Második Reformkor Párt (2RK) néven.

2023-ban öt év vlogozás és alapítványi tevékenység, hosszas előkészületek, a társak megtalálása után tértem vissza a Második Reformkor Párt színeiben. Letisztult és egyértelmű célokkal: a magyar politikai kultúra megváltoztatása, az ország mentális állapotának kritikája és javítása, a konstruktív, programalapú viták megjelenítése, a törzsi gondolkodás visszaszorítása, a centrumpolitika hagyományainak lefektetése és egy 21. századi magyar társadalom- és gazdaságpolitikai stratégia kimunkálása. Tudtam és tudom, hogy ez nem tud nagyot robbanni a mai magyar közéletben, mert hiányzik belőle a gyűlölet és a frusztráció, de engem ez motivál, mert a pártpolitikától távol töltött öt év során volt időm végiggondolni, mi is számomra a politika értelme

– mesélte el nekünk a 2RK elnöke arról, hogy miért tért vissza a politikába.

Sok mindent szégyellek, de semmit sem bánok

Vona Gábor a 2018-as választási vereséget követően lemondott, és a parlamenti mandátumát sem vette át. Tudatosan maradt távol a 2022-es választásoktól is, hogy érdektől mentesen gondolhassa újra politikai szerepvállalását. Amikor a Második Reformkor zászlaját kibontották, nyilvánosan bocsánatot kért azoktól, akiket a radikális korszakában megbántott, és azoktól is, akik nem tudták elfogadni a változását.

Sok mindent szégyellek, de semmit sem bánok. Át kellett mennem a törzsi korszakon, törzsfőnöknek kellett lennem éveken át, hogy most azt tudjam képviselni, amit. Én nem csak beszélek arról, mennyire nem jó a széthúzás, aztán meg ugyanazt teszem, hanem tényleg törekszem hidakat építeni. Ami a jelenlegi Magyarországon nagyon nehéz. A hídra alig mer valaki feljönni, a két oldaláról meg ordibálnak, hogy te biztos a másik oldalhoz tartozol. Ezért komoly lelki erő kell, ha valaki ezt felvállalja. Sokkal könnyebb elmenni a híd valamelyik oldalára és ott élvezni a törzsi biztonságot. A nagy dolgok viszont mindig abból születnek, ha valakik merik elhagyni a komfortzónájukat

– fogalmazott a pártvezető, aki saját bevallása szerint nem szokott azon gondolkodni, hogy mennyire tartják hitelesnek a választók, csak azt teszi, amit ő helyesnek tart.

Vona Gábor tudja, hogy sokan csalódtak benne, de lelkiismerete tiszta maradt. Elfogadta a kritikát, de arra biztatta a kétkedőket, hogy próbálják megérteni motivációit – talán ez segíthetne abban, hogy másként lássák őt.

A megbocsátás szerinte a magyar politikában kulcskérdés. Úgy látta, hogy az első lépés nem maga a megbocsátás, hanem annak a képessége, hogy bele tudjuk élni magunkat a másik ember érzéseibe, akkor is, ha máshonnan jön, más gondolatokból táplálkozik, de ugyanazokat a sérelmeket hordozza. Ha ez a felismerés megtörténik, a megbocsátás szinte már végbe is ment.

A baj az, ha már megérteni sem akarjuk egymást. Mert akkor minden nagy fennkölt értékünk és magyaros pompánk ellenére csupán egy összeverődött tömeg leszünk, nem nemzet

– jegyezte meg.

Az ellenzéki politikus szerint a magyarok tele vannak sérelmekkel, generációs sebekkel és belső frusztráltsággal, amit a másik ember gyűlöletében a legkönnyebb levezetni.

A politika sajnos kormány és ellenzék tekintetében is erre épül. Ahhoz, hogy meg tudjunk bocsátani egymásnak, éppen arra lenne szükség, hogy el tudjuk képzelni a másik ember érzéseit, aki más okokból, más irányból, de ugyanabban van, mint mi

– zárta gondolatait Vona Gábor.

(Borítókép: Horn Gábor 2023. december 20-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)