Durva káderképzés zajlik – véli a szakma az új pedagógus-továbbképzésről

Ahogy arról beszámoltunk, jelentős változások léptek életbe 2025 elejétől a közoktatásban, és a 2025/2026-os tanév is nagy módosításokat eredményez majd az intézmények és a tanárok életében. A két kiemelt pont az volt, hogy megújul a pedagógus-továbbképzés rendszere, illetve az, hogy 2025. január 1-től megszűnt az intézményvezetői szakképzés, már csak és kizárólag az Oktatási Hivatal által szervezett, 2025. szeptembertől induló képzésén lehet majd megszerezni ezt a végzettséget. 

– vélik a szakszervezetek.

Természetesen a Belügyminisztériumot is megkerestük a témával kapcsolatban, hogy kommentálják-e a változásokat, akkor ezt írták kérdésünkre:

Úgynevezett »közoktatásvezetői« szakirányú továbbképzést több mint 30 felsőoktatási intézmény kínált négy félévben, eltérő szakmai tartalommal és minőségben, nem kevés tandíjért. Ezeket a képzéseket évente 400–600 fő végezte el. A jövőben az Oktatási Hivatal szervezi a köznevelési igazgatóképzést, kettő félévben, egységes szakmai tartalommal és minőségben, ingyenesen. A felvehető létszám a 2025. évben 1500 fő, ami az előző években végzett létszám háromszorosa, tágra nyíltak a lehetőségek a leendő vezetők előtt.

Vagyis a Belügyminisztérium éppen az ellenkezőjét állítja, amikor arról ír, hogy éppenhogy kibővítik a lehetőségeket és leegyszerűsítik a képzést, így gyakorlatilag sokkal több vezető kerülhet ki az „iskolapadból” sokkal rövidebb idő alatt. De van egyáltalán szükség ennyi vezetőre, miközben az iskolák és az óvodák sorra zárnak be a pedagógushiányra és a gyermekek számának drasztikus csökkenésére hivatkozva? Ennek próbáltunk utánajárni Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője segítségével (de Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szintén erről beszélt az ATV Egyenes beszéd című műsorában Szöllősi Györgyivel).

Káderképzés

A „történetiségét érdemes nézni ennek az egésznek” – kezdte Nagy Erzsébet az Index kérdésére, hiszen a belügy azzal házalt, hogy ez mennyire jó lesz mindenkinek, mert ingyenessé válik a képzés. „Ami igaz is, csak van egy nagy különbség” – hívta fel a figyelmet, ugyanis eddig bárkiből lehetett közoktatás-vezető, 

most viszont kifejezetten káderképzés van, tehát csak az igazgatók és fenntartók által jóváhagyott emberek mehetnek ezekre a tanfolyamokra. Ez nagyon durva.

Ráadásul egyelőre még csak a témakörök vannak megadva az Oktatási Hivatal oldalán, a tananyag nincsen, viszont a bevezetésben szerepel a közszolgálatiság iránti elkötelezettség, „az tessék mondani, az micsoda?” – tette fel a kérdést. Véleménye szerint nem köztisztviselők kiképzéséről lenne szó, hanem igazgatók képzéséről, de a fentiek azt mutatják, hogy ez „ideológiailag meglehetősen befolyásolt és lojális, szófogadó tisztviselők képzéséről van szó, ez pedig a korábbi igazgatóképzéstől idegen volt” – fogalmazott. Hozzátette, tudja, miről beszél, hiszen ő maga is elvégezte ezt a képzést, noha soha nem volt igazgató.

Régebben az igazgatók azért mentek ilyen képzésekre, hogy olyan praktikus plusztudásaik legyenek, amiket tanárként nem tanultak, amik az iskola vezetésével kapcsolatosak, de nem az, hogy „hogyan kell dörgölőzni a helyi hatalomhoz”. 

Fentről irányítva

Véleménye szerint könnyen lehet, hogy a belügy által belengetett 400–600 fő helyett az évi 1500 képzést elvégző igazgatóra is szükség lesz, hiszen az igazgatók átlagéletkora igen magas és sok éve nem képződtek új igazgatók, ugyanis eléggé drága mulatság volt ez a képzés. „Amikor bejött ez a képzés, akkor egy elég combos fejkvóta is volt hozzá” – fogalmazott, majd később ezt eltüntették, így maradtak az egyetemek által meghirdetett pénzes képzések.

Két variáció van: vagy már akkor beiskolázták a csókosokat, és azoknak állták a költségeket, a másik, hogy valaki saját zsebből fizette a képzést

– mondta, hozzátéve, hogy az ingyenesből eljutottunk a fizetős képzésig, majd most ismét az ingyenesig, csak most már „felülről iskoláznak be”. A tankerület az igazgatóval egyeztetve kiválasztja, hogy kit és milyen képzésre küld el – ugyanis már azt is az igazgató választja ki, a tankerület jóváhagyásával.

Arra a kérdésre, hogy valóban egyszerűsödik-e a tanárok továbbképzése, azonnal rávágta, hogy „dehogy!”. Hiszen eddig 7 évente kellett 120 szabadon kiválasztott kreditet teljesíteni – olyan képzéseket választva, amely „valamelyest azért hasznos volt”, most pedig 5 évenként, de úgy, hogy abból 60 kreditet – tehát a felét – az igazgató, „vagyis a fenntartó ír elő”, és csak a maradék hatvanat választhatja meg a tanár, de nincs túl nagy választék.

Viszont van pár teljesen átideologizált képzés, mint például a „töriseknél a magyar őstörténet”, amelyben a magyar „katasztrófaszemlélet” felszámolását célzó tanfolyam valójában nem a történelem árnyaltabb megértését, hanem annak ideológiai újraértelmezését szolgálja – „ahol a tudományos szkepticizmus és a kritikai gondolkodás helyett a nemzeti büszkeség gyakorlása kerül előtérbe, ami a magyar történelem mint »eurázsiai léptékű jelenség« mentén a nemzetek közötti hierarchikus különbségek elfogadását és megerősítését szolgálja, elhagyva az objektív, tényalapú elemzéseket”. Vagy például magyarból a vitatott szerzők, a „A 20. század első felének nemzeti konzervatív és transzilván irodalma és tanításának módszertani lehetőségei” – sorolta a példákat.

Összefoglalva „a PDSZ elfogadhatatlannak tartja, hogy:

• a pedagógus-továbbképzések kötelező teljesítésének rendszerét ideológiai célok szolgálatába állítják;
• az igazgatóképzést – amelyen csak az arra kiválasztottak vehetnek részt – káderképzéssé degradálják, a képzés szervezését elveszik a közoktatási vezetőképzést eddig évtizedek óta szervező egyetemektől, és az NKE-nek adják;
• a továbbképzések egy részét kifejezetten politikai-ideológiai célú tartalommal töltik fel, miközben a vezetőképzés deklarált fő célja immár nem a korszerű intézményvezetői ismeretek elsajátítása, hanem a „közszolgálat iránti elkötelezettség” – azaz a politikai lojalitás – erősítése;
• „mindez a pedagógusok szakmai autonómiáját, szellemi szabadságát és emberi méltóságát súlyosan sérti”.

„Borzasztó álságosak”

Gosztonyi is arról beszélt, hogy eddig volt egy közoktatás-vezetői képzés, amit ha valaki szeretett volna elvégezni, akkor vagy beszélt a saját intézményével, aki támogatta ebben, vagy saját maga fizette a tanfolyamot és megszerezte a képesítést. Viszont arról, hogy ki lehet igazgató, eddig is a KLIK (Klebelsberg Központ) döntött, a nevelőtestületnek csak véleményezési joga van.

Most viszont a fenntartó dönt már arról is, hogy X vagy Y elvégezheti-e ezt a képzést, vagy nem

– fogalmazott az alelnök, aki hozzátette, hogy már az utóbbi években is „lasszóval kellett fogni az igazgatókat”, de nem azért, mert ne lett volna végzettséggel rendelkező pedagógus, hanem mert ez a fajta „szerepkör, amit a NER felkínál, nem valódi vezetői szerepkör, ezért inkább nem vállalják”. Egy megbízás 5 évre szól, ez biztos, viszont a KSH „hiányos adatai alapján” nehéz nyomon követni, hogy kik rendelkeznek ilyen végzettséggel.

Kiemelte, hogy a „hazafias oktatás” inkább a humán tantárgyakat (magyar nyelv, irodalom, történelem) érinti a továbbképzésnél, de ezek csak a „NER által pufogtatott lózungok”, bár eddig még csak a képzéseket hozták nyilvánosságra az NKE által, a tananyagot viszont nem. Gosztonyi azt is kiemelte, hogy olyan tananyagok kerültek be kötelezőként – mint például Herczeg Ferenc író –, akiről a magyar tanárok eddig „egy bötűt nem tanultak az egyetemen sem”.

Ugyanakkor kiveszik az egyetlen magyar Nobel-díjas író művét, Kertész Imre Sorstalanságát, ezek borzasztó álságosak, arról nem beszélve, hogy a választható irodalomba nyíltan nyilas eszméket valló írók – mint Nyírő József – műveit csempészik be

– mondta. Nem gondolja, hogy ettől nőne a hazaszeretet a kormány által elvárt szintre.

Kifejtette továbbá, hogy a szakszervezetek javaslatai közül semmit nem vettek bele a változtatásokba – mint ahogy eddig sem –, viszont nagy különbség az eddigi évekhez képest, hogy már meg sem hívták őket egyeztetni a módosításokról. Véleménye szerint ez nagyon erős szűrést tesz lehetővé az igazgatójelöltek körében, akik majd aztán eldönthetik azt is, hogy a későbbi jelöltek milyen képzésekre menjenek, ugyanis az sem lesz szabadon választható.

Ha már ennyit beszéltünk róla, nézzük, miről van szó pontosan!

Változó idők

Az Oktatási Hivatal közleménye alapján a pedagógus-továbbképzés rendszeréről szóló 419/2024. (XII. 23.) Korm. rendelet (továbbiakban: kormányrendelet) váltja fel az 1997 óta, 2024. december 31-ig hatályban lévő kormányrendeletet, vagyis 27 év után változtatták meg a részleteket. 2025. január 1-jén lépett hatályba a kormányrendelet, amely a korábbi, a pedagógusok számára hétéves, százhúsz órás továbbképzési ciklusokat ötéves, tartalmában megújult, alábbi továbbképzésekben való részvételi kötelezettség, illetve lehetőség váltja fel:

• tartalmi megújító képzés, amely szaktantárgyi, tartalmi ismereteket közvetít, és amelyből a továbbképzési ciklusban legalább 60 kreditet kell teljesíteni,
• a pedagógus által választható továbbképzés, amely a pedagógus nevelő, oktató munkájához szükséges ismereteknek és készségeknek bővítésére, fejlesztésére szolgál, amelyből a pedagógus ötéves továbbképzési ciklusában legfeljebb 60 kredit számítható be,
• a Gyakornok fokozatba sorolt pedagógus az előzőek helyett a gyakornoki ideje alatt egy alkalommal, 15 kreditet biztosító gyakornoki képzésben vesz részt, amelyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem biztosít. A gyakornokok kötelező képzésének jelentkeztetésére szeptember második hetében kerül sor.

Az új előírás szerint legalább 15 kreditegységenként, mindösszesen 120 kreditet elérő továbbképzésen kell részt venniük a pedagógusoknak. Mentesül a továbbképzési kötelezettség alól az, aki az ötvenötödik életévét a tanév, nevelési év kezdetének napja előtt betöltötte.

A továbbképzési rendszer tartalmi alappillérét a Nemzeti Alaptanterv, az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja és az érettségi vizsgakövetelmények jelentik, amely az egyházi, felekezeti nevelés-oktatásban résztvevők esetében kiegészülhet a bevett egyházak által a hitoktatóknak, hittantanároknak szervezett hitéleti képzéssel.

Sajátos képzési szabályok vonatkoznak továbbá a gyógypedagógus, konduktor, fejlesztő pedagógus vagy óvoda-, iskolapszichológus munkakörben dolgozókra, illetve a kizárólag alapfokú művészeti iskolában, illetve pedagógiai szakszolgálati intézményben dolgozó, vagy szakgimnáziumban kizárólag szakmai tantárgyat tanító pedagógusokra, valamint a hitoktatókra, hittanárokra.

Már a 2020-as NAT kidolgozásakor is fontos szempont volt a kormányzat számára a „hazafias oktatás”, így nem meglepő, hogy

A képzési kínálatban olyan programok kapnak helyet, amelyek garantálják a képzésbe bekapcsolódó pedagógusok módszertani kultúrájának fejlődését, a jelen és a jövő sokrétű elvárásrendszeréhez történő alkalmazkodóképesség pozitív irányú elmozdulását, valamint a szaktantárgyi ismeretek megállíthatatlan bővülésével való együtt fejlődést.

Ami kiveri a biztosítékot

Ugyancsak megújul a köznevelésben alkalmazott igazgatók képzése. Az eddigi kétéves, felsőoktatási intézmény által szervezett, önköltséges pedagógus-szakvizsgát is adó közoktatási vezetőképzést a kormányrendeletben szabályozott keretek között egyéves köznevelési igazgatóképzés váltja fel, amelyet kizárólag az Oktatási Hivatal szervez, ingyenesen.

A pedagógus-továbbképzési és a köznevelési igazgatóképzési rendszer átalakítása összehangolt tevékenységeket kíván meg az óvodák és iskolák igazgatóitól, az intézményfenntartóktól, a továbbképzések szervezésére, bonyolítására jogosult szervezetektől.

A köznevelési intézmények igazgatói 2025. április 1. – április 30. között érik el az Oktatási Hivatal által működtetett pedagógus-továbbképzést támogató online felületet, amelyen az általuk vezetett intézményekben, köznevelési foglalkoztatási jogviszonnyal rendelkező pedagógusok részére jelölhetnek ki kötelező és választható továbbképzéseket a 2025/2026. nevelési évre, tanévre a Pedagógus-továbbképzési Információs Rendszerben (PIR) 2025. március 31-ig nyilvántartásba vett továbbképzési programok közül.

A jövőben a tantárgyi tartalmi ismeretek megújítására irányuló pedagógus-továbbképzések szervezését 2025. szeptember 1-től a Nemzeti Közszolgálati Egyetem végzi, a pedagógusok egyéb kompetenciáit támogatókat pedig az Oktatási Hivatal. Ezen túl amennyiben egy szervezet hatályos pedagógus-továbbképzési akkreditációval rendelkezik, és azt felkéri a jegyzékre, azt az eredeti érvényességi időig változatlan feltételekkel jogosult szervezni.

A korábbi jogi szabályozás alapján szervezett azon továbbképzések, amelyek legalább 30 órás, az Oktatási Hivatal által akkreditált, a PAT által jóváhagyott pedagógus-továbbképzések, és amelyeket a pedagógus 2023. szeptember 1. – 2025. augusztus 31. között végzett el, beszámíthatóak a pedagógusok új továbbképzési rendszerében a választható képzések közé, amennyiben arról a tanúsítványt 2025. augusztus 31-ig kiállítják, vagy már kiállították.

(Borítókép: Skynesher / Getty Images)